Több mint húsz év után újraindulnak a Balaton rendszeres kotrási munkálatai, miután a kormány döntést hozott az iszapcsapdák üzemszerű tisztításáról. A cél a tó kiváló vízminőségének hosszú távú megőrzése és a környezeti problémák megelőzése. A munkálatok október végéig megkezdődnek, az első ütemre 1,5 milliárd forint hazai forrást különítenek el, míg a teljes közép- és hosszú távú terv becsült költsége mintegy 40 milliárd forint lesz – írja az Infostart.
Több évtizedes kihagyás után indul újra a munka
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az InfoRádiónak elmondta, hogy az utolsó teljes körű és szisztematikus kotrást a 2000-es évek elején végezték el. Akkor egy átfogó tanulmány igazolta a tó kiváló vízminőségét, ezért nem látták szükségét újabb beavatkozásnak.
Azóta csak kisebb, turisztikai célú kotrásokra került sor, főként a Keszthelyi-öböl térségében a Magyar Turisztikai Ügynökség közreműködésével, hogy a strandolási élményt javítsák. A most induló projekt viszont teljesen új szintre emeli a beavatkozást.
Miért van szükség a kotrásra?
A szakemberek szerint a Balaton vízminősége továbbra is kiemelkedően jó, ám a hosszú távú megőrzés érdekében elengedhetetlen a lerakódott iszap rendszeres eltávolítása. Ennek több oka is van:
-
Foszfor és egyéb vegyületek felhalmozódása a vízben, például naptejekből, amelyek az algásodást segíthetik elő.
-
Az algásodás következményeként árvaszúnyog-inváziók alakulhatnak ki, amelyek a turizmust és az ökoszisztémát egyaránt károsítják.
-
A tó üledékrétegének változása hosszú távon ronthatja a vízminőséget és a part menti élővilág állapotát.
Navracsics Tibor kiemelte: a kotrás hiánya miatt az elmúlt években tapasztalt, elszigetelt problémák akár rendszeressé is válhatnának.
Szoros határidők és komoly logisztikai kihívások
A kormányhatározat szerint 2025. október 31-ig meg kell kezdeni a munkálatokat. Ez a miniszter szerint „meglehetősen feszített tempót” jelent, hiszen a feladat nagy területeket érint és jelentős gépi kapacitást igényel.
A rövid távú beavatkozás után a cél, hogy megvalósuljon a 2021-ben már elfogadott közép- és hosszútávú kotrási terv is, amely eddig finanszírozási és előkészítési okokból nem indult el.
Költségvetés és források
-
Rövid táv: 1,5 milliárd forint hazai költségvetési forrásból.
-
Közép- és hosszú táv: kb. 40 milliárd forint, több évre elosztva.
Mivel EU-s támogatás jelenleg nem érhető el erre a célra, a teljes összeget hazai forrásból kell előteremteni.
A Balaton terhelése és a turizmus hatása
A Balaton környékén élők száma rendkívül változó: a szezonon kívüli kb. 200 ezer fős lakosság nyáron akár 3-4-szeresére is nőhet. Ez a jelentős ingadozás nemcsak az infrastruktúrát, hanem a tó ökoszisztémáját is komolyan igénybe veszi.
A helyi érdekképviseletek, különösen a Balatoni Szövetség fontos szerepet játszanak a projekt előkészítésében és a hosszú távú vízvédelmi stratégiák kialakításában.
Várható eredmények
A rendszeres kotrás:
-
javítja a vízminőséget,
-
megelőzi az algásodást,
-
csökkenti a rovarinváziók esélyét,
-
hosszú távon fenntartja a Balaton turisztikai vonzerejét,
-
hozzájárul a part menti ökoszisztéma védelméhez.
A kormány döntése mérföldkő a Balaton jövőjének megőrzésében. Bár a feladat hatalmas anyagi és logisztikai kihívás, a tó környezeti és gazdasági jelentősége indokolttá teszi a mielőbbi és átfogó beavatkozást.
