Már sok magyar nyugdíjas megkapta a decemberi nyugdíját, de a figyelem egyre inkább a 2026. januári nyugdíjemelésre szegeződik. 2025 novemberében a kormány 1,6 százalékos korrekciót hajtott végre, most pedig újabb, 3,6 százalékos emelésre készül januártól – írja a Pénzcentrum.
Papíron ez jól hangzik: két emelés egymás után, ráadásul az inflációhoz kötve. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. Mivel az év eleji nyugdíjemelés most is százalékos, az, hogy ki mennyit érez meg belőle, kizárólag attól függ, mekkora volt a nyugdíja decemberben. A nagy nyugdíjak még nagyobbra nőnek, a kisnyugdíjasok pedig alig vesznek észre valamit – sőt, lesz, aki gyakorlatilag nem is tapasztal valódi emelést.
Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, kinek mennyit jelent a 3,6 százalékos 2026. januári emelés, hányan járnak igazán jól, és miért érzik sokan úgy, hogy ez a rendszer csak tovább nyitja az ollót a jobb és rosszabb helyzetű idősek között.
Mit kaptak idén a nyugdíjasok, és mi jön januártól?
2025-ben két lépésben emelték a nyugdíjakat:
-
novemberben 1,6 százalékkal emelték visszamenőleg az ellátásokat,
-
2026 januárjától további 3,6 százalékos nyugdíjemelés várható.
A novemberi korrekció már beleszámít a decemberi nyugdíjakba, vagyis aki most nézi a bankszámláját vagy a postai kézbesítést, már az emelt összeggel találkozik. Erre jön rá januártól még plusz 3,6 százalék.
Fontos megérteni:
👉 nincs egységes, fix összegű emelés, amit mindenki ugyanúgy megkapna.
👉 nincs felső korlát sem, vagyis a nagyon magas nyugdíjak is ugyanúgy megkapják a 3,6 százalékot.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
-
aki eddig is sokat kapott, összegszerűen nagyon sokat nyer,
-
aki eleve alacsony nyugdíjból él, alig pár ezer forinttal jár jobban.
Konkrét példák: kinek mennyit jelent a 3,6%?
A kormány 2026-ra 3,6 százalékos inflációval számol, ezért ennyivel emeli az összes nyugdíjat január 1-jétől. Nézzük, ez mit jelent a gyakorlatban:
-
akinek 150 000 forint a nyugdíja,
-
3,6% emelés = 5 400 forint
-
új összeg: 155 400 forint
-
-
akinek 300 000 forint a nyugdíja,
-
3,6% emelés = 10 800 forint
-
új összeg: 310 800 forint
-
-
akinek 600 000 forint a nyugdíja,
-
3,6% emelés = 21 600 forint
-
új összeg: 621 600 forint
-
-
akinek 1,5 millió forint a nyugdíja,
-
3,6% emelés = 54 000 forint
-
új összeg: 1 554 000 forint
-
Ugyanaz a 3,6 százalék, mégis óriási a különbség:
miközben egy átlag alatti, 150 ezres nyugdíjnál 5–6 ezer forint a plusz, egy kiugróan magas, 1,5 milliós járandóságnál több mint 50 ezer forint.
Mennyi most az átlagnyugdíj, és mennyit emel januárban?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint:
-
2025 októberében 2 403 900 fő részesült nyugdíjban, ellátásban vagy járadékban,
-
ebből körülbelül 2 millió 150 ezer fő öregségi nyugdíjas,
-
az öregségi nyugdíj átlagösszege 246 187 forint/hó volt,
-
a novemberi 1,6%-os emelés után az átlagnyugdíj megközelíthette a 250 ezer forintot.
Ha valaki 250 000 forint körüli összeget kap most, akkor 2026 januárjától:
-
3,6% emelés ≈ 9 000 forint,
-
vagyis az új átlagnyugdíj kb. 259–260 ezer forint lehet.
Csakhogy az átlag erősen torzít.
A medián – vagyis az az összeg, amelynél a nyugdíjasok fele többet, fele kevesebbet kap – csak 217 260 forint volt októberben. Vagyis a többség az átlag alatt él, és náluk a 3,6 százalék összegszerűen még kevesebb pénzt jelent.
Kiket érint igazán jól a januári emelés?
A 2025. január 1-jei adatok alapján:
-
az öregségi nyugdíjasok 56 százaléka kapott 200 ezer forint feletti ellátást,
-
24 százalékuk már 300 ezer forint felett volt,
-
a „luxusnyugdíjasok” (500 ezer forint felett) száma közel 75 ezer főre nőtt,
-
arányuk 2,9%-ról 3,7%-ra emelkedett,
-
-
a 600 ezer forintos sávban az egyik legnagyobb arányú növekedés történt:
33 százalékkal többen kapnak ekkora havi járandóságot, mint egy évvel korábban.
Ha ezekre a csoportokra rávetítjük a 3,6 százalékos januári emelést, jól látszik, hol „csapódik le” igazán sok pénz:
-
a 600 ezer forint feletti nyugdíjat kapók legalább 21 600 forinttal kapnak többet havonta,
-
ez a kör a 2025 eleji adatok szerint kb. 32 ezer öregségi nyugdíjast érint;
-
-
ezzel szemben volt 204 ezer olyan nyugdíjas,
-
akiknek a nyugdíja 180–200 ezer forint között alakult,
-
számukra az emelés mindössze 6480–7200 forint lesz.
-
Pont ebben a 180–200 ezres sávban van a legtöbb nyugdíjas, vagyis a tömeg relatíve kicsi összeget kap, miközben a csúcsnyugdíjaknál már egy-egy emelés után is havi tízezrekben mérhető a plusz.
Miért érzik úgy sokan, hogy ez nem igazi emelés?
A mindennapi élet drágulása szempontjából az időseket nem érdekli, hány százalékos az infláció, egy dolog számít:
-
Mennyibe kerül a kenyér, a tej, a gyógyszer, a rezsi?
Lehet, hogy országos szinten 3,6% az átlagos infláció, de az almán, a cukron, a kávén vagy a húsokon 200–300 forintos emelkedések is megjelenhetnek kilónként vagy literenként. Ezek a drágulások mindenkire ugyanúgy hatnak, függetlenül attól, hogy valaki 140 ezret vagy 600 ezret kap havonta.
Csakhogy:
-
3,6% egy 140 ezres nyugdíjnál: alig pár ezer forint,
-
3,6% egy 600 ezres nyugdíjnál: több mint 20 ezer forint,
-
3,6% egy milliós nyugdíjnál: már 36 ezer forint.
Nem véletlen, hogy nyugdíjszakértők és nyugdíjasszervezetek évek óta figyelmeztetnek:
minden egyes, tisztán százalékos nyugdíjemeléssel – különösen a nagyobbakkal – tovább nyílik az olló a kisnyugdíjasok és a tehetősebb nyugdíjas réteg között.
Kik azok, akik szinte semmit nem éreznek – vagy egyáltalán nem?
A cikk elején szerepelt egy mondat:
„Sőt, lesz, akinek nem is emelés januárban.”
Ez több módon is igaz lehet:
-
Akiknek a nyugdíja eleve nagyon alacsony, azoknál a 3,6 százalékos emelés összegszerűen marginális, miközben az alapvető kiadásaik ugyanúgy drágultak, mint mindenki másnak.
-
Akik 2025 során mentek nyugdíjba, azoknak az induló nyugdíját már eleve olyan szabályok alapján állapították meg, amelyek figyelembe vették az adott év gazdasági folyamatait. Ők szubjektíven gyakran úgy élik meg, hogy nem igazi emelést, hanem inkább „technikai igazítást” kapnak.
-
A kerekítések miatt is előfordulhat, hogy valaki néhány száz vagy ezer forint pluszt alig vesz észre, különösen, ha azonnal elnyeli a drágulás.
Mi a helyzet a saját megtakarításokkal?
Fontos látni, hogy a fenti számok csak az állami nyugdíjra vonatkoznak.
A saját megtakarítások (önkéntes pénztár, nyugdíjbiztosítás, egyéb befektetések) nem részei ezeknek az összegeknek.
-
Aki eleve magas fizetésből ment nyugdíjba, és a munkásévei alatt is tudott félretenni,
-
annak állami nyugdíja is magasabb,
-
és nagy eséllyel rendelkezik valamilyen nyugdíj-megtakarítással is.
-
-
Akik viszont alacsony-bizonytalan jövedelemből dolgoztak, gyakran minimálbérhez közeli fizetéssel,
-
ők rendszerint nem tudtak félretenni,
-
így állami nyugdíjuk is alacsony,
-
és még a legkisebb áremelkedés is azonnal látszik a pénztárcájukon.
-
A nyugdíjmegtakarítási lehetőségek papíron mindenkinek nyitva állnak, a gyakorlatban azonban épp azok nem tudnak élni velük, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rájuk.
