A 2025/2026-os tanév téli szünete hivatalosan január 5-én ért véget, ám az iskolák újranyitása egybeesett egy rendkívüli hóhelyzettel, amely már az első tanítási napon is komoly fennakadásokat okozott. Az ország több térségében – különösen Hajdú-Biharban, Békésben, Csongrád-Csanádban, Veszprémben és Szabolcs-Szatmár-Beregben – a hótorlaszok, lezárt utak és kimaradó buszjáratok miatt sok diák egyszerűen nem tudott bejutni az iskolába – írja a Pénzcentrum.
A helyzet annyira súlyos, hogy több intézményvezető és tankerületi fenntartó is felvetette: ha a havazás tovább fokozódik, rendkívüli tanítási szünetet, azaz hószünetet kell elrendelni. De ki dönthet erről hivatalosan, és milyen feltételekkel lehet az iskolák működését felfüggeszteni?
Mit mond a törvény? – így lehetséges hószünet Magyarországon
A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről részletesen szabályozza, hogy milyen esetekben rendelhető el rendkívüli tanítási szünet. A jogszabály 30. § (5) bekezdése szerint:
„Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges, akkor
az intézményvezető a fenntartó értesítésével,
települési szinten a jegyző,
megyei vagy fővárosi szinten pedig a kormányhivatal vezetője az oktatásért felelős miniszter tájékoztatása mellett
rendelheti el a rendkívüli szünetet.”
Ez azt jelenti, hogy nem kell országos döntés ahhoz, hogy egy adott iskola vagy térség tanítási szünetet tartson. Már az igazgató is elrendelheti, ha a helyzet indokolja – például járhatatlanná vált utak, közlekedési káosz, fűtési meghibásodás vagy veszélyes időjárási viszonyok miatt.
Mit jelent a „rendkívüli időjárás”?
A jogszabály nem határozza meg pontosan, hogy mekkora havazás vagy hideg számít rendkívülinek.
Nem kell tehát 2 méteres hónak esnie ahhoz, hogy hószünet legyen: már az is elég, ha a tanulók nem tudják biztonságosan megközelíteni az iskolát, vagy a tömegközlekedés leáll.
A HungaroMet friss figyelmeztetése szerint január 7-én és 8-án több vármegyében akár 20 centimétert meghaladó friss hó hullhat, és hófúvás is várható. A meteorológiai szolgálat narancs fokozatú riasztást adott ki:
-
Hajdú-Biharban, Békésben, Csongrád-Csanádban komoly havazás várható,
-
Veszprém megyében hófúvás,
-
Szabolcs-Szatmár-Beregben csütörtökre újabb jelentős havazás jön,
-
míg hat másik vármegyében a viharos szél torlaszolhatja el az utakat.
Péntekre ugyan enyhülés várható, de a hőmérséklet akár -15 °C alá is süllyedhet, ami extrém hidegnek minősül. Ez is indokolhatja az iskolák átmeneti zárva tartását.
Ki rendelheti el a hószünetet?
A döntés szintje attól függ, mekkora területet érint az időjárási probléma:
| Döntéshozó | Mikor jogosult dönteni | Ki értesítendő |
|---|---|---|
| Intézményvezető (igazgató) | Ha csak az adott iskola érintett | Fenntartó (pl. tankerület) |
| Jegyző | Ha az egész település iskolái érintettek | Megyei kormányhivatal vezetője |
| Kormányhivatal vezetője | Ha a megyében vagy a fővárosban több iskola működése is ellehetetlenül | Oktatásért felelős miniszter |
A döntésről haladéktalanul értesíteni kell a szülőket – legtöbbször KRÉTA rendszeren, e-mailben vagy az iskola hivatalos közösségi oldalán keresztül.
A rendkívüli szünet ideje alatt a tanulók nem kötelesek digitális oktatásban részt venni, ha a tanév elején nem készült erre külön terv.
A hószünetet pótolni kell – akár szombati tanítási nappal
A jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy az elmaradt tanítási napokat pótolni kell – jellemzően egy kijelölt szombaton.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény 30. § (2)-(3) bekezdése szerint:
„A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója hat tanítási napból álló hetet is megszervezhet, amennyiben az elmaradt tanítási napok pótlása szükségessé válik.”
Ezért fordulhat elő, hogy egy-egy hószünet után a diákok szombaton is iskolába mennek, cserébe viszont egy másik hétköznapot szabadnapként kapnak meg.
A mostani tanévben különösen bonyolult a helyzet:
a téli szünet után a félév január 23-án zárul, ezért minden tanítási nap számít – a tanárok is versenyt futnak az idővel, hogy a félévi jegyeket időben lezárják.
Igazgatói szünet is elrendelhető – de más feltételekkel
A 2025/2026. tanév rendjéről szóló 27/2025. (VII. 24.) BM rendelet alapján az iskolák az év során hat tanítás nélküli munkanapot használhatnak fel különböző pedagógiai célokra – ezek közül egyet az iskolai diákönkormányzat dönthet el, egyet pedig pályaorientációs napként kell felhasználni.
Ha az időjárás miatt a tanítás ténylegesen lehetetlenné válik, az intézményvezető ezeket a napokat is átcsoportosíthatja, így igazgatói szünet formájában rendelhet el tanításmentes napot.
Erre már volt példa az elmúlt években:
-
a koronavírus-járvány idején,
-
és a 2025. januári országos bombariadó idején is több iskola igazgatói szünettel oldotta meg az oktatás szüneteltetését.
Mikor jöhet ténylegesen hószünet?
A hószünet elrendelésének legfontosabb feltétele, hogy a tanulók biztonságosan ne tudjanak eljutni az iskolába.
Ez lehet:
-
közlekedési fennakadás,
-
lezárt utak,
-
akadályozott fűtés vagy áramkimaradás,
-
illetve életveszélyes időjárási körülmény.
A jelenlegi előrejelzések alapján a szerda és csütörtök lesz kritikus: több keleti és déli megyében akár 20–25 centiméter hó is hullhat, és a viharos szél miatt hófúvás is kialakulhat.
Amennyiben az utak járhatatlanná válnak, a tankerületek és kormányhivatalok akár még a héten dönthetnek a rendkívüli tanítási szünet elrendeléséről.
Bár a tanulók reménykedve figyelik az időjárás-jelentést, a hószünet nem automatikus.
A döntést az intézményvezető, a fenntartó vagy a kormányhivatal hozhatja meg – kizárólag akkor, ha a tanítás ténylegesen ellehetetlenül. Ha pedig elrendelik, az elmaradt napokat pótolni kell, legtöbbször egy szombaton.
Egy biztos: a mostani tél az utóbbi évek egyik legzordabb időszakát hozta, és ha a havazás tovább folytatódik, ismét előfordulhat, hogy Magyarországon újra életbe lép a hószünet intézménye – amire már régóta nem volt példa.
