A Magyar Bankszövetség határozottan elutasítja a készpénzfelvételi limit emelését, amely lehetővé tenné, hogy a lakosság havonta akár 300 ezer forintot is díjmentesen vehessen fel automatákból. A szervezet szerint a javaslat – bár első ránézésre kedvezőnek tűnhet a fogyasztók számára – hosszú távon rendkívül káros hatással lehet a gazdaságra, a bankrendszerre és végső soron az ügyfelekre is – írja az mfor.hu.
A kormány javaslata és a parlamenti támogatás
A Parlament Gazdasági Bizottsága a napokban elfogadta azt a szabálymódosítást, amely szerint a jelenlegi, havi kétszer 150 ezer forintos díjmentes készpénzfelvételi keret duplájára, azaz 300 ezer forintra emelkedne. A törvénymódosítás célja hivatalosan a lakosság pénzügyi terheinek enyhítése és a készpénzhez való könnyebb hozzáférés biztosítása lenne.
A Bankszövetség viszont arra figyelmeztet, hogy a látszólagos haszon mögött hatalmas közvetett költségek húzódnak meg, amelyek a pénzforgalmi rendszer egészét érintik, és végső soron a fogyasztókra hárulnak vissza.
„A bankrendszer fizeti meg az ingyenességet”
A szervezet álláspontja szerint a készpénzfelvétel ingyenessége valójában nem valódi kedvezmény, mivel az ATM-es tranzakciókra továbbra is érvényes a 0,9 százalékos tranzakciós illeték. Ezt az adót a bankoknak minden készpénzfelvétel után be kell fizetniük – akkor is, ha az ügyfél számára az adott művelet díjmentes.
Ez azt jelenti, hogy a bankok gyakorlatilag saját forrásaikból állják az állam felé fizetendő illetéket, ami a pénzügyi szektoron keresztül végül minden ügyfelet, még a kizárólag digitális fizetési megoldásokat használókat is érinti. A Bankszövetség szerint a kormányzati intézkedés így „a banki elvonások új formáját” jelenti, amely a digitalizáció helyett a készpénzhasználatot ösztönzi.
A digitalizációval megy szembe az intézkedés
A magyar pénzforgalom digitalizációja az elmúlt években jelentős eredményeket hozott. A kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a bankszektor közös erőfeszítéseinek köszönhetően egyre több pénzügyi folyamat vált elektronikussá, az azonnali átutalások rendszere, a Qvik mobilfizetési megoldás, valamint a fejlett érintésmentes fizetési infrastruktúra mind előrelépést jelentett.
A Bankszövetség szerint a most tervezett változtatás éppen ezeket az eredményeket veszélyezteti, és visszalépést jelent a készpénzmentes fizetési kultúra irányából. Az elektronikus fizetések aránya az elmúlt 12 évben megháromszorozódott, a készpénzes tranzakciók aránya pedig folyamatosan csökkent – ezt a pozitív trendet törné meg az új szabályozás.
Több százmilliárdos társadalmi költség
A Bankszövetség szerint a készpénzhasználat fenntartása évente mintegy 400 milliárd forint társadalmi költséggel jár Magyarországon. Ez magában foglalja a pénz szállításának, kezelésének, biztonsági és adminisztratív kiadásait, valamint a gazdaságban jelentkező közvetett veszteségeket is.
Az intézkedés tehát nemcsak a pénzforgalmi digitalizáció lendületét fékezné, hanem növelné a készpénzhasználat által generált költségeket is. Emellett a készpénzforgalom erősödése kedvez a fekete- és szürkegazdaságnak, valamint a pénzmosásnak, amelyek visszaszorítása évek óta a kormányzat és a nemzetközi szervezetek kiemelt célja.
Romolhat Magyarország nemzetközi megítélése
A Bankszövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézkedés rontaná Magyarország pénzmosás-ellenes és terrorizmus-finanszírozás elleni megítélését is. A pénzforgalom digitalizálása nemzetközi szinten a gazdasági átláthatóság egyik legfontosabb eszköze, és számos országban már a készpénzhasználat korlátozása felé mozdulnak el – Magyarország tehát szembe menne ezzel a trenddel.
Egy esetleges negatív nemzetközi értékelés – például a pénzügyi felügyeletek vagy befektetői minősítők részéről – akár Magyarország gazdasági besorolására is hatással lehet, ami a befektetői bizalom gyengülését vonná maga után.
A bankszektor szerint a modern fizetési kultúra az út
A Bankszövetség záró állásfoglalásában leszögezte: a digitális pénzforgalmi megoldások fejlesztése és terjedése a jövő útja, amely átláthatóbb, gyorsabb és olcsóbb gazdaságot teremt. A készpénzhasználat ösztönzése ezzel szemben nemcsak költséges, hanem ellentétes a gazdasági növekedés és az innováció irányával is.
A szervezet ezért azt kéri a döntéshozóktól, hogy vizsgálják felül a javaslatot, és inkább a digitális fizetések további ösztönzését, az infrastruktúra fejlesztését, valamint az elektronikus tranzakciós díjak mérséklését helyezzék előtérbe.
