A Pfizer által kifejlesztett COVID–19 elleni vakcina hatékonyságát és biztonságosságát világszerte milliók tapasztalták meg, azonban egy nemrégiben napvilágra került török kutatás új, eddig kevésbé vizsgált szempontból közelítette meg az oltás hatásait: a szem egészségére, azon belül is a szaruhártya belső rétegére gyakorolt lehetséges hatásokat elemezte – írja a Daily Mail.
A vizsgálat fókuszában: a szaruhártya endothelsejtjei
A kutatók célja az volt, hogy feltérképezzék, miként befolyásolja a Pfizer mRNS-vakcinája a szaruhártya vastagságát, valamint az endothelsejtek számát és morfológiáját. Ezek a sejtek a szaruhártya belső rétegében helyezkednek el, és kulcsszerepet játszanak abban, hogy a szaruhártya átlátszó és hidratált maradjon. Ha ezek a sejtek károsodnak, a szaruhártya megduzzadhat, elszürkülhet, vagy akár visszafordíthatatlan látásromlás is kialakulhat.
A kutatás módszertana
A török tudósok egy 64 fős mintán végezték el a vizsgálatot, amelynek során minden résztvevőt megvizsgáltak az első Pfizer-oltás előtt, valamint két hónappal a második dózis beadása után. A kutatók különösen az endothelsejtek sűrűségére, a sejtek méretbeli változékonyságára és a szaruhártya vastagságára koncentráltak.
A legfontosabb megfigyelések között szerepelt, hogy az oltás után:
-
a szaruhártya átlagos vastagsága megnőtt,
-
az endothelsejtek sűrűsége csökkent,
-
a sejtek méretében nagyobb volt a variáció.
Rövid távú hatás: nincs látásprobléma, de jelez valamit
A kutatók kiemelték, hogy a rövid távú változások – bár mérhetőek – nem eredményeztek látászavart vagy panaszt. Az egészséges szemű alanyoknál az endothelsejtek sűrűsége továbbra is az orvosi értelemben biztonságos sávban mozgott, hiszen a normál értékek 2000 és 3000 sejt/mm² közé esnek, és a vizsgálatban mért 2378 sejt/mm² még ezen belül helyezkedett el.
Mindezek ellenére a sejtszám csökkenése mintegy 8 százalékos veszteséget jelentett, ami figyelmet érdemel, különösen olyanoknál, akik már eleve szembetegséggel küzdenek.
Kiket érinthet komolyabban?
A tanulmány megállapítása szerint azok számára jelenthet fokozott kockázatot a sejtszám csökkenése, akik:
-
korábbi szemműtéten estek át (pl. szürkehályog),
-
szaruhártya-átültetésük volt,
-
krónikus szembetegséggel élnek,
-
fertőzés vagy gyulladás következtében eleve alacsony endothelsejtszámmal rendelkeznek.
Számukra a vakcina után észlelt sejtszámcsökkenés esetleg tovább rontja a már egyébként is érzékeny szaruhártya állapotát.
Mit jelent ez hosszú távon?
A kutatók hangsúlyozták: az adatokat nem szabad vakcinaellenes retorikaként értelmezni. A jelenlegi eredmények csak az átmeneti, két hónapon belüli változásokat vizsgálták. A legfontosabb következtetés az, hogy szükséges a hosszú távú követés, hogy kiderüljön: ezek a változások maradandóak-e, illetve milyen mértékű hatással lehetnek évekkel később a látásra.
Ha a szaruhártya hosszabb ideig megmarad vastagabbnak vagy kevésbé átlátszónak, az már befolyásolhatja a látásélességet, akár homályos látáshoz vagy duzzanathoz is vezethet. Különösen azoknál jelenthet problémát, akik már valamilyen látászavarral élnek.
Nincs ok pánikra – de érdemes figyelni
Az eredmények alapján a vakcina biztonságossága megmarad, különösen egészséges szemű emberek esetén. Azonban fontos, hogy azok, akiknek szembetegségeik vannak, vagy már korábban szaruhártya-eltérést diagnosztizáltak náluk, beszéljenek szemész orvossal, ha a COVID-19 oltás után bármilyen szemészeti panaszt észlelnek.
A kutatók nem javasolják a Pfizer-vakcina mellőzését, de felhívják a figyelmet arra, hogy a látás szempontjából is érdemes hosszabb távon nyomon követni az oltás utáni élettani változásokat.
A Pfizer vakcinájáról szóló török kutatás fontos megfigyelésekre mutatott rá a szaruhártya szerkezetében. Míg rövid távon nem okozott klinikai tüneteket, hosszabb távon komolyabb következményei is lehetnek, főként rizikócsoportoknál. Ez nem von le semmit a vakcina közegészségügyi jelentőségéből, ugyanakkor újabb terület, amelyet a tudománynak részletesebben vizsgálnia kell.
