Újabb változást jelentett be Magyar Péter – 18 évet kellett rá várni, megtette a Kormány

Hirdetés

Az elmúlt évek nyarain sokan aggódva figyeltük, ahogy kiszáradnak a kertek, megrepednek a földek, alacsony a Balaton vízszintje, és a gazdák a terméskiesés miatt panaszkodnak. Az aszály ma már nem távoli fogalom, hanem sok magyar család mindennapjainak része, legyen szó egy kiskertről, egy gyümölcsösről vagy a zöldség- és gyümölcsárakról a boltban. Az elmúlt napok jelentős esőzései után most egy olyan bejelentés érkezett, amely a víz megtartására helyezi a hangsúlyt. Magyar Péter miniszterelnök a vízmegtartás területén végrehajtott „rendszerváltásként” értékelte, hogy a kormányzat sok millió köbméter víz összegyűjtésére tett konkrét lépéseket – írja az Economx.

A bejelentés középpontjában a Cigándi tározó áll, amelyet 2008-ban építettek, de a miniszterelnök szerint fennállása óta még soha nem vették igénybe, még árvízi védekezésre sem nyitották meg. Most azonban megnyitották a zsilipeket, hogy a Tisza megemelkedett vízszintjét kihasználva csaknem 2 millió köbméter vizet juttassanak vissza a tájba. A miniszterelnök szavaival: „Történelmet írunk”. A bejelentéshez két miniszter is csatlakozott. Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter arról beszélt, hogy a víz a nyáron kiszáradt kis csatornákba is eljuthat. Bóna Szabolcs agrárminiszter pedig egy új ösztönzőt, a vízprémiumot is beharangozta.

Hirdetés

Hogy miért érdemes erre odafigyelni, akkor is, ha nem a Bodrogközben élsz? Azért, mert a víz megtartása az egész ország jövője szempontjából kulcskérdés lehet. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási helyzetek: hol hónapokig nem esik, hol rövid idő alatt hatalmas mennyiségű csapadék hullik. Ha az esős időszakokban lehulló víz gyorsan elfolyik, akkor az aszályos hónapokban hiányzik. Ha viszont sikerül minél többet megtartani belőle a tájban, az a mezőgazdaságnak, a természetnek és végső soron mindannyiunknak segíthet. A téma így a kertjeinktől a bevásárlókosarunkig sok mindent érinthet.

Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, mit jelentett be a miniszterelnök, és mi történt a Cigándi tározónál. Elmondjuk, mit mondtak a bejelentéshez kapcsolódóan a szakminiszterek, és mi az a vízprémium, amellyel a kormány a gazdákat ösztönözné a víz megtartására. Kitérünk arra is, miért fontos a vízmegtartás, és hogyan függ össze az aszállyal, a klímaváltozással és a Balaton vízszintjével. A cikk végén pedig arról is írunk, mit tehetsz te magad a saját kertedben vagy háztartásodban azért, hogy minél több esővizet megtarts, hiszen a vízmegtartás nemcsak a nagy tározókon, hanem a kiskerteken is múlik.

Mit jelentett be a miniszterelnök?

Magyar Péter szombaton a közösségi oldalán jelentette be a lépéseket. A bejegyzésében így fogalmazott: „Vizet a tájba! Rendszerváltás a vízmegtartás területén is. Az utóbbi napok jelentős esőzésével párhuzamosan a kormányzat, a Vízügyi Igazgatóságok, a Nemzeti Parkok, a települések és civilek ezreinek összefogásával sok millió köbméter vizet tartunk meg, gyűjtünk össze”. A bejelentés tehát nemcsak egy állami intézkedésről szól, hanem egy szélesebb összefogásról is, amelyben a vízügyi szakemberek, a nemzeti parkok, az önkormányzatok és a civil szervezetek is részt vesznek. A miniszterelnök szerint ez az összefogás tette lehetővé, hogy az esőzések nyomán jelentős mennyiségű vizet gyűjtsenek össze.

A „rendszerváltás” kifejezés a kormányfő értelmezésében arra utal, hogy a vízgazdálkodásban szemléletváltás történik. A hagyományos vízgazdálkodás Magyarországon évszázadokon át elsősorban arra törekedett, hogy a vizet minél gyorsabban elvezesse a területekről, megvédve a településeket és a földeket az áradásoktól. A folyószabályozások, a csatornák és a gátak rendszere ezt a célt szolgálta. Az aszályos évek azonban rámutattak arra, hogy ez a megközelítés ma már nem mindig elegendő. Ha a vizet túl gyorsan elvezetjük, akkor az aszályos időszakokban hiányozhat. A vízmegtartás szemlélete ezért arra helyezi a hangsúlyt, hogy a vizet ott tartsuk, ahol szükség van rá.

A bejelentés időzítése nem véletlen. Az elmúlt napok jelentős esőzései miatt a Tisza vízszintje megemelkedett, ami lehetőséget teremtett arra, hogy a többletvíz egy részét a tájba vezessék. Ez egyfajta kettős haszonnal járhat. Egyrészt csökkentheti az áradások kockázatát, hiszen a folyóból elvezetett víz nem növeli tovább a vízszintet. Másrészt a kiszáradt területekre juttatott víz feltöltheti a talajt, a csatornákat és a vizes élőhelyeket, amelyek az aszályos nyár után különösen rászorulnak a vízre. A víz így nem egyszerűen elfolyik a folyóval, hanem hasznosul ott, ahol a legnagyobb szükség van rá.

A Cigándi tározó: 18 év után először

A miniszterelnök egy konkrét példát is hozott a bejelentésében. A Bodrogközben fekvő Cigándi tározó 2008-ban épült meg, és eredetileg kifejezetten árvízi védekezésre hozták létre. A miniszterelnök szerint azonban fennállása óta még soha nem vették igénybe, még árvízi védekezésre sem nyitották meg. A Cigándi tározó a Tisza mentén kiépített árvízi tározók közé tartozik, amelyeknek az a feladata, hogy nagy árvíz esetén a folyó vízének egy részét átmenetileg befogadják, és ezzel csökkentsék az árvízszintet a folyó alsóbb szakaszain. Az ilyen tározók tehát egyfajta biztonsági szelepként működnek a nagy árvizek idején.

„A mai nap azonban fordulópont!” – emelte ki a miniszterelnök. Ez a mondat arra utal, hogy a tározót most nem árvízi vészhelyzet miatt, hanem a víz tudatos megtartása érdekében nyitották meg. Ez valóban új megközelítés lehet, hiszen a tározót eddig csak egy esetleges nagy árvíz esetére tartották fenn. A miniszterelnök értelmezése szerint ezzel a lépéssel a tározó egy új funkciót is kaphat: nemcsak az árvíz elleni védekezést, hanem a vízmegtartást is szolgálhatja. A Bodrogköz, amely a Tisza és a Bodrog folyók által közrefogott terület, így közvetlenül is profitálhat a tározóba vezetett vízből.

Felmerülhet a kérdés, miért nem használták eddig a tározót, ha ennyire hasznos lehet. Az árvízi tározókat általában csak akkor nyitják meg, ha a folyó vízszintje egy meghatározott, veszélyes szintet elér, és a tározó megnyitása szükséges a települések védelméhez. Ha az elmúlt években nem volt olyan nagy árvíz, amely ezt indokolta volna, akkor a tározót nem kellett megnyitni árvízi céllal. A mostani lépés abban különbözik, hogy a tározót a vízmegtartás érdekében, egy kisebb vízszintemelkedés idején is megnyitották. Ez a szemlélet a tározót nemcsak vészhelyzeti eszközként, hanem a rendszeres vízgazdálkodás részeként kezeli.

Csaknem 2 millió köbméter víz a tájba

A miniszterelnök azt is jelezte, hogy a szemléletváltás jegyében megnyitották a zsilipeket, hogy a Tisza megemelkedett vízszintjét kihasználva csaknem 2 millió köbméter vizet juttassanak vissza a tájba. Hogy el tudd képzelni, mekkora mennyiség ez: egy köbméter ezer liter, vagyis 2 millió köbméter 2 milliárd liter víz. Egy olimpiai úszómedencében nagyjából 2500 köbméter víz fér el, így a 2 millió köbméter nagyjából 800 ilyen medence vízének felel meg. Ez jelentős mennyiség, amely a kiszáradt területeken, csatornákban és vizes élőhelyeken érezhető változást hozhat.

A tájba visszajuttatott víz többféle módon is hasznosulhat. Egy része beszivároghat a talajba, és pótolhatja a talajvizet, amely az aszályos években sok helyen jelentősen lecsökkent. Egy másik része a csatornákba és a vizes élőhelyekre jut, ahol a növény- és állatvilágnak ad életteret. A vizes élőhelyek, például a mocsarak, lápok és holtágak rendkívül fontosak a természet szempontjából, hiszen számtalan madár-, hal- és növényfaj otthonai. Ezek az élőhelyek az aszályos nyarakon sokszor kiszáradnak, ami komoly károkat okozhat az élővilágban. A visszajuttatott víz így a természet megőrzéséhez is hozzájárulhat.

Gajdos László: „a Bodrogköz megtelik élettel”

Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter egy videóban tájékoztatott a részletekről. A miniszter, aki saját szavai szerint nagyon szereti a sétát az esőben, úgy fogalmazott, hogy most „csodálatos, hogy hömpölyög a Tisza”. A videóban arról is beszélt, hogy a Cigándi tározóba bekerülő vizet tovább vezetik. Ez a víz kikerülhet az egész nyáron kiszáradt kis csatornákba, és ezzel a miniszter szavaival „a Bodrogköz megtelik élettel”. A kis csatornák feltöltése azért fontos, mert ezek a vízfolyások a táj vízháztartásának fontos részei, és a nyári aszály idején sok közülük teljesen kiszáradt.

A Bodrogköz különleges táj Magyarország északkeleti részén, amelyet a Tisza és a Bodrog folyók öveznek. A terület egykor vizes élőhelyekben, mocsarakban és árterekben gazdag volt, a folyószabályozások óta azonban sok minden megváltozott. A kiszáradt csatornák feltöltése a táj egykori vízgazdagságának egy részét állíthatja vissza, és a helyi élővilág, valamint a mezőgazdaság számára is előnyös lehet. Ha ismered a Bodrogközt, vagy a közelben élsz, valószínűleg te is láttad, mennyire kiszáradtak az elmúlt nyarakon a csatornák és a rétek. A mostani lépés a miniszter szerint ezen a helyzeten próbál változtatni.

Bóna Szabolcs: jön a vízprémium

Bóna Szabolcs agrárminiszter is posztolt a témában. Mint írja, a jelenlegi csapadékviszonyok mellett a régi művelési módok és a rétegvíz elhasználása már nem fenntartható. Ez a megállapítás azt jelenti, hogy a mezőgazdaságnak is alkalmazkodnia kell a változó éghajlathoz. A rétegvíz a mélyebb földrétegekben található víz, amelyet sok helyen öntözésre használnak. Ha azonban több vizet használnak el belőle, mint amennyi természetes úton pótlódik, a rétegvízkészletek fokozatosan kimerülhetnek. Ez hosszú távon komoly problémát jelenthet, hiszen ezek a vízkészletek nemcsak az öntözéshez, hanem sok helyen az ivóvízellátáshoz is fontosak.

Az agrárminiszter így fogalmazott: „A klímaalkalmazkodás valódi kulcsa a vízmegtartás, a művelési módok magváltoztatása és a vízelvezető csatornák kettős működtetésre való átállítása. A vízmegtartást az új vízprémiummal bevezetésével kifejezetten ösztönözni fogjuk” – jelentette ki. A csatornák kettős működtetése azt jelenti, hogy a vízelvezető csatornák nemcsak a víz elvezetésére, hanem szükség esetén a víz visszatartására is alkalmasak lesznek. Esős időszakban így nem engedik el feleslegesen a vizet, hanem visszatartják a tájban. A vízprémium pedig egy új ösztönző lehet, amely a vizet megtartó gazdákat támogatná.

Az agrárminiszter hozzátette, hogy ezzel a szemléletváltással akár 400–600 ezer hektár vízbiztonságát javíthatják a ciklus végéig. Ez jelentős terület: összehasonlításképpen Magyarország teljes területe nagyjából 9,3 millió hektár, így a 400–600 ezer hektár az ország területének néhány százalékát jelenti. A vízbiztonság javítása azt jelenti, hogy ezeken a területeken kevésbé lesznek kitéve az aszálynak, és megbízhatóbb lehet a termelés. A vízprémium részleteiről, vagyis arról, hogy pontosan kik és milyen feltételekkel kaphatják meg, egyelőre nem állnak rendelkezésre részletes információk. Ezekről a későbbi hivatalos tájékoztatások adhatnak majd választ.

Miért fontos a vízmegtartás?

A vízmegtartás jelentősége az elmúlt években egyre nyilvánvalóbbá vált Magyarországon. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak az aszályos nyarak, amikor hetekig, hónapokig alig esik eső, a hőmérséklet pedig rendkívül magas. Ilyenkor kiszáradnak a földek, csökken a termés, és a természetes élőhelyek is szenvednek. Ugyanakkor egyre gyakoribbak a rövid idő alatt lehulló, nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések is. Ha ezek a vizek gyorsan elfolynak, akkor nem tudnak beszivárogni a talajba, és nem pótolják a vízkészleteket. A vízmegtartás lényege éppen az, hogy az esős időszakok vizéből minél többet tartsunk meg az aszályos időszakokra.

A vízmegtartás a mezőgazdaság számára különösen fontos. A gazdák a terméseik miatt függnek a csapadéktól és a talaj nedvességétől. Az aszályos évek komoly terméskiesést okozhatnak, ami nemcsak a gazdákat, hanem a fogyasztókat is érinti, hiszen az élelmiszerárakban is megjelenhet. Ha a földek vízellátása megbízhatóbb, az a termelés kiszámíthatóbbá tételéhez is hozzájárulhat. Ezért a vízmegtartás nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem gazdasági és élelmezésbiztonsági kérdés is. Ha legközelebb a boltban a zöldségek és gyümölcsök árán bosszankodsz, érdemes arra gondolni, hogy ez részben az aszállyal is összefügghet.

A természet szempontjából is kulcsfontosságú a vízmegtartás. A vizes élőhelyek, a folyók, a tavak és a csatornák rengeteg élőlénynek adnak otthont, és fontos szerepet játszanak a táj ökológiai egyensúlyában. Ha ezek kiszáradnak, az az egész élővilágra kihat. A vízmegtartás emellett a helyi klímát is befolyásolhatja: a nedvesebb tájban a párolgás hűti a levegőt, ami az aszályos, forró nyarakon enyhítheti a hőséget. Ez a kis vízkörforgás segít abban, hogy a táj ne száradjon ki teljesen. A vízmegtartás tehát egy összetett, sokrétű kérdés, amely a természettől a gazdaságon át a mindennapi életünkig sok mindent érint.

Fontos tudni, hogy a vízmegtartás nem egyetlen intézkedésen múlik. A mostani bejelentés egy lépés lehet, de a víz megtartásához hosszú távú, összetett munkára van szükség. Ebbe beletartozik a tározók és csatornák rendszerének átalakítása, a mezőgazdasági művelési módok megváltoztatása, a vizes élőhelyek helyreállítása és a lakosság tudatosságának növelése is. A bejelentés hatásai és a vízprémium tényleges működése a következő hónapokban és években mutatkozhatnak meg. Érdemes ezért figyelemmel kísérni, hogyan valósulnak meg a tervek a gyakorlatban, és milyen eredményeket hoznak a vízhiánnyal küzdő területeken.

Hirdetés



Mi a helyzet a Balatonnal?

A vízmegtartás kérdése a Balaton kapcsán is gyakran előkerül, hiszen a tó vízszintje az elmúlt időszakban sok embert aggasztott. Az Economx beszámolója szerint a tó átlagvízszintje a mélypont óta nyolc centiméterrel nőtt, vagyis túl van a legrosszabbon, de a java még hátravan. A Balaton vízszintje elsősorban a csapadéktól és a befolyó vizektől függ, így az esős időszakok segíthetnek a tó feltöltésében. A Balaton nemcsak egy turisztikai célpont, hanem az ország egyik legfontosabb természeti kincse is, amely sok ember számára jelent megélhetést és pihenést. A vízszintje ezért sokakat érint, a parti településeken élőktől a nyaralókig.

Te is tehetsz a vízmegtartásért

A vízmegtartás nemcsak a nagy tározókon és csatornákon múlik, hanem a saját kertünkben is sokat tehetünk érte. Az egyik legegyszerűbb módszer az esővíz gyűjtése. Ha az ereszcsatornák alá egy esővízgyűjtő hordót vagy tartályt teszel, az esős időszakokban összegyűjtött vizet később, a száraz hetekben a kert locsolására használhatod. Ez nemcsak a vízmegtartáshoz járul hozzá, hanem a vízszámládon is spórolhatsz vele. Az esővíz ráadásul a növényeknek is jobb, mint a vezetékes víz, hiszen nem tartalmaz klórt, és a hőmérséklete is kellemesebb számukra. Egy esővízgyűjtő beszerzése nem nagy befektetés, mégis sokat számíthat.

A kertben más módszerek is segíthetnek a víz megtartásában. A talajtakarás, például mulccsal, fakéreggel vagy szalmával, csökkenti a párolgást, és segít, hogy a talaj tovább nedves maradjon. Az esővíz elszivárgását segítheti, ha a kert egy részét nem burkolod le, hanem meghagyod gyepnek vagy növényeknek, így a víz be tud szivárogni a talajba. Egy kis kerti tó vagy esőkert pedig nemcsak szép, hanem a vízmegtartást is szolgálja, és a madaraknak, rovaroknak is életteret ad. Ha a szomszédokkal együtt kezdtek ilyen kezdeményezésekbe, az egész utca vagy település vízháztartásán is javíthattok.

Szemléletváltás a víz körül

A kormányzat a napokban történt esőzések nyomán sok millió köbméter víz összegyűjtésére tett konkrét lépéseket, amelyet Magyar Péter miniszterelnök a vízmegtartás területén végrehajtott „rendszerváltásként” értékelt. A 2008-ban épült Cigándi tározót a miniszterelnök szerint fennállása óta most nyitották meg először, és a Tisza megemelkedett vízszintjét kihasználva csaknem 2 millió köbméter vizet juttatnak vissza a tájba. Gajdos László miniszter szerint a víz a kiszáradt kis csatornákba is eljuthat, és „a Bodrogköz megtelik élettel”. Bóna Szabolcs agrárminiszter bejelentette, hogy egy új vízprémiummal ösztönöznék a vízmegtartást, amellyel akár 400–600 ezer hektár vízbiztonsága javulhat a ciklus végéig.

Mit gondolsz a vízmegtartásról? Szerinted mennyire fontos, hogy az esős időszakok vizéből minél többet megtartsunk az aszályos nyarakra? Te gyűjtöd az esővizet a kertedben, vagy van egy bevált módszered a víz megtartására? Ha a Bodrogközben vagy a Tisza mentén élsz, írd meg, látod-e már a változást a környezetedben. Oszd meg a véleményedet és a tapasztalataidat kommentben, kíváncsiak vagyunk rájuk. Ha szeretnél értesülni a környezetvédelemmel, az időjárással és a vízgazdálkodással kapcsolatos hírekről, kövess minket Facebookon.

Kövesd a cikkeinket a Google Hírekben!
👉 Kattints ide és kövesd
Megosztás