Balatonföldvár történelmi lépést tett: a Balaton-parti települések közül elsőként fogadott el úgynevezett önazonossági rendeletet, amely november 5-én lép hatályba. A szabályozás célja a város hagyományainak, történelmi örökségének és közösségi értékeinek védelme, ugyanakkor pénzügyi terhet is ró az újonnan beköltözőkre.
A rendelet értelmében az ingatlanvásárlóknak a vételár 2 százalékát úgynevezett „önazonossági hozzájárulásként” kell befizetniük az önkormányzatnak. Ez az összeg a település közszolgáltatásainak és infrastruktúrájának fenntartását szolgálja, többek között a zöldterületek gondozását, a közterületek karbantartását és a helyi fejlesztéseket.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Balatonföldváron az ingatlanok átlagos vételára jelenleg meghaladja a 107 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos lakásvásárló körülbelül 2,1 millió forint extra költséggel számolhat a vásárláskor. Bár a rendelet néhány kivételt is tartalmaz – például azok mentesülnek, akik állami támogatással vagy kedvezményes hitellel vásárolnak ingatlant –, a legtöbb vevőt érinti a kötelezettség.
Emellett a rendelet egy másik különleges elemet is bevezetett: elővásárlási jogot biztosít az önkormányzatnak és a helyi lakosoknak. Ez azt jelenti, hogy ha egy balatonföldvári ingatlant eladásra kínálnak, a településnek vagy a helyieknek elsőbbségük van annak megvásárlására, mielőtt külső vevő kezébe kerülne.
A cél: helyi identitás megőrzése
A rendelet preambuluma szerint az intézkedés célja a „helyi közösség szempontjából alapvető fontosságú” értékek megőrzése, különös tekintettel a települést alapító Széchenyi-család hagyományaira. A városvezetés úgy véli, a Balaton-parti ingatlanpiac rohamos növekedése miatt veszélybe kerülhet a település eredeti karaktere, és ezzel a közösségi élet is átalakulhat.
Az önkormányzat szerint az új szabályozás nem büntetés, hanem közösségi felelősségvállalás. A befizetett összeget a város kizárólag fejlesztésekre és közösségi célokra fordíthatja, amelyekről évente tájékoztatnia kell a lakosságot a költségvetési beszámolóban.
Bírság is járhat a mulasztásért
Az új szabályozás szerint azok, akik nem fizetik meg a 2 százalékos hozzájárulást, „jogellenes betelepülés” címén bírságra számíthatnak. A polgármester ilyenkor a vételár 0,2 százalékát kitevő büntetést szabhat ki. Egy 100 millió forintos ingatlan esetében ez 200 ezer forint plusz költséget jelenthet.
A rendelet nem tartalmaz személyes feltételeket – például erkölcsi bizonyítványt, végzettséget vagy helyi munkaviszonyt –, így a pénzügyi hozzájárulás az egyetlen feltétel az új lakók számára.
Jogi aggályok és szakértői vélemények
Szakértők szerint ugyanakkor az új rendelet több ponton is jogi kérdéseket vet fel. Az önkormányzatok ugyanis csak dologi jogvédelmi eszközként alkalmazhatják az elővásárlási jogot, nem pedig lakhatási feltételként. Emellett a betelepülési hozzájárulás is csak a lakcímlétesítéshez kapcsolódhatna, nem pedig az ingatlanszerzéshez.
Balatonföldvár ezzel tehát egy olyan modellt vezetett be, amely – bár helyi értékek védelmére hivatkozik – könnyen ütközhet a hatályos jogszabályokkal. A kormányhivatalok már több hasonló önazonossági rendeletet vizsgálnak a Balaton környékén, de egyelőre nem hoztak nyilvánosságra konkrét döntéseket. A Hírbalaton információi szerint az ellenőrzések még „eljárási szakaszban” vannak, és jogsértés esetén az önkormányzatoknak lehetőségük lesz módosítani a rendeletet.
Új tendencia a Balatonnál
Balatonföldvár lépése nem egyedülálló. Az elmúlt hónapokban több balatoni település is különféle eszközökkel próbálta korlátozni a tömeges beköltözést. Volt, ahol beköltözési adót, máshol erkölcsi bizonyítványhoz kötött ingatlanszerzést vezettek be. A cél minden esetben ugyanaz: megőrizni a helyi közösségek arculatát és tehermentesíteni az önkormányzati infrastruktúrát.
A szakértők szerint azonban ezek a rendeletek hosszú távon akár ingatlanpiaci visszaesést is okozhatnak, hiszen elriaszthatják a potenciális vásárlókat, különösen azokat, akik nyaralót vagy befektetési céllal vásárolnának ingatlant a Balatonnál.
Egyensúly a fejlődés és a hagyomány között
Balatonföldvár döntése jól mutatja, hogy a balatoni települések számára egyre nehezebb megtalálni az egyensúlyt a modernizáció és a hagyományőrzés között. Míg a helyiek a közösség védelmét látják a rendeletben, addig sokan attól tartanak, hogy az új szabályozás az ingatlanpiacra is árnyékot vethet.
Az viszont biztos, hogy az önazonossági rendelet mostantól precedenst teremt: ha a modell működik, más balatoni városok is követhetik Balatonföldvár példáját – írja a Pénzcentrum.
