Az Európai Bizottság nemrégiben előállt egy nagyszabású költségvetési reformtervvel, amely gyökeresen átalakíthatja az Európai Unió bevételi rendszerét. A javaslat egyik legfontosabb új eleme egy vadonatúj adónem, a „Vállalati forrás Európáért”, rövid nevén CORE. A tervezet célja világos: az uniós közös piac előnyeiből nagyobb mértékben profitáló multinacionális cégcsoportokat magasabb közös hozzájárulásra köteleznék.
A 2028–2034 közötti új költségvetési időszak: hangsúlyban a stabilitás és a függetlenség
Az Európai Bizottság 2024. július 16-án mutatta be a 2028-tól induló 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó pénzügyi keretrendszerét. A több mint 2 billió eurós keret célja, hogy egy hatékonyabb, önállóbb és fenntarthatóbb működésű Európai Uniót alapozzon meg. A dokumentumban kiemelt szerepet kap az uniós bevételi oldal reformja: nemcsak a meglévő forrásokat csoportosítanák át, hanem új, úgynevezett „saját forrásokat” is bevezetnének.
Mit takar a CORE hozzájárulás?
A „Corporate Resource for Europe” névre keresztelt új saját forrás egyfajta külön hozzájárulás lenne azon vállalatok számára, amelyek évi 100 millió eurót meghaladó nettó árbevétellel rendelkeznek, és így jelentős nyertesei az unió egységes piacának. A szabályozás szerint a hozzájárulás mértéke nem a nyereségen, hanem a nettó árbevételen alapulna, progresszív sávos rendszer alkalmazásával.
A Deloitte szakértői szerint például egy 100 és 250 millió euró közötti árbevételű vállalat évi 100 ezer eurós CORE-hozzájárulás megfizetésére lenne kötelezett. A tervezet szerint a nagyobb árbevételű cégek arányosan magasabb összeget fizetnének, ezzel is biztosítva a közteherviselés arányosságát.
Kiket érintene a CORE?
Fontos kiemelni, hogy a javaslat nem terheli a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat), mivel a 100 millió eurós árbevételi küszöböt jellemzően csak a legnagyobb piaci szereplők érik el. A célcsoport tehát világosan meghatározott: azok a multinacionális vállalatok, amelyek az uniós belső piac méretéből és szabályozási egységéből jelentős előnyöket élveznek, kötelesek lennének nagyobb arányban visszajuttatni a közösbe.
Miért van szükség új bevételi forrásokra?
A CORE létrehozása az Európai Bizottság azon törekvésének része, hogy az uniós költségvetés finanszírozása kevésbé függjön a tagállami befizetésektől, és stabilabb, kiszámíthatóbb forrásokra épüljön. A CORE mellett további négy új saját forrást is javasolt a Bizottság, amelyek együttesen évente mintegy 58,5 milliárd euró többletbevételt jelenthetnének az EU-nak.
Ezek az új források segítenék a zöld és digitális átállás finanszírozását, a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapok törlesztését, valamint a közös védelmi és biztonsági célokat is.
A reform nem csak pénzügyi kérdés: politikai dimenzió is van
A CORE nem pusztán gazdasági, hanem politikai kérdés is. A tagállamok eltérően viszonyulnak az uniós szintű adóztatás kérdéséhez. Míg néhány tagállam – főként a nagyobb nemzetgazdaságok – támogatják a javaslatot, mások, amelyek alacsony adókulccsal vonzzák a vállalatokat (pl. Írország, Luxemburg), tartanak a versenyhátránytól és a szuverenitás csorbulásától.
A javaslat elfogadásához valamennyi tagállam egyhangú támogatása szükséges, így a következő hónapok, évek során intenzív tárgyalásokra és módosításokra kell számítani. A politikai megegyezés kulcsa lehet az, hogy a rendszer igazságosnak, arányosnak és adminisztratív szempontból is kezelhetőnek bizonyuljon.
A vállalati szektor reakciója: aggodalom és kivárás
A nagyvállalatok, különösen a globális techóriások és kereskedelmi láncok részéről vegyes a fogadtatás. Egyrészt elismerik, hogy a közös piacból jelentős előnyük származik, másrészt aggodalmukat fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy az új hozzájárulás újabb adminisztratív terhet és költségnövekedést jelent számukra. Egyes elemzések szerint az uniós szintű adózási modellek akkor tudnak hosszú távon működni, ha azok átláthatóak, jogbiztonságot nyújtanak, és nem veszélyeztetik a versenyképességet.
A következő lépések: tárgyalások, módosítások, hatásvizsgálatok
Bár a CORE bevezetésére 2028-tól kerülhet sor, a felkészülés és a részletek kidolgozása már most megkezdődött. A Bizottság nyitott a szakmai és tagállami visszajelzésekre, így elképzelhető, hogy a jelenlegi javaslat módosulni fog. Fontos lesz figyelemmel kísérni a vita alakulását, különösen annak fényében, hogy Magyarországon és más tagállamokban is milyen hatással járna az új rendszer.
Ahogy Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere fogalmazott: „A CORE-rendszer bevezetése jelentős változást jelenthet a nagyobb vállalatcsoportok számára. A következő években ezeknek a cégeknek fel kell készülniük arra, hogy az új uniós bevételi modell átalakítja a pénzügyi tervezés és adózás kereteit.” – írja a Pénzcentrum.
