Magyarország energiaellátásának biztonsága továbbra is elképzelhetetlen az orosz energiahordozók nélkül – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter október 15-én az orosz Izvesztyija napilapnak adott interjúban. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a magyar kormány az energiaügyi döntéseket nem ideológiai vagy politikai, hanem kizárólag racionális és pragmatikus alapon hozza meg, mivel az ország fizikai adottságai és infrastrukturális kapcsolatai továbbra is meghatározzák a forrásokat.
„Ez a racionális megközelítés kérdése: racionálisan nézve az orosz energiahordozók fontosak Magyarország számára. Nem szeretem ideológiai vagy politikai alapon értékelni ezeket a kapcsolatokat. Az én feladatom az ország biztonságos energiaellátásának biztosítása, ami Oroszország nélkül fizikailag lehetetlen lenne” – fogalmazott a külügyminiszter.
Pragmatikus energiapolitika, nem ideológiai döntések
Szijjártó Péter kijelentéseivel megerősítette, hogy a magyar kormány továbbra is az energiafüggetlenség és a biztonság garantálását tekinti elsődleges feladatának, és ezt a célt a realitások mentén kívánja elérni. A miniszter szerint Magyarország földrajzi helyzete, valamint az európai infrastruktúra adottságai miatt jelenleg nem lehetséges teljes mértékben kiváltani az orosz forrásokat.
Ez a megközelítés élesen szemben áll több nyugat-európai ország politikájával, amelyek az orosz-ukrán háború óta igyekeznek teljesen megszüntetni energiafüggőségüket Moszkvától.
Szijjártó szerint azonban Magyarország „a valóság talaján áll”, és nem engedheti meg magának, hogy ideológiai alapon hozza meg a döntéseit, mert az a lakosság energiaellátását és a gazdaság működését veszélyeztetné.
A Barátság kőolajvezeték kulcsfontosságú Magyarország számára
A miniszter külön kitért a Barátság (Druzhba) kőolajvezeték szerepére, amelyen keresztül Magyarország kőolaj-ellátásának mintegy 65–70 százaléka érkezik.
Szijjártó szerint ez az infrastruktúra nem csupán gazdasági, hanem nemzetbiztonsági és szuverenitási kérdés is.
„A Barátság vezeték esetleges megrongálódása vagy támadása Magyarország nemzeti szuverenitásának megsértését jelentené, hiszen az energiaellátás biztonsága szerves része a nemzeti függetlenségnek” – mondta.
Hirdetés
A vezeték a szovjet időszakban épült, és ma is Közép-Európa egyik legfontosabb energiaszállítási útvonala, amelyen keresztül Oroszországból Fehéroroszországon, Ukrajnán és Szlovákián át érkezik a kőolaj Magyarországra.
Az ország emellett a Déli Áramlat földgázvezetéken keresztül is kap orosz gázt, Szerbia felől.
A külügyminiszter szerint ezek a szállítási útvonalak elengedhetetlenek az ország működése szempontjából, és minden kísérlet, amely a fizikai infrastrukturális kapcsolatokat veszélyezteti, a magyar nemzeti érdekeket is sérti.
Több útvonal, nagyobb biztonság
Szijjártó Péter hangsúlyozta: az ellátásbiztonság egyik legfontosabb feltétele a szállítási útvonalak diverzifikálása, azaz hogy ne legyen kizárólagos függőség egyetlen iránytól.
Példaként Szerbiát említette, ahol egyetlen szállítási csatorna áll rendelkezésre, ami kiszolgáltatottá teszi az országot az esetleges technikai vagy geopolitikai problémákkal szemben.
Magyarország ezzel szemben igyekszik több forrást és útvonalat is kiépíteni – tárgyalások folynak a horvát, szlovák és román irányú szállítási lehetőségekről is.
Ugyanakkor a miniszter szerint rövid távon továbbra sincs reális alternatíva az orosz energiahordozók teljes kiváltására.
A magyar energiarendszer döntő hányada orosz kőolajra és földgázra épül, így minden más forrás csak kiegészítő vagy tartalék jellegű lehet.
Kevés uniós segítség, növekvő elvárások
Az interjúban Szijjártó Péter az Európai Unió szerepét is bírálta.
Mint mondta, Magyarország reméli, hogy az uniós partnerek felismerik: a tagállamok energiaellátásának biztonsága közös európai érdek, nem pedig nemzeti magánügy.
„Magyarország reméli az Európai Unió támogatását az energiaellátás biztosításában, ugyanakkor jelenleg nem érezzük, hogy az unió jelentős segítséget nyújtana ezen a területen” – fogalmazott a miniszter.
Szijjártó szerint a brüsszeli döntések sokszor politikai és ideológiai motivációt követnek, és nem veszik figyelembe a tagállamok különböző helyzetét.
Míg a nyugati országok tengerparti LNG-terminálokon keresztül importálhatnak gázt, addig Magyarország – mint tenger nélküli, tranzitfüggő ország – csak vezetékes szállításra támaszkodhat.
Ezért a miniszter szerint az uniós szankciós politika és az orosz energiával szembeni korlátozások aránytalanul nagy terhet rónak a közép-európai régióra, különösen Magyarországra.
Magyarország célja: biztonságos, kiszámítható energiaellátás
A külügyminiszter leszögezte: Magyarország hosszú távon is az energiaellátás biztonságát és stabilitását tekinti alapvető nemzeti érdeknek, és ehhez minden együttműködésre nyitott, ami a gyakorlatban működik és a lakosság érdekeit szolgálja.
Ez magában foglalja:
-
az orosz energiahordozókkal való kereskedelmet,
-
az atomenergia fejlesztését (Paks II.),
-
valamint a regionális infrastruktúra-fejlesztéseket, amelyek új összeköttetéseket teremthetnek.
A miniszter többször is hangsúlyozta: az energiaellátás nem ideológiai, hanem fizikai kérdés – az ország gazdaságának és a családok mindennapjainak működése múlik rajta.
„Az én feladatom az ország biztonságos energiaellátásának biztosítása, ami Oroszország nélkül fizikailag lehetetlen lenne” – fogalmazott ismét a külügyminiszter.
