Változik a betegszabadság – Január 1.-től csak ennyi napot fizet a munkáltató

2026-tól jelentős módosítások lépnek életbe Szlovákiában a munkavégzéssel és a társadalombiztosítással kapcsolatos szabályozásokban — ezek közül kiemelten érinti az egy- és többnapos betegszabadság (táppénz-ellátás) intézményét is. A változások célja, hogy erősítsék a költségvetés fenntarthatóságát és csökkentsék az állami támogatások mértékét, ugyanakkor komoly hatással lehetnek a munkavállalókra és a munkáltatókra is.

A jelenlegi szabályozás röviden

Jelenleg Szlovákiában a munkavállalók betegsége vagy munkaképesség-csökkenése esetén a következő szabályok érvényesek:

• A munkáltató fizeti az első 10 naptári napot, amikor a munkavállaló táppénz miatt távol van.

• A 11. naptól a társadalombiztosító (a Slovenská správa sociálneho zabezpečenia) vállalja át az ellátás kifizetését.

• A táppénz mértéke a munkavállalói igények miatt változik, de az első napokban alacsonyabb arányban biztosított.

Ez a rendszer viszonylag megszokottnak tekinthető — azonban 2026-tól módosulnak a részletek.

A 2026-tól érvényes változások

A legfontosabb új rendelkezések, amelyek 2026-tól lépnek életbe, a következők:

1. A munkáltató által fizetett napok száma nő 10-ről 14-re.
Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak az első 14 naptári napot kell kifizetnie táppénz-helyettesítő juttatásként, a korábbi 10 nap helyett.

2. A társadalombiztosító csak a 15. naptól kezdve fizeti a táppénzt.
A módosítás értelmében a munkavállaló a 15. naptól jogosult az állami táppénzre, míg eddig a munkáltató 10 nap után már átengedte a felelősséget a biztosítónak.

3. Az önálló tevékenységet végző (SZČO) személyek esetében is változások.
Az önálló vállalkozók vagy ön­foglalkoztatók számára több szabály módosul: például új minimum járulék-alap kerül bevezetésre, és szigorodnak a jogosultsági feltételek. Bár ez kevésbé közvetlenül a betegszabadságra vonatkozik, ugyanakkor az érintettek jövedelmi biztonságát befolyásolja.

Milyen hatásokkal járhat mindez a munkavállalók és munkáltatók számára?

Munkavállalók oldalán:

• A hosszabb munkáltatói fizetési kötelezettség azt eredményezi, hogy betegség esetén nagyobb kockázatot vállalnak a munkáltatónak – így előfordulhat, hogy a munkáltatók szigorúbban ellenőrzik a táppénz-igényeket.

• A társadalombiztosítóhoz kerü­lő jogosultság később következik be, így az állami támogatás egy korábbi szakaszban nem áll rendelkezésre.

• A módosítás különösen érzékeny lehet az olyan munkavállalóknak, akiknek már rövid ideig tartó munkaképtelenségük van, mert a munkáltatói finanszírozás időszaka kitolódik, s előfordulhat, hogy a munkáltató esetleg más megoldást keres – például gyorsabb visszatérést vagy részmunkaidőt.

Munkáltatók szempontjából:

• Több napnyi fizetési kötelezettséggel számolhatnak betegség esetén, ami költségnövekedést jelent.

• Különösen a munka-intenzív ágazatokban – például feldolgozóipar, logisztika, kereskedelem – lehet jelentős hatása, ahol gyakoriak a rövid-távú betegszabadságok.

• A munkaadók számára nagyobb ösztönző lehet a betegségmegelőzés, a munkavállalók egészségi állapotára fókuszáló programok bevezetése, mivel a táppénzes napok közvetlenül növelik a költségeiket.

Kihívások és kérdések

• Milyen mértékben fog ez a szabályváltozás csökkenteni a táppénz-igények számát? Lehetséges, hogy a munkáltatók inkább részmunkaidős vagy rehabilitációs megoldásokat kínálnak.

• Visszafogja-e majd a rövidebb betegszabadság-igénylés növekedését, vagy – ellentétesen – a munkavállalók nagyobb számban fordulnak a betegállományhoz, hogy biztosítsák jövedelmüket, ha a munkáltató finomabban kezeli?

  Hirdetés

  
  
  

• Miként hat ez a rendszeren belüli egyenlőségre – különösen az alacsonyabb jövedelmű munkavállalókra, akik számára a betegállomány ideje komoly anyagi kiesést jelenthet?

• A módosítások hogyan érintik az egészségügyi rendszert – például a korai visszatérések miatt nő-e a munkáltató részéről a nyomás a munkavállalóra?

• Végül: hogyan kommunikálják a változást – ha a munkavállalók nem értesülnek kellő időben a módosításokról, az bizalmi problémát okozhat a munkaviszonyban.

A szlovák 2026-tól életbe lépő módosítások komoly változást jelentenek a betegszabadság/jövedelempótlás rendszerében. A munkáltatói fizetési kötelezettség kitolódik 10 napról 14-re, és a társadalombiztosító csak a 15. naptól vállalja át a támogatást. Az önálló vállalkozók számára is új kihívások jönnek.

A cél ugyanakkor egyértelmű: fokozott finanszírozó felelősséget helyezni a munkáltatóra, és csökkenteni az állami költségvetés terheit. Ugyanakkor a rendszer átalakítása – mint minden ilyen változás – komoly hatással lehet mind a munkavállalókra, mind a munkáltatókra. Különösen azokban az ágazatokban várható intenzívebb hatás, ahol gyakoriak a rövid-távú betegszabadságok.

Az érintetteknek – munkavállalóknak és munkáltatóknak egyaránt – érdemes még időben felkészülniük, megérteniük az új szabályokat, valamint előrelátóan kezelniük a betegség esetén felmerülő jövedelemkiesést vagy költséget.