A magyar egészségügyi rendszerben egy újabb, jelentős változás lépett életbe: hétfőtől kezdve a betegeknek már nem volt elegendő személyesen megjelenniük a szakrendelésen, hanem előzetes időpontfoglalás vált kötelezővé. Az új előjegyzési szabály célja az volt, hogy csökkentse a rendelők túlzsúfoltságát, gyorsítsa a várakozási időket, valamint hatékonyabbá tegye az orvosi ellátás megszervezését. Bár a rendszer bevezetése kezdetben sok beteg számára újdonságnak számított, hosszú távon a változtatás az egészségügyi ellátás minőségére is hatással volt.
Mi változott pontosan a szakrendeléseken?
A hétfőtől hatályba lépett rendelkezések értelmében minden szakrendeléshez kötelező volt előzetes időpontot foglalni. Ez nemcsak a nagyobb városi kórházakban és szakrendelőkben, hanem a kisebb települések egészségügyi intézményeiben is egységesen érvényes volt.
A betegek a rendelők telefonszámain, online felületeken, valamint az elektronikus egészségügyi rendszerben foglalhattak időpontot. Az előjegyzés viszonylag egyszerű és gyors folyamatnak számított, azonban fontos volt, hogy mindenki pontosan kövesse a megadott utasításokat.
A változtatás célja az volt, hogy a betegek ne töltsenek órákat a várótermekben, hanem előre tudják, mikor kerülnek sorra. A rendelők így jobban elosztották a betegforgalmat, és az orvosok is szervezettebben láthatták el pácienseiket.
Hogyan működött az új rendszer?
Az előjegyzési rendszer lényege az volt, hogy minden betegnek előzetesen regisztrálnia kellett a vizsgálatra. Akár telefonon, akár online történt az időpontfoglalás, az intézmények a bejelentkezés visszaigazolását követően biztosították a betegeknek a vizsgálati időpontot.
Az online foglalás lehetőséget adott arra, hogy a páciensek maguk válasszák ki a számukra legmegfelelőbb időpontot a rendelkezésre álló listából. Ezzel párhuzamosan telefonos ügyfélszolgálatok is működtek, ahol a munkatársak segítséget nyújtottak a megfelelő szakrendelés kiválasztásában és az időpont rögzítésében.
Fontos szabály volt, hogy az orvosi ellátásra csak az előre lefoglalt időpont betartásával lehetett bejutni. Azok, akik nem jelentek meg időben, vagy nem foglaltak előzetesen, sok esetben nem kaphattak azonnali ellátást.
Az új rendszer előnyei
Az előjegyzési rendszer több szempontból is kedvező változást hozott a betegellátásban:
-
Csökkentette a zsúfoltságot: megszűntek a tömött várótermek, mivel mindenki pontos időpontra érkezett.
-
Gyorsította az ellátást: a betegek előre tudták, mikor kerülnek sorra, így kevesebb felesleges várakozásra volt szükség.
-
Hatékonyabb munkaszervezést biztosított: az orvosok és az asszisztensek jobban be tudták osztani idejüket.
-
Szervezettebb betegutakat teremtett: a páciensek könnyebben eligazodtak, és az ellátás tervezhetőbbé vált.
Mindez hosszú távon a betegek komfortérzetét is javította, hiszen kevesebb stresszt és bizonytalanságot jelentett számukra a vizsgálatokra való bejutás.
Kórházi változások is érintették a rendszert
Az előjegyzés nemcsak a szakrendeléseknél vált kötelezővé, hanem fokozatosan a kórházi felvételekre is kiterjedt. Ez azt jelentette, hogy a betegeknek a kórházi kezelések esetén is előzetesen időpontot kellett egyeztetniük, ami elősegítette a kórházak hatékonyabb működését és az ápolói kapacitások jobb kihasználását.
Ez különösen a tervezhető beavatkozásoknál, például műtéteknél vagy hosszabb kivizsgálásoknál jelentett komoly előrelépést, hiszen a betegfelvétel így átláthatóbb és szervezettebb lett.
Milyen hatással volt a változás a mindennapokra?
A hétfőtől életbe lépett új rendszer rövid idő alatt átalakította a betegek mindennapjait. Azok, akik megszokták, hogy szabadon beülnek a rendelőbe, először nehézséget tapasztaltak, de a tapasztalatok alapján a rendszer hamar átláthatóvá vált.
A betegek gyorsabban hozzájutottak a szükséges vizsgálatokhoz, és az orvosok is nagyobb figyelmet tudtak fordítani az egyes esetekre. Az előjegyzési rendszer hatékonyságát mutatta az is, hogy a rendelőkben jelentősen csökkent a várakozási idő.
Hosszú távú következmények
A változtatás a mai napig érezhető hatással van a magyar egészségügyi rendszer működésére. Bár a kezdeti időszakban sok betegnek alkalmazkodnia kellett az új szabályokhoz, hosszú távon a rendszer elősegítette a gyorsabb és pontosabb ellátást.
A bevezetett előjegyzési rendszer nemcsak a betegek számára hozott kényelmet, hanem az egészségügyi dolgozók munkáját is megkönnyítette. A folyamat jobban tervezhetővé vált, csökkentve a túlterheltséget, és javítva az ellátás minőségét.
Összességében tehát a hétfőtől bevezetett előjegyzési kötelezettség az egészségügyi rendszer egyik fontos modernizációs lépése volt. Bár elsőre sokak számára szokatlannak tűnt, mára világosan látható, hogy a változtatás pozitív hatással van a betegellátás hatékonyságára és minőségére.
A vonatkozó jogszabály: 29/2025. (III. 5.) Kormányrendelet
-
Cím: 29/2025. (III. 5.) Korm. rendelet az egészségügyi ellátásokat érintő kormányrendeletek módosításáról
-
Fő tartalom:
-
A módosítás meghatározta, hogy a járóbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók egy meghatározott arányban kötelesek időpontokat kínálni digitális időpontfoglalási rendszerben (például EESZT).
-
Egyaránt biztosítani kell, hogy a beteg és a beutaló orvos szabadon foglalhassanak időpontot beutalóval és anélkül is
-
Háttér:
-
A cél a járóbeteg-ellátás digitális időpontfoglalási rendszerének hatékonyabb, lakosságközelibb működése volt..
-
A rendelet felhatalmazást kapott az 1997. évi CLIV. törvény alapján, az egészségügyről szóló törvény konkrét szakaszaira hivatkozva.
-
Jogszabály neve:
29/2025. (III. 5.) Korm. rendelet az egészségügyi ellátásokat érintő kormányrendeletek módosításáról
Mit szabályozott?
-
Kötelezővé tette, hogy a járóbeteg-szakellátást végző intézmények egy részben digitális időpontfoglalás lehetőségét kínálják.
-
Biztosította, hogy mind a beteg, mind a beutaló orvos rugalmasan, előzetes időpontfoglalással férhessen hozzá szakrendelésekhez.
