Az elmúlt években a mesterséges intelligencia csendben beköltözött a telefonjainkba, a munkahelyeinkre, a közösségi oldalainkra – sokszor úgy, hogy észre sem vesszük. Egyre több szakmában alapelvárás, hogy valaki ne csak használni tudja a digitális eszközöket, hanem értse is, mit csinál a gép „a háttérben”. Ehhez képest az iskola világa sokáig lemaradva kullogott a valóság mögött – most viszont nagy fordulat készül – írja a Divany
Új korszak a szakképzésben: önálló tantárgy lesz az MI
Hamarosan minden hazai szakképző iskolában külön tantárgyként tanítják majd a mesterséges intelligencia használatát – erről Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter beszélt a napokban. A miniszter szerint a szakképzés feladata mindig az, hogy igazodjon a gazdaság és a munkaerőpiac valós igényeihez, márpedig ma már a szakmák világában is követelmény az MI-ismeret.
A lépés üzenete egyértelmű: az AI nem extra „kütyü”, nem csak informatikusok játéka, hanem minden szakma mindennapjainak része lesz – a gépésztechnikustól a vendéglátóig, a logisztikustól a grafikusig.
Pilotprogram 60 iskolában: így indult az MI-oktatás
Az idei tanév őszi félévében már el is indult a mesterséges intelligencia tantárgy egy kísérleti program keretében:
-
kb. 60 szakképző intézményben vezették be az új tárgyat,
-
mintegy 100 oktatót képeztek ki kifejezetten az MI-óra megtartására,
-
és közel 1700 diák ismerkedik a mesterséges intelligencia alapvető használatával és működésével.
A pilot célja az volt, hogy kiderüljön:
-
hogyan illeszthető be az MI-oktatás a már így is zsúfolt órarendbe;
-
milyen szintű előismeretük van a diákoknak;
-
mennyire tudják a tanárok a gyakorlatban hasznos, „életszagú” órává formálni ezt az új tárgyat.
A visszajelzések a minisztérium szerint pozitívak, ezért döntöttek úgy, hogy országos szintre emelik a programot.
Mikor lesz minden szakképzőben MI-tantárgy?
A mostani kormányzati kommunikáció alapján két időpontot érdemes megjegyezni:
-
2025/2026-os tanév tavaszi féléve
-
A kormány célja, hogy már a tavaszi félévben minden szakképző intézményben a mindennapi oktatási program része legyen a mesterséges intelligencia-képzés.
-
Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag országos szinten kötelező tantárggyá válik az MI a szakképzésben, nem csak néhány kiválasztott iskolában.
-
-
2026 vége – tágabb, országos határidő
-
Egy, a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint 2026. december 31-ig minden köznevelési, szakképzési és felsőoktatási intézményben meg kell jelennie a mesterséges intelligencia oktatásának.
-
Vagyis nem csak a szakképzők, hanem általános iskolák, gimnáziumok, technikumok és egyetemek is érintettek lesznek.
-
A te általad idézett információk szerint a felelős szerveknek jövő márciusig (várhatóan 2026 márciusáig) kell kidolgozniuk az ütemtervet, amely alapján legkésőbb 2026 végére mindenhol bevezetnék az AI-oktatást. Ez illeszkedik ahhoz a kormányzati irányhoz, amit az Eduline és más lapok is ismertetnek: országos, minden iskolatípusra kiterjedő MI-stratégia készül.
Mit fognak tanulni a diákok az MI-tantárgy keretében?
A részletes tanterv még formálódik, de a kormányzati és szakmai nyilatkozatok alapján nagyjából kirajzolódik, mire számíthatnak a szakképzősök.
1. Alapfogalmak és „MI-műveltség”
-
mi az a mesterséges intelligencia,
-
milyen típusai vannak (gépi tanulás, generatív MI, ajánlórendszerek stb.),
-
hol találkozunk vele a hétköznapokban (navigáció, közösségi média, webáruházak, ügyfélszolgálati chatbotok).
Cél: ne misztikus varázslat legyen az MI, hanem érthető, átlátható eszköz.
2. Gyakorlati használat – AI-eszközök a szakmai munkában
Várhatóan nagy hangsúly lesz azon, hogy szakmaspecifikusan mutassák meg az MI alkalmazását, például:
-
szöveg- és képgeneráló eszközök használata (pl. marketing, grafikai, adminisztratív munkákhoz),
-
adatelemzés és előrejelzés alapjai (logisztika, pénzügyi adminisztráció, kereskedelem),
-
tervező, szimulációs vagy diagnosztikai rendszerek használata műszaki, egészségügyi, építőipari képzéseknél.
Itt a lényeg nem az, hogy a diákok programozni tanuljanak, hanem hogy okosan, kritikusan és felelősen használják az MI-eszközöket.
3. Etika, adatvédelem, felelősségteljes használat
A kormányzati MI-stratégia egyik kulcsszava az „MI-tudatos társadalom”: vagyis olyan felhasználók, akik tisztában vannak az adatvédelemmel, az algoritmikus torzításokkal és a visszaélések veszélyeivel.
Várható témák:
-
mit jelent, hogy egy rendszer „tanul” a rólunk gyűjtött adatokból,
-
mikor lehet megbízni egy MI-döntésben, és mikor kell kételkedni,
-
hogyan kerülhetjük el a plagizálást, a hamis tartalomgyártást, a félretájékoztatást,
-
hol húzódnak a jogi és etikai határok.
Mit nyernek ezzel a szakképzős diákok?
Jobb munkaerőpiaci esélyek
A vállalati és gazdasági szereplők évek óta azt jelzik: nincs elég digitálisan kompetens szakember, aki ért az automatizált rendszerekhez, ipari robotokhoz, okoseszközökhöz, felhőalapú megoldásokhoz – és mindehhez egyre gyakrabban társul az MI használata.
Az MI-tantárgy:
-
versenyképesebbé teheti a frissen végzett szakembereket,
-
a diákok nem „félni fognak” az MI-től, hanem használni tudják,
-
segíthet abban, hogy a magyar szakképzés ne maradjon le a nyugat-európai trendektől.
Tudatosabb digitális állampolgárok
Nem csak a munka miatt fontos: az, hogy a diákok megértsék, mi történik a háttérben, amikor egy algoritmus dönti el, mit látnak a hírfolyamukban, milyen hirdetés jelenik meg nekik, vagy milyen ajánlatot kapnak egy banktól, a mindennapi életükre is hatással van.
Tanárok, eszközök, tananyag – a szép terv mögötti nehézségek
A kormányzati kommunikáció optimista, a szakmai szervezetek viszont óvatosságra intenek. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a 2026-os országos határidő nagyon szoros, és félő, hogy a feltételek nem lesznek mindenhol adottak.
1. Tanárképzés
-
egyelőre csak kb. 100 oktatót képeztek ki célzottan az MI-tantárgyra, ez azonban több száz szakképző intézményhez képest kevés; a
-
következő években tömeges továbbképzésekre lesz szükség,
-
ráadásul nem elég egyszer „leültetni” a pedagógusokat egy tanfolyamra – az MI olyan gyorsan változik, hogy folyamatos naprakészen tartásra lesz szükség.
2. Infrastruktúra
Az Eduline cikke is kiemeli:
-
sok iskolában még mindig elavult számítógépek vannak,
-
a hálózati infrastruktúra (Wi-Fi, sávszélesség) is gyakran gyenge,
-
közben pedig az 5. és 9. évfolyamos tanulók használt állami laptopokat kapnak, amelyek teljesítménye kérdéses az új típusú oktatási feladatokhoz.
3. Tananyag és óraszám
-
a Nemzeti alaptanterv teljes felülvizsgálatát követelheti, hogy az MI-oktatás ne csak „rápakolt plusz egy óra” legyen,
-
kérdés, mely tárgyakból vesznek el óraszámot, hová illesztik be az új tartalmakat,
-
fontos, hogy ne csak „frontális elmélet” legyen, hanem interaktív, projektalapú tanulás, különben könnyen unalmas vagy érthetetlen marad a diákok számára.
Reális-e a 2026 végi határidő?
A kormányzati rendelet szerint 2026 végéig minden magyar iskola köteles bevezetni a mesterséges intelligencia oktatását. A PSZ és más szakmai szereplők szerint azonban jó eséllyel csak a jogszabályi háttér, keretrendszer és stratégia lesz kész ennyi idő alatt, a teljes, érdemi, gyakorlatban működő MI-oktatás ennél jóval hosszabb folyamat lesz.












