Fontos élelmiszer-szabályozási változás jelent meg a Magyar Közlönyben, amely a mindennapi bevásárlásainkat is közvetlenül érinti. A friss rendelet értelmében a jövőben a „tejföl” megnevezést kizárólag élőflórás termékek viselhetik, ezzel egyértelműbbé téve a fogyasztók számára, hogy pontosan milyen minőségű és összetételű terméket emelnek le a boltok polcairól. A döntés célja, hogy megszüntesse az eddig gyakran tapasztalható félreértéseket, és nagyobb átláthatóságot biztosítson a savanyú tejtermékek piacán – írja az Agrárszektor .
Miért volt szükség a változtatásra?
Az elmúlt években egyre több olyan termék jelent meg „tejföl” néven, amelyek technológiai szempontból már nem feleltek meg a hagyományos értelemben vett, élőflórás tejföl fogalmának. Ezeknél a készítményeknél gyakran utóhőkezelést alkalmaztak, amely ugyan meghosszabbította az eltarthatóságot, ám a természetes mikroorganizmusok elpusztulásával együtt a termék beltartalmi értékei is megváltoztak.
A jogalkotók szerint a mostani módosítás egyértelmű választ ad erre a problémára: a „tejföl” elnevezés innentől kizárólag olyan termékek esetében használható, amelyek élőflórás fermentációval készülnek.
Új kategóriák: savanyú tejtermékek és alkategóriáik
A rendelet nemcsak a tejföl megnevezését szabályozza, hanem bevezeti a savanyú tejtermékek gyűjtőkategóriáját is. Ezen belül két jól elkülöníthető alkategóriát határoz meg:
-
10 százaléknál kisebb zsírtartalmú savanyú tejkészítmények,
-
legalább 10 százalékos zsírtartalmú savanyú tejszínkészítmények.
Ez a felosztás segít abban, hogy a vásárlók már a megnevezés alapján is tisztában legyenek az adott termék jellegével és zsírtartalmával, így könnyebben választhatnak étrendjüknek vagy főzési szokásaiknak megfelelően.
Szabályozott összetevők: mi kerülhet bele?
A rendelet részletesen felsorolja azokat az összetevőket is, amelyek a savanyú tejtermékek gyártása során felhasználhatók. Ezek közé tartozik többek között:
-
tej, tejsűrítmény vagy ezek keveréke,
-
tejszín, vaj, tejpor,
-
ivóvíz, étkezési só,
-
savópor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum,
-
étkezési kazeinátok,
-
prebiotikumok,
-
valamint a jogszabályban meghatározott mikrobatenyészetek.
A cél itt is az, hogy a gyártási folyamat átláthatóbb legyen, és a termékek összetétele megfeleljen az élelmiszer-biztonsági és minőségi elvárásoknak.
Milyen baktériumkultúrák engedélyezettek?
A szabályozás külön kitér a fermentáció során alkalmazható mikrobatenyészetekre is. Ezek között szerepelnek:
-
a joghurtok esetében használt Streptococcus salivarius subsp. thermophilus és Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus szimbiotikus tenyészetek,
-
a kefirhez alkalmazott, kefirgombából készült kultúrák,
-
valamint más fermentált tejtermékekhez használható specifikus mezofil vagy termofil tejsavbaktériumok.
Az Élelmiszerkönyv meghatározása szerint élőflórásnak kizárólag azok a fermentált tejtermékek minősülnek, amelyek természetes, probiotikus mikrobatörzsekkel savanyított vagy alvasztott eljárással készülnek.
Mi a különbség az élőflórás és a nem élőflórás termékek között?
A rendelet világosan elkülöníti az élőflórás és a nem élőflórás termékeket. Utóbbiaknál a gyártók mikrobapusztító eljárásokat – például utóhőkezelést – alkalmaznak, amely ugyan meghosszabbítja az eltarthatósági időt, de a jótékony baktériumok eltűnésével jár. Ezek a termékek a jövőben már nem viselhetik a „tejföl” megnevezést.
Mikortól élnek az új szabályok?
A változások 2026. január 1-jén lépnek hatályba, azonban a jogszabály egyéves türelmi időt biztosít a gyártóknak és forgalmazóknak. Ez azt jelenti, hogy az addig előállított termékek továbbra is gyárthatók, forgalomba hozhatók, és a fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejük lejártáig a boltok polcain maradhatnak.
Mit jelent mindez a vásárlóknak?
A szakértők szerint a módosítás hosszú távon egyértelműen a fogyasztók érdekeit szolgálja. Az új elnevezések és kategóriák révén könnyebb lesz eligazodni a kínálatban, és tudatosabb döntéseket hozni arról, hogy valódi, élőflórás tejfölt vagy más savanyú tejkészítményt választunk.
A változás tehát nemcsak jogszabályi pontosítás, hanem egy fontos lépés afelé, hogy a minőség és az átláthatóság nagyobb szerepet kapjon a magyar élelmiszerpiacon.
