Rengeteg a bejelentés! Járványügyi intézkedés jön Magyarországon, itt a tünetek listája!

Megérkezett a november, vele együtt a hideg is – ilyenkor a vírusok sokkal könnyebben találnak gazdát. A legtöbben ilyenkor az influenzára, a náthára vagy a Covidra gondolnak, pedig 2025 őszén egy ritkábban emlegetett kórokozó is komoly fejfájást okoz az orvosoknak: a hepatitis A-vírus. Ráadásul nem is kismértékben – hazánkban évtizedes rekordokat dönt a megbetegedések száma – írja a 168.hu

Az őszi-téli szezon tehát nemcsak „szokásos” felső légúti fertőzéseket hozott, hanem egy olyan járványt is, amelyre a legtöbb ember egyáltalán nem számított. Érdemes ezért átnézni, mi is az a hepatitis A, miért terjed most ennyire, milyen tünetek jelzik, és mit tehetünk a megelőzésért.

Kiugróan sok hepatitis A-beteg 2025-ben

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) heti jelentéseit összesítő adatok szerint 2025 novemberének elejéig csaknem 1600 embernél igazolták a hepatitis A-fertőzést Magyarországon. Ez durván tizenötszöröse a 2019–2023 közötti évek átlagos éves esetszámának, amely nagyjából 102 eset körül mozgott. HVG+1

A szakértők szerint ilyen intenzív hepatitis A-járvány a fejlett országokban ritka, Magyarországon legutóbb 2014-ben volt hasonló méretű kitörés.

Hol a legrosszabb a helyzet?

Az adatok alapján a fertőzések szinte az egész országban jelen vannak, de nem egyenletesen oszlanak el. A legtöbb beteget:

• Budapesten,

• Pest,

• Fejér,

• Komárom–Esztergom vármegyékben regisztrálták,

de valamennyi térség érintett, azaz nincs olyan része az országnak, ahol egyáltalán ne jelentkeztek volna esetek.

A vírus elsősorban a 3 és 59 év közötti korosztályban fordul elő, nagyjából egyenletes arányban. Vagyis nem csak gyerekek vagy idősek betegednek meg, hanem gyakorlatilag bárki, aki kapcsolatba kerül a kórokozóval.

Miért pont most erősödött fel a járvány?

A hepatitis A a fejlett országokban általában ritka, elszórt esetekkel jelentkező betegség. Ehhez képest most évek óta nem látott szintre ugrott az esetszám. Mi állhat ennek hátterében?

A járvány okairól az NNGYK egyelőre nem közölt részletes, minden részletre kiterjedő magyarázatot; több portál – köztük a 24.hu – azt írja, hogy a központnak feltett kérdéseikre sem kaptak még teljes körű választ.

A szakértők több lehetséges tényezőt említenek:

1. „Elmaradt” fertőzések a Covid-időszakban
   A Covid-járvány alatt a lezárások, maszkviselés, fokozott kézfertőtlenítés miatt általában kevesebb volt a klasszikus fertőző betegség. Ez viszont azt is jelentheti, hogy több korosztály nem találkozott időben bizonyos kórokozókkal, így most fogékonyabbak rájuk.

2. Hiányos higiénés szokások, közösségi terjedés
   A hepatitis A elsősorban széklet–száj (feco-orális) úton terjed, azaz fertőzött kéz, étel vagy víz közvetítésével. Elég egy rosszul, vagy egyáltalán nem elvégzett kézmosás, nem megfelelően tisztított zöldség–gyümölcs, vagy közös mosdóhasználat.

3. Közösségek, zárt terek, zsúfoltság
   Óvodákban, iskolákban, kollégiumokban, zsúfoltabb lakhatási körülmények között a vírus különösen könnyen végigsöpör egy közösségen: már néhány fertőzött is elegendő lehet ahhoz, hogy a betegség „berobbanjon”. Ezt jelzi az is, hogy több helyen – például egy budapesti óvodában – konkrét intézményi esetekről is beszámoltak.

4. Utazás, élelmiszer-eredetű járványok
   A hepatitis A tipikus „utazók betegsége” is lehet, különösen olyan országokban, ahol rosszabbak a higiénés viszonyok. Ha valaki ott fertőződik meg, majd tünetmentes hordozóként hazatér, könnyen továbbadhatja a vírust. Emellett nem zárható ki az sem, hogy egy-egy szennyezett élelmiszertétel is hozzájárult a mostani hullámhoz – ilyesmire külföldön többször is volt már példa.

Mi is az a hepatitis A?

A hepatitis A egy akut vírusos májgyulladás, amelyet a hepatitis A-vírus (HAV) okoz. Nem keverendő össze a hepatitis B-vel vagy C-vel: utóbbiak krónikus, hosszan elhúzódó, sokszor életre szóló májbetegséget okozhatnak, míg a hepatitis A szinte soha nem válik krónikussá, és a legtöbb ember maradandó károsodás nélkül felgyógyul.

A vírus elsősorban:

• fertőzött személy székletével szennyezett kézről,

• nem megfelelően tisztított ételek, zöldségek, gyümölcsök útján,

• szennyezett vízzel, jéggel,

• közös mosdóhasználattal,

• szoros kontaktussal (egy háztartásban élők, párok),

ritkábban szexuális úton is terjedhet.

Milyen tünetekkel jelentkezhet a hepatitis A?

A Hepatológiai Központ szakértői – köztük dr. Németh Alíz – arra figyelmeztetnek, hogy a hepatitis A sokszor teljesen tünetmentes, főleg gyermekkorban. Máskor viszont tipikus, jól felismerhető panaszokkal jár.

A leggyakoribb tünetek:

• fáradékonyság, levertség,

• hőemelkedés, láz,

• hányinger, hányás,

• hasmenés,

• hasi fájdalom, főleg jobb bordaív alatt,

• étvágytalanság, fogyás,

• sötét vizelet,

• világos, agyagszínű széklet,

• bőr- és szemfehérje-sárgaság,

• viszketés, bőrpanaszok.

A tünetek általában a fertőzést követő 2–6 hét lappangási idő után, sokszor fokozatosan jelennek meg. Előfordul, hogy a beteg először csak enyhe „influenza-szerű” tüneteket érez, és csak később, a sárgaság jelentkezésekor derül ki, hogy a mája gyulladt.

Kik vannak nagyobb veszélyben?

Bár a legtöbb hepatitis A-fertőzés enyhe lefolyású, és spontán gyógyul, vannak olyan csoportok, amelyeknél súlyosabb szövődmények is előfordulhatnak:

• idősek,

• várandós nők,

• krónikus májbetegséggel élők,

• egyéb krónikus betegségben szenvedők (például cukorbetegek, immunhiányos állapotban lévők).

Náluk ritkán, de kialakulhat akut májelégtelenség, ami életveszélyes állapot, és intenzív kórházi ellátást igényel. Éppen ezért fontos, hogy ha valaki ebbe a kockázati csoportba tartozik, és gyanús tüneteket tapasztal, ne halogassa az orvosi vizsgálatot.

Van rá gyógyszer? Hogyan kezelik?

A hepatitis A esetében nincs célzott, vírusellenes gyógyszer, amely „kiirtaná” a kórokozót a szervezetből. A kezelés főként tüneti és támogató jellegű:

• pihenés, ágynyugalom,

• bőséges folyadékfogyasztás,

• könnyen emészthető, májkímélő étrend,

• a májra terhelő gyógyszerek, alkohol kerülése,

• lázcsillapítás, hányinger elleni készítmények orvosi javaslatra.

Az esetek többségében a betegek néhány hét–egy-két hónap alatt szépen felépülnek. Súlyosabb esetben kórházi megfigyelésre, infúziós kezelésre is szükség lehet.

Fontos: öngyógyítás helyett mindig orvossal egyeztessünk, ha elhúzódó lázat, sárgaságot, erős hasi fájdalmat, vagy általános rosszullétet tapasztalunk.

Mit tehetünk a megelőzésért?

A jó hír az, hogy a hepatitis A hatékonyan megelőzhető – főleg két dologgal: oltással és higiénével.

1. Védőoltás

A hepatitis A ellen létezik védőoltás, amely vényre kiváltható a gyógyszertárakban. Különösen javasolt:

• gyakran utazóknak (főleg olyan országokba, ahol rosszabbak a higiénés körülmények),

• élelmiszerrel dolgozóknak, vendéglátásban, közétkeztetésben dolgozóknak,

• krónikus májbetegeknek,

• zárt közösségekben élőknek (bentlakásos intézmények, kollégiumok),

• olyan családokban, ahol már előfordult hepatitis A-fertőzés.

Az oltásról mindig háziorvossal vagy oltóközponttal érdemes egyeztetni, ők tudják megmondani, kinek javasolt, milyen ütemben kell beadni.

2. Kézmosás – az egyik legolcsóbb „védőoltás”

A hepatitis A terjedésének első számú ellensége a rendes kézmosás. Banálisan hangzik, de járványhelyzetben különösen fontos:

• minden WC-használat után,

• ételkészítés előtt,

• étkezés előtt,

• tömegközlekedés, pénzkezelés, zsúfolt helyek után.

Nem pár másodperces „álkézmosásra” van szükség, hanem szappannal, folyó vízzel, legalább 20–30 másodpercig tartó, alapos dörzsölésre, az ujjak közét, körmöket, kézfejet is beleértve.

3. Biztonságos élelmiszer-kezelés

• zöldségek, gyümölcsök alapos megmosása, különösen, ha nyersen fogyasztjuk,

• lehetőség szerint biztos forrásból származó ivóvíz,

• jégkocka, csapvíz külföldön: csak óvatosan – bizonyos országokban ez is fertőzésforrás lehet,

• élelmiszerrel dolgozók számára fokozott higiénés szabályok betartása.

4. Otthoni óvintézkedések fertőzés esetén

Ha a családban valakinél hepatitis A-t diagnosztizálnak:

• még szigorúbb kézmosás mindenkinek,

• külön törölköző, külön evőeszköz, pohár,

• WC, fürdőszoba rendszeres fertőtlenítése,

• orvosi tanács alapján a közeli kontaktoknak védőoltás vagy más megelőző lépés is felmerülhet.

Mit tegyünk, ha gyanúsak a tünetek?

Ha az alábbiak közül több tünet is jelentkezik, érdemes mielőbb orvoshoz fordulni:

• tartós fáradtság, levertség,

• visszatérő hányinger, étvágytalanság,

• sötét vizelet, világos széklet,

• szemfehérje vagy bőr sárgás elszíneződése,

• jobb bordaív alatti nyomásérzékenység, fájdalom.

Az orvos vérvétellel tudja megerősíteni vagy kizárni a hepatitis A gyanúját, és szükség esetén megszervezi a további vizsgálatokat, kezelést.

November, vírusok, járványok – mi a tanulság?

A mostani hepatitis A-járvány józan figyelmeztetés: a fertőző betegségek nem tűntek el, legfeljebb kevesebbet beszéltünk róluk a Covid árnyékában.

Novemberben, amikor a hideg miatt többet tartózkodunk zárt térben, együtt a munkahelyen, iskolában, óvodában, még könnyebben találnak „gazdát” a vírusok. Az influenza, a nátha és a Covid mellé most a hepatitis A is felzárkózott, mint olyan kórokozó, amellyel reálisan számolnunk kell.

A legfontosabb üzenet mégsem a pánik, hanem a tudatosság:

• figyeljük a tüneteket,

• betegséggyanú esetén ne menjünk közösségbe,

• mossunk többször kezet, mint „békeidőben”,

• és aki érintett lehet, beszéljen orvosával a védőoltás lehetőségéről.

Így a mostani, szokatlanul erős hepatitis A-járvány is jó eséllyel megfékezhető, és decemberre–januárra nem a kórházak, hanem a karácsonyi készülődés kerül újra a középpontba.