Az elektromos autók hosszú éveken át a „kiváltságosok” kategóriájába tartoztak adózási szempontból: kedvezmények, mentességek, támogatások segítették vásárlásukat és fenntartásukat. Az Egyesült Királyságban azonban fordulópont közeleg: 2028-tól külön úthasználati adót vethetnek ki a villanyautókra, hogy kiegyenlítsék a hagyományos, belső égésű motoros autók és az elektromos járművek közötti terheket.
A tervek szerint az elektromos autók tulajdonosai megtett mérföldenként 3 pennyt fizetnének, ami egy átlagos autó esetében évente körülbelül 250 fontnyi pluszköltséget jelent (nagyjából 110 ezer forintnak megfelelő összeg). Ez egyszerre vet fel igazságossági, költségvetési és klímapolitikai kérdéseket.
Miért merült fel az elektromos autók megadóztatása?
Jelenleg az Egyesült Királyságban a villanyautók tulajdonosai több szempontból is kedvező helyzetben vannak a „termikus”, azaz benzin- és dízelüzemű autók használóival szemben. Az egyik legfontosabb különbség, hogy:
-
nem fizetnek üzemanyag után jövedéki adót,
-
nincs klasszikus értelemben vett úthasználati díjuk, miközben
-
ugyanúgy használják az úthálózatot, mint a belső égésű motoros járművek.
A brit kormány azonban három fő ok miatt kezdett el komolyan foglalkozni azzal, hogy külön adót vezessen be az elektromos autókra:
-
Igazságosság és tehermegosztás
A hagyományos autók tulajdonosai üzemanyagárakon keresztül jelentős adót fizetnek az utak használatáért. A villanyautósok jelentős része ezzel szemben szinte teljesen mentes a hasonló jellegű terhek alól. A döntéshozók szerint hosszú távon nem fenntartható, hogy az utak fenntartását és fejlesztését gyakorlatilag főként a belső égésű autókat használók állják. -
Kieső jövedéki adó kompenzálása
Ahogy nő az elektromos autók száma, úgy csökken az üzemanyagforgalom, ezzel együtt pedig az üzemanyag jövedéki adójából származó állami bevétel.-
Az elektromos autók elterjedése gazdaságilag is „üzeni”: ha nem lépnek időben, a költségvetés komoly bevételi forrást veszít.
-
Ezt a hiányt vagy új adónemekkel, vagy a meglévők emelésével kell pótolni – a brit kormány inkább célzott EV-adóban gondolkodik, mintsem általános adóemelésben.
-
-
Más adók emelésének elkerülése
Az elképzelés harmadik motivációja, hogy a költségvetési lyukat ne a „teljes lakosságra kiterjedő” adóemeléssel (pl. áfa, jövedelemadó, általános illetékek) kelljen befoltozni.
Ehelyett inkább azok fizetnének többet, akik többet használják az úthálózatot, és azzal arányosan terhelik a rendszert.Hirdetés
Egyre több az elektromos autó – a kedvezmények „túlsikeresek” lettek
Az Egyesült Királyságban ma már mintegy 1,3 millió elektromos autó fut az utakon, és ez a szám a következő években tovább emelkedhet. Ennek több oka van:
-
a korábbi vételi támogatások, regisztrációs kedvezmények,
-
a városi behajtási díjak alóli mentességek,
-
a kedvezőbb üzemeltetési költségek (áram vs. üzemanyag),
-
és a szigorodó környezetvédelmi célok, tiltások a belső égésű motoros új autók értékesítése körül.
A siker azonban kettős élű:
-
egyrészt öröm a klímapolitika és a városi levegőminőség szempontjából,
-
másrészt egyre nagyobb terhet rak a költségvetésre, mivel az elektromos autók után nem folyik be üzemanyag-jövedéki adó.
Innen nézve érthető, miért gondolkodik London azon, hogy 2028-tól fizetőssé tegye az elektromos autók úthasználatát is.
Hogyan nézne ki az új adó? – 3 penny mérföldenként
A javaslat szerint:
-
a villanyautók tulajdonosai 3 pennyt fizetnének minden egyes megtett mérföld után,
-
egy átlagos futásteljesítményű autó esetében ez a számítások alapján évi kb. 250 font extra kiadást jelent,
-
forintban ez nagyjából 110 ezer forintnak felel meg.
Ez az összeg:
-
nagyságrendileg hasonló ahhoz, amit egy kisebb fogyasztású, belső égésű autó tulajdonosa üzemanyag-adó formájában fizet évente,
-
így a brit kormány szerint a rendszer kiegyenlítené a terheket a különböző hajtásláncú autók között.
A közlekedésben részt vevők szempontjából ez kvázi egy útdíj jellegű adó, csak nem matricán vagy kapukon keresztül, hanem telematika, kilométer-számlálás vagy más nyilvántartási rendszer alapján számolnák el.
Mekkora bevételt hozna az új adó?
A jelenlegi elektromosautó-állományra vetítve:
-
a megtett út és a 3 penny/mérföld alapján
-
a brit kormány számításai szerint évi nagyjából 1,8 milliárd font adóbevétel keletkezhetne.
Ezt érdemes összevetni a hagyományos üzemanyagok jövedéki adójából befolyó pénzekkel:
-
az előrejelzések szerint 2025–2026-ban 24,4 milliárd font bevételt várnak üzemanyag-jövedéki adóból,
-
ez azt jelenti, hogy a villanyautókra kivetett új adó még messze nem pótolná a teljes kiesést,
-
de fontos első lépés lenne a finanszírozási rés csökkentésére.
Hosszabb távon, ahogy a villanyautók aránya nő, a 3 penny/mérföld kulcsot lehetne:
-
módosítani,
-
differenciálni (pl. tömeg, járműkategória szerint),
-
vagy akár kombinálni más típusú útdíj-rendszerekkel.
Igazságosabb vagy büntető jellegű? – Társadalmi vita a láthatáron
Az elektromos autók megadóztatása nem csak költségvetési kérdés, hanem komoly társadalmi és politikai vitát is generál.
Az intézkedést támogatók érvei
Az új adó támogatóinak fő érvei:
-
„Az út használatáért fizetni kell” – mindegy, hogy egy autó benzinnel vagy árammal megy, a súlya, forgalomban való jelenléte, baleseti kockázata ugyanúgy terheli az infrastruktúrát.
-
Szolidaritás az autósok között – sok belső égésű autót használó úgy érzi, hogy miközben ő jelentős üzemanyag-adót fizet, a villanyautós „ingyen használja” az utakat.
-
Költségvetési felelősség – ha nem talál a kormány célzott megoldást, akkor a kieső bevételek pótlására végül mindenki fizetni fog, akár magasabb áfan, akár más adókon keresztül.
Az ellenzők érvei
Az intézkedés kritikusai ugyanakkor arra figyelmeztetnek:
-
Visszavetheti az elektromos autók elterjedését, mert csökken a fenntartási költségelőnyük a belső égésű autókhoz képest.
-
Környezetvédelmi ellentmondás – miközben a kormányok arra buzdítanak, hogy mindenki váltson zöldebb hajtásra, pár évvel később új adóval „büntetik” azokat, akik léptek.
-
Társadalmi igazságosság – az elektromos autók egy részét ma is olyanok veszik, akik sokat ingáznak város és vidék között, munkába járásra használják, és már így is nagy költségeket vállaltak a váltásért.
Valószínű, hogy a következő években az adó pontos formája, mértéke, a lehetséges kedvezmények (pl. alacsonyabb kulcs bizonyos jövedelmi szinteknél, bizonyos területeken) heves viták tárgya lesz.
Mi lesz a környezetvédelmi ösztönzőkkel?
Fontos látni, hogy az elektromos autókra kivetett új adó nem feltétlenül jelenti a zöld átállás feladását. Sok szakértő szerint inkább arról van szó, hogy:
-
a kezdeti, erős támogatási szakasz után
-
a villanyautók belépnek a „normál” adórendszerbe,
-
ahol már nem különleges, kivételezett státuszt élveznek, hanem „normál közlekedési eszközként” viselik az úthasználat költségeit.
A fenntarthatósági célok ettől még megmaradhatnak, de:
-
lehet, hogy a jövőben inkább a legszennyezőbb járművek extra terhelése,
-
vagy a városi behajtási díjak, parkolási különadók lesznek a szabályozás eszközei,
-
és nem az „egyszerűen kevesebb adót fizet a villanyautó” logika.
Mi várható 2028-ig?
A 2028-as céldátum azt jelenti, hogy:
-
bőven marad idő társadalmi vitára, módosításokra, finomhangolásra,
-
az autógyártók és flottakezelők is tudnak tervezni,
-
a jelenlegi elektromos autó-tulajdonosok pedig fokozatosan felkészülhetnek a megváltozó költségstruktúrára.
A legvalószínűbb forgatókönyv:
-
az adó fokozatos bevezetése,
-
részletes szabályokkal (pl. magánhasználat vs. céges flotta, különbség városi és országúti használat között),
-
és párhuzamosan új, célzott támogatási formák megjelenése, amelyek nem kizárólag a „kevesebb adó” elvre épülnek.
