Az állami egészségügy egyik régóta fennálló problémájára hozhat megoldást egy új jogszabálytervezet, amely szerint a jövőben a betegek automatikus értesítést kapnának az EESZT-ben lefoglalt vizsgálati és kezelési időpontjaikról. A kormány célja ezzel az, hogy csökkentse az előjegyzésekre el nem menő betegek számát, és felszabadítsa a feleslegesen lefoglalt időpontokat, ezáltal rövidítve a várakozási időket. A változásról az Economx számolt be.
A rendelettervezet már társadalmi egyeztetés alatt áll, és a tervek szerint 2026. március 1-jétől léphet hatályba.
Miért van szükség változtatásra az előjegyzési rendszerben?
Az állami egészségügyben komoly gondot jelent, hogy a betegek egy része nem jelenik meg az előre lefoglalt vizsgálatokon vagy kezeléseken, és ezt sok esetben nem is jelzik az egészségügyi intézmények felé. Az elmaradt időpontok miatt az adott rendelési idő kihasználatlan marad, miközben más betegek hosszú heteket vagy hónapokat várnak ugyanarra az ellátásra.
A jogalkotó szerint a probléma nem kizárólag a betegek felelőtlenségéből fakad: sok esetben egyszerű feledékenység, félreértés vagy információhiány áll a háttérben. Az automatikus értesítések bevezetése ezért elsősorban megelőző jellegű intézkedés, amely segíti a betegeket abban, hogy időben felkészüljenek, vagy lemondják az időpontot, ha mégsem tudnak megjelenni.
Hogyan működne az értesítési rendszer az EESZT-ben?
A rendelettervezet szerint az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) működtetőjének kötelező feladata lenne, hogy értesítést küldjön a platformon lefoglalt vizsgálati és kezelési időpontokról.
Az értesítés:
– SMS-ben vagy e-mailben érkezne,
– tartalmazná a vizsgálat vagy kezelés pontos helyét és időpontját,
– egyértelműen jelezné, hogyan lehet lemondani az időpontot.
A rendszer célja az, hogy a beteg ne csak emlékeztetőt kapjon, hanem egyszerűen és gyorsan reagálhasson, amennyiben változik a helyzete.
Mikor kell megérkeznie az értesítésnek?
A tervezet pontos időkeretet is meghatároz az értesítések kiküldésére.
Alapesetben az értesítésnek legkésőbb 48 órával a vizsgálat vagy kezelés időpontja előtt meg kell érkeznie a beteghez. Ez elegendő időt biztosít arra, hogy az érintett megszervezze a megjelenést, vagy szükség esetén lemondja az időpontot.
Abban az esetben viszont, ha az időpontfoglalás és az ellátás között kevesebb mint 48 óra telik el, az értesítést legkésőbb 12 órán belül kell kiküldeni. Így még a rövid határidős előjegyzések esetében sem marad el a figyelmeztetés.
Mit jelent ez a betegek számára?
A betegek szempontjából az új rendszer több szempontból is előnyös lehet. Az automatikus értesítések csökkentik annak esélyét, hogy valaki elfelejti az időpontját, különösen akkor, ha több vizsgálatra vagy hosszabb kezelési folyamatra jár.
Az értesítések segítenek a mindennapi tervezésben, és megkönnyítik az időpont lemondását is, ha a beteg időközben megbetegszik, elutazik, vagy más okból nem tud megjelenni. Ez különösen fontos az idősebb korosztály és a krónikus betegek esetében, akik gyakran több különböző ellátást vesznek igénybe.
Milyen előnyei lehetnek az egészségügyi intézményeknek?
Az egészségügyi szolgáltatók számára az egyik legnagyobb előny a kihasználatlan kapacitások csökkenése. Ha a betegek időben lemondják az időpontjukat, az intézményeknek lehetőségük nyílik arra, hogy más pácienseket hívjanak be a felszabadult helyekre.
Emellett az automatikus értesítések csökkenthetik az adminisztratív terheket is. Kevesebb utólagos telefonhívásra, egyeztetésre és új időpont-szervezésre lesz szükség, ami tehermentesíti az egészségügyi dolgozókat.
Mikor léphet hatályba az új szabályozás?
A rendelettervezet jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll, a kormány honlapján nyilvánosan elérhető. A tervek szerint az új előírások 2026. március 1-jétől lépnének életbe.
Ez az időpont elegendő felkészülési időt biztosít az EESZT technikai fejlesztésére, valamint az egészségügyi intézmények és a betegek tájékoztatására is. A cél az, hogy az új rendszer zökkenőmentesen illeszkedjen a már meglévő digitális egészségügyi infrastruktúrába.
Hogyan csökkentheti mindez a várólistákat?
A jogalkotó szerint az egyik legnagyobb előnye az értesítési rendszernek az lehet, hogy felszabadítja a feleslegesen lefoglalt időpontokat. Ha kevesebb vizsgálat marad el, vagy ha a lemondások időben történnek, az egészségügy hatékonyabban tudja kihasználni a rendelkezésre álló erőforrásokat.
Ez hosszabb távon hozzájárulhat ahhoz, hogy csökkenjenek a várakozási idők, és több beteg jusson hozzá időben a szükséges ellátáshoz.
Az EESZT-ben lefoglalt vizsgálati és kezelési időpontokhoz kapcsolódó automatikus értesítések bevezetése logikus és régóta várt lépés az egészségügy digitalizációjában. Az új rendszer egyszerre segíti a betegeket, az egészségügyi dolgozókat és az ellátórendszer hatékonyabb működését.
Ha a tervezet a jelenlegi formájában lép hatályba, 2026 tavaszától jelentősen csökkenhet a meg nem jelenő betegek száma, ami végső soron mindenki számára rövidebb várakozást és jobb ellátást jelenthet.
