Kezdőlap AKTUÁLIS Rendkívüli bejelentést tett Orbán Viktor szombaton, aminek sok magyar nem fog örülni!

Rendkívüli bejelentést tett Orbán Viktor szombaton, aminek sok magyar nem fog örülni!

Orbán Viktor is beszédet mondott az Agrárkamara évadnyitóján. Elmondta hogy a bevezetett Oroszország elleni szankciók nekünk is fájni fognak, és figyelnünk kell, mert az Ukrajnában folyó háborúnak rengeteg gazdasági hatása lesz Magyarországra nézve is.

A legfontosabb, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból – ezzel kezdte a beszédét a miniszterelnök, amit a Facebook-oldalán is közvetítették.

“A háborút elítéljük, különösen, hogy itt van a szomszédunkban; az erőszakra nemet mondunk, szövetségeseinkkel együtt vagyunk, és ez mind fontos, de a legfontosabb hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborús konfliktusból” – mondta Orbán Viktor.

Hozzátette: minden háborút sokfajta nézőpontból lehet vizsgálni, és érdemes is, de a döntések meghozatala előtt, csak egyetlen nézőpont lehetséges, “egyfajta szemüveget lehet csak föltenni, a magyar szemüveget”.

Hangsúlyozta: a kormány az elmúlt napokban “nem tévesztette el a lépést”, és a következő hetekben sem fogja eltéveszteni, mert a legnehezebb pillanatokban is képesek lesznek megőrizni nyugalmukat. Nem fogjuk felcserélni a háborúra való rátekintés nézőpontját, szemüvegét semmilyen más, külföldről tanácsolt, idegen megközelítési módokra – emelte ki.

A kormányfő fontosnak nevezte, hogy a kormány most és a következő hónapokban olyan döntéseket hozzon, amellyel megakadályozza, hogy “a háború árát a magyarokkal fizettessék meg”.

Rámutatott arra, hogy Magyarország nyitott kereskedelmi és befektetési kapcsolatrendszert épített, vagyis egy szabad, átjárható világban érdekelt, ami azonban a háború miatt most elnehezül. Ezért az egész magyar külkereskedelmi stratégiát hozzá kell igazítani a jelenlegi helyzethez – hangsúlyozta -, amelyet a kormány a következő napokban elvégez.

Úgy fogalmazott: mi nemcsak a szívünk szerint, de a zsebünk szerint is abban vagyunk érdekeltek, hogy minél hamarabb béke legyen és a háború miatt beszűkült piacaink egy részét vissza tudjuk szerezni.

A szankciókról szólva közölte: a mostani más, mint a korábbiak, “ez nekünk is fájni fog”. A legfontosabb feladatnak azt nevezte, hogy sikerüljön elérni: a szankciós politikából az energia területe kimaradjon. Ahogy fogalmazott, a drága energia most is bajt okoz, de ennél is rosszabb, ha nincs energia, akkor ugyanis megáll a gazdaság vagy annak bizonyos szegmense.


Beszámolt arról, hogy míg az Oroszországba és Ukrajnába irányuló magyar agrár- és élelmiszerexport együttesen az agrárkivitel kevesebb mint 5 százalékát teszi ki, vagyis ezen a téren a kitettség menedzselhető, addig az import kérdése már nehezebb. Oroszországból ugyanis a nyersanyagimport 7 százaléka, Ukrajnából pedig 8,4 százaléka érkezik.

Elmondta, hogy ennek rendezéséről folyamatosan egyeztet az agrárminiszterrel, a kérdés megoldása érdekében pedig szombaton is várható egy kormányhatározat.

Szólt az energiaár-emelkedés azon hatásáról is, hogy az a külföldről érkező áruk és nyersanyagok árában is megmutatkozik, de figyelni kell az árfolyamváltozásra is – jegyezte meg. Az ukrajnai háború kezdete óta ugyanis a közép-európai valuták “libikókára kerültek”, aminek a hatása alól legfeljebb részlegesen tudja kivonni magát az ország.



Úgy összegzett: bár a választás feladatot ad, de ez egy sajátos választás lesz a szomszédban zajló háború miatt. A kormánynak ugyanis az erői nagy részét a háború okozta rossz hatások kivédésére kell fordítani. Megerősítette: a magyar bankrendszer stabil, bírni fogja a nyomást.

Az agrárkamarával, valamint a MAGOSZ-szal való együttműködésről hangsúlyozta: azt azért kellett formalizálni, mert amikor a baloldal visszatért a kormányzásba, arra a magyar vidék ráfizetett. Ezért szerinte a mezőgazdaság elemi érdeke, hogy a baloldalt távol tartsa a magyar agrárpolitikától és az ország kormányrúdjától.

A kormányfő azt mondta: míg 2004 és 2010 között a mezőgazdaság kibocsátása 20 százalékkal csökkent, az élelmiszeriparé pedig 16 százalékkal esett vissza, addig ez 2010 és 2020 között 29 százalékkal emelkedett, az egy hektárra jutó hozzáadott érték pedig 45 százalékkal bővült.



A mezőgazdaság jövedelmezősége 2010 és 2021 között több mint kétszeresére nőtt, ami az egész unióban a legjobb eredmény, és míg 2010-ben új gépek beszerzésére 40 milliárd forint állt rendelkezésre, 2020-ban 256 milliárd – sorolta a miniszterelnök. Úgy folytatta: 2020-hoz képest 2021-re több mint tíz százalékkal emelkedett az agrárexport.

Beszámolt arról is, hogy a vidéket is segítő Modern városok programban több mint 600 milliárd forint jut fejlesztésre, míg a Magyar falu program hároméves kiadása is több mint 600 milliárd forintot tartalmaz.

A jövőről szólva azt hangsúlyozta: akié a föld, azé az ország, ezért a földnek magyar kézben kell lennie. “Magyarországon a magyar föld magyar kézben van”, mert a magyar gazdák az elmúlt harminc évben egyetlen kormánynak sem engedték meg annak eladását.

80 százalékra emeli a kormány az agrártámogatások nemzeti kiegészítésének mértékét

A kormány 17,5 százalékról 80 százalékra fogja emelni az agártámogatások nemzeti kiegészítésének mértékét – jelentette be Orbán Viktor.



Hangsúlyozta: ez azt jelenti, hogy a nemzeti, az uniós és várható magánbefektetői forrásokkal együtt a következő években 9000 milliárd forint jut majd az agráriumnak. Ez háromszor annyi pénz, mint amennyi eddig volt – tette hozzá.

Ha ezzel nem tudjuk a magyar mezőgazdaságot modernizálni, akkor semmivel sem, ez az utolsó történelmi lehetőség, ha ezt nem ragadjuk meg, akkor versenytársaink elhúznak mellettünk – figyelmeztetett.

A kormányfő szerint ezzel az összeggel el kell oda jutni, hogy az agrár-feldolgozóipar 80 százalékban magyar tulajdonban legyen. Hozzátette: ha 20 százalék a külföldi és 80 százalék a magyar tulajdon az élelmiszeriparban, akkor azt is el lehet érni, hogy az emberek által fogyasztott élelmiszer 80 százalékban magyar legyen.



A kormányfő fontosnak nevezte, hogy erősítsék a vidék népességmegtartó erejét. Ezért azt szorgalmazta: minden vidéki járásban biztosítani kell mindazt azt a civilizációs vívmányt, amelyik a városokban elérhető. Kell tisztességes munka, jó közoktatás és egészségügy, szabadidős lehetőségek, járható utak, internetelérhetőség – sorolta. Kijelentette: kormány az agrárszervezetekkel kötött megállapodásában azt vállalja, hogy se felnőttnek, se diáknak ne kelljen napi egy óránál többet ingáznia ahhoz, hogy európai minőségben élhessen.

Annak a meggyőződésének adott hangot: a Magyarország a jövő nyertese lesz és lehet, ha két fontos nyersanyagát, a földet és a vizet jól használja ki, és egy ütésálló, saját magát ellátni képes gazdaságot épít fel.

A gazdakongresszus résztvevőit arra figyelmeztette: ne engedjék, hogy ezek a “derék városi népek kiénekeljék a sajtot a szánkból és lebeszéljenek bennünket Paks II megépítéséről”. Olcsó, elérhető árú energia nélkül nincs versenyképes magyar mezőgazdaság – jelentette ki.



A kormányfő fontosnak nevezte a bankrendszer többségi magyar tulajdonosi szerkezetének megőrzését, és hallgatóságát arra biztatta: vegyenek állampapírt, mert a számokból azt látszik, jelentős az otthon tartott készpénz , “sok pénz van a cihában”. Hangsúlyozta: nem mindegy, hogy az állam a kamatot kinek adja oda, külföldi intézményi befektetőnek, “Soros György-féle” alapoknak, vagy “Kovács Józsi bácsinak”.

Arra is felkérte hallgatóságát, támogassák a kormány demográfiai politikáját, mert mint mondta, “a gyerek nem darab-darab, a keresztény gyerekeket muszlim felnőttekkel nem lehet kiváltani”.

A kormányfő a választások kapcsán hangsúlyozta: a jelenlegi helyzetre “ráborul a háború felhője”, nem tudnak felhőtlenül ünnepelni, “meglengetni a zászlókat” ahogy szokták, ezért a mostani választási kampányban a lelkesedés fontos lesz, de a józan ész még fontosabb.

fiatal gazdáknak azt kívánta, hogy a magyar vidék politikai hagyományában is a találják meg a helyüket. Fontos, hogy tudják, hogy a kisgazdapárti politikai hagyományt ma Fidesznek hívják – tette hozzá, megjegyezve azt is, hogy ő a rendszerváltás óta az “első falusi miniszterelnök”.



Egyben reményét fejezte ki, hogy Magyarországon is kialakul az hagyomány, hogy a családok politikai állásfoglalásában hosszútávú, stabil megbízhatóság alakul ki, vagyis egy idő után az embernek nem kell azon gondolkodnia hova szavaz, mert azt választja, amit a szülei és a nagyszülei.

loading...