Az egészségügyi rendszer digitalizációja és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében jelentős változások történtek a társadalombiztosítási (TB) ügyintézésben és a táppénz rendszerében Magyarországon.
Ezek a módosítások nemcsak a vállalkozások számára jelentenek könnyebbséget, hanem az érintettek számára is gyorsabb és pontosabb ügyintézést tesznek lehetővé.
A papíralapú TB-kiskönyv megszüntetése és az elektronikus rendszer bevezetése
A korábbi rendszerben a munkáltatók a TB-kiskönyvbe rögzítették a munkavállalók társadalombiztosítási jogviszonyára és egészségbiztosítási ellátásaira vonatkozó adatokat.
Ez a papíralapú nyilvántartás azonban számos problémát vetett fel, mint például az adatbejegyzések hiányosságai és a vállalkozásokra háruló adminisztrációs terhek.
A digitalizáció jegyében ezért egy elektronikus lekérdező rendszer váltja fel a papíralapú TB-kiskönyvet. Ennek bevezetése számos előnnyel jár
Kevesebb adminisztráció: A vállalkozásoknak nem kell többé a TB-kiskönyv kitöltésével és tárolásával foglalkozniuk, így csökkentve az adminisztratív terheket.
Gyorsabb és pontosabb ügyintézés: Az adatok mindig naprakészen elérhetők lesznek a kifizetőhelyek és hatóságok számára, ami felgyorsítja az ügyintézési folyamatokat és csökkenti a hibák lehetőségét.
Pontosabb adatok: A digitális rendszer biztosítja, hogy a jogviszonyok és ellátások (például táppénz, CSED, GYED) teljes körűen és pontosan legyenek nyilvántartva, elkerülve a korábbi rendszerben előforduló hiányosságokat.
A táppénz rendszerének áttekintése
A táppénz a munkavállalók betegsége vagy balesete esetén biztosítja a jövedelem egy részét. 2025-ben a táppénz mértéke és jogosultsági feltételei az alábbiak szerint alakulnak:
Betegszabadság: A keresőképtelenség első 15 munkanapjára a munkáltató fizeti a távolléti díj 70%-át.
Táppénz mértéke: A betegszabadságot követően a táppénz mértéke a biztosításban eltöltött időtől függ:
60%-os mérték: Legalább 730 nap folyamatos biztosítási jogviszony esetén, ha a munkavállaló otthon gyógyul.
50%-os mérték: Kisebb biztosítási idő vagy kórházi kezelés esetén.
Maximum összeg: A napi táppénz összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének harmincad részét.
A táppénz igénylésének folyamata
A táppénz igényléséhez a következő lépéseket kell követni:
Orvosi igazolás beszerzése: A kezelőorvostól kell kérni a keresőképtelenséget igazoló dokumentumot.
Igazolás leadása a munkáltatónak: Az orvosi igazolást be kell nyújtani a munkahelyre.
Igénybejelentés: A munkáltató továbbítja az igényt a társadalombiztosítás felé.
Kifizetés: A társadalombiztosítás elbírálja az igényt, és a táppénzt átutalja a munkavállaló bankszámlájára.
A digitalizáció előnyei a táppénz ügyintézésben
A digitális rendszer bevezetésével a táppénz ügyintézés számos előnyre tett szert:
Egyszerűsített folyamatok: Az elektronikus nyilvántartás és adatszolgáltatás csökkenti a szükséges papírmunkát, gyorsítva ezzel az ügyintézést.
Átláthatóság: A digitális rendszer lehetővé teszi az adatok könnyű nyomon követését, biztosítva azok pontosságát és teljességét.
Integráció: Az egészségügyi és társadalombiztosítási rendszerek közötti adatcsere zökkenőmentessé válik, javítva az ellátások minőségét és gyorsaságát.
A társadalombiztosítási és táppénz ügyintézés digitalizációja jelentős előrelépést jelent mind a vállalkozások, mind a munkavállalók számára.
Az elektronikus rendszer bevezetése nemcsak az adminisztrációs terheket csökkenti, hanem gyorsabb, pontosabb és átláthatóbb ügyintézést is biztosít, hozzájárulva ezzel a magyar egészségügyi és társadalombiztosítási rendszer modernizációjához.
