Brutális gyilkosság rázta meg a budai II. kerület egyik csendes utcáját május 5-én este. Egy idős asszonyt holtan találtak otthonában, férjét – aki a gyanú szerint a gyilkosság elkövetője – súlyos sérülésekkel szállították kórházba. A férfit jelenleg rendőri felügyelet mellett ápolják, állapota válságos, így egyelőre nem lehet kihallgatni.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a tragédia 18 óra körül történt egy II. kerületi lakásban. Az idős nő halálát már a helyszínen megállapították, míg a vérző férjet a mentők azonnal kórházba vitték. Az eset körülményeit emberölés bűntette miatt vizsgálják.
A környéken élők megrendülten nyilatkoztak az esetről. Egy szomszéd elmondta: a házaspár csendesen élt, soha nem hallottak veszekedést, semmilyen konfliktus nem volt köztük. A meggyilkolt nő a környék ismert kozmetikusa volt, barátságos és mindig ápolt megjelenésű asszonyként ismerték. A férj korábban zenészként dolgozott, de az utóbbi években visszavonultan élt, és leginkább a társasház kertjét gondozta.
A tragédia mélyen megrázta a helyi közösséget, ahol a házaspárt békés, harmonikus párként tartották számon. A nyomozás jelenleg is tart, a rendőrség vizsgálja az eset pontos körülményeit és indítékát.
Az ügy részleteiről a hatóságok egyelőre nem közöltek többet, de a gyilkosság ténye, és hogy egy korábban ismert művész lehet az elkövető, különösen nagy figyelmet kapott a közvélemény részéről.
Ezért nem lehet megnevezni a zenészt:
1. Jogilag: személyiségi jogok védelme miatt
Magyarországon – és sok más országban is – a büntetőeljárás alatt álló személyeket (különösen ha még nem jogerősen elítéltek) nem lehet név szerint azonosítani a sajtóban, különösen, ha:
-
a nyomozás még folyamatban van,
-
az elkövető állapota miatt (pl. kórházban, nem kihallgatható) még nem tisztázott a bűncselekmény tényleges elkövetése,
-
nincs hivatalos megerősítés a hatóságoktól a személy kilétéről.
Ez a gyakorlat a vélelmezett ártatlanság elvéhez kapcsolódik, miszerint „amíg bíróság nem mondta ki a bűnösséget, addig az illető ártatlannak tekintendő”.
2. Etikailag: a hozzátartozók és az áldozat védelmében
A név kiírása feleslegesen stigmatizálhatja:
-
a gyanúsított családját,
-
az elhunyt nő hozzátartozóit,
-
és akár a nyilvánosságra nem hozott esetleges tanúkat is.
Mikor írható ki név?
-
Ha jogerős ítélet születik, és a bíróság nyilvánosságra hozza,
-
ha a hatóság hivatalosan megerősíti a kilétet és nincs külön titoktartás,
-
ha a család vagy az érintett (pl. jogi képviselő) hozzájárul a név közzétételéhez.
Források:
police.hu – A rendőrség hivatalos közleménye
Blikk – Brutális gyilkosság Budán
