Rendkívüli bejelentés – Így változik a nyugdíjkorhatár 2026. január 1.-től

Szlovénia 2026. január 1-jétől jelentős nyugdíjreformot tervez — a céljuk egy rugalmasabb munkaerőpiaci rendszer kialakítása, amely elősegíti a hosszabb ideig aktív idősebb munkavállalók foglalkoztatását, ugyanakkor lehetőséget biztosít korábbi visszavonulásra is a tapasztalattal rendelkezők számára. Ezzel szemben Magyarországon inkább a jelenlegi struktúra stabilizálása, a jelenlegi korhatár megtartása, illetve a juttatások visszaállítása jellemzi a nyugdíjpolitikát.

Hirdetés

 

Szlovénia: rugalmasság a nyugdíjban

A szlovén reform kulcselemei:

  • A törvényes nyugdíjkorhatár változatlanul 65 év, de akár 60 évesen is lehet nyugdíjba vonulni azoknak, akik legalább 40 év igazolt munkaviszonyt tudnak felmutatni.
    Így a korábbi évekhez képest akár 5 évvel korábban lehet kilépni a munkából.

  • Bevezetnek részmunkaidős nyugdíjas foglalkoztatást adókedvezményekkel, például munkaidő-csökkentést vagy hosszú hétvégéket (pl. 6 órás munkaidő, péntek rövid)

  • Javasolt jövőbeli terveik között szerepel:

    • a munkahét csökkentése 38 órára,

    • havi karácsonyi bónusz bevezetése,

    • kötelező pótlék bevezetése szombati munkanap után

A reform célja a foglalkoztatottság növelése, a munkahelyi lojalitás, az idősebbek munkaerőpiaci részvétele ösztönzése, és a generációk közti egyensúly megteremtése.

Magyarország: status quo, kiegészítések és konzervatív megközelítés

Nyugdíjkorhatár és jogosultsági környezet

  • A nyugdíjkorhatár továbbra is 65 év, férfiak és nők esetében egyaránt; az 1957 utáni születésűek számára érvényes

  • Korkedvezményes nyugdíj kizárólag a nők számára létezik, a „Nők 40” program keretében: 40 év szolgálati idő után, életkortól függetlenül igényelhető, ha teljesülnek a feltételek

  • Más előrehozott lehetőség – pl. közalkalmazottak, rendőrök, tűzoltók – 2025-ben már nem áll rendelkezésre; ezek törvényileg megszűntek

Jogosultság minimális feltételek

    • Öregségi teljes nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idő és 65 év kor szükséges;

Hirdetés



  • Résznyugdíjra jogosult az, aki 65 éves és legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik

Pluszjuttatások és szociális kiegészítések

  • 2025-től visszaállították a 13. havi nyugdíjat minden jogosult februárban, korábbi évekhez képest – egy extra havi ellátást jelent

  • 2026-ban terveznek 3,6%-os nyugdíjemelést a prognosztizált inflációhoz igazodva, amely átlagosan mintegy 8–9 ezer forinttal növeli az ellátást

  • Ezen felül nyugdíjprémium is várható a gazdasági növekedés függvényében (első alkalommal 2027-ben kaphatják meg új szabály szerint leendő nyugdíjasok)

Jövőbeli változások

  • Magyarországon felmerült a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése akár 69 évre is, hasonlóan Európa több országához, de jelenleg nincs konkrét jogszabályi terv erre

Összehasonlítás – Szlovénia vs. Magyarország

Téma Szlovénia (2026-tól) Magyarország (2025)
Nyugdíjkorhatár 65 év standard, korai is 60 év 40 év után 65 év mindkét nemnek
Korai nyugdíj lehetősége Igen, 40 év munkával férfiaknak és nőknek is Csak nőknek (Nők 40), férfiaknak nincs
Rugalmas munkavégzés Igen (részmunkaidő, rövid napok) Nem jellemző, nincs állami ösztönzés
Részmunkaidős nyugdíjhoz Alkalmazott kedvezménnyel Engedélyezett, de nincs állami ösztönzés
Munkahetet csökkentés Igen, tervezett 38 órás hét Nincs tervben
Karácsonyi bónusz Tervezett Nincs törvényi előírás
13. havi nyugdíj Van, februárban kifizetett extra havi juttatás
Nyugdíjemelés 2026-ban inflációhoz kapcsolódó emelés (3,6%)
Nyugdíjprémium Létező, gazdasági eredményekhez kötött
Rugalmas nyugdíjazás Igen, ösztönözve Nem, konzervatívabb megközelítés
Jövőbeni korhatár változás Lehetséges korhatár-emelés (EU trendek szerint)

Mit jelent mindez az állampolgároknak?

Megítélés szlovén oldalról
A reform növeli a választási lehetőséget és teszi rugalmasabbá a visszavonulást – akár 60 éves korban is választható a teljes nyugdíj, ha teljesül a szolgálati idő. A részmunkaidő ösztönzése, a karácsonyi bónusz, és munkaidő-rugalmasság hozzájárulhat az idősebb korosztály aktívabb jelenlétéhez a munkaerőpiacon.

Magyar kontextus
A hazai rendszer konzervatívabb, de stabil. A fő szabály változatlan: 65 év, 20 év szolgálati idő. Vannak kiegészítések (Nők 40, 13. havi nyugdíj, inflációkövető emelés), de a rendszer nem kínál valódi rugalmasságot a nyugdíjba vonulás idejének kiválasztásában. A jövőben a korhatár emelése várható, de jelenleg nincs erről döntés.

Hirdetés



Lehetséges hatások és következmények

Szlovénia előnyei

  • Motiváltabb nyugdíjas munkavállalók

  • Kevesebb korai kilépés, jobb munkaerő megtartása

  • Javuló családi helyzet, ha a nyugdíjba vonulás előtt részmunkaidőben dolgozhatnak

Magyarország kockázatai

  • Az idősebb munkavállalókat később lehet csak integrálni újragondolt rendszer esetén

  • A nyugdíjprogramok terheit növelheti a korhatár emelése demokratikus ellenállást válthat ki

  • Az extra juttatások (pl. 13. havi nyugdíj) biztonságérzetet adhatnak, de hosszú távon fenntarthatósági kérdéseket vetnek fel

Szlovénia egy modern, rugalmas nyugdíjrendszeri modell felé halad, amely lehetőséget ad a választásra, alkalmazkodóképességet biztosít, és ösztönzi az idősebb dolgozókat a munkaerőpiaci részvételre. Magyarország ezzel szemben egy stabilabb, konzervatív nyugdíjrendszert tart fenn, amely ugyan biztosít juttatásokat és támogatást, de nem nyújt rugalmasságot nyugdíjba vonulás idejének megválasztásában.

A két modell összevetése megmutatja: a nyugdíjrendszer reformja nem csupán anyagi kérdés, hanem társadalmi szempontból is jelentőséggel bír – ösztönzi vagy gátolja-e a dolgozók méltó kilépését, hogyan kezeli az elöregedést és milyen társadalmi kötelezettségeket vállal át. Szlovénia most bátrabban kísérletezik, míg Magyarország a fenntarthatóságra és szociális stabilitásra fókuszál. Ennek jövőbeli kimenetele hosszú távon nagyban befolyásolja mindkét ország társadalmi kohézióját és nyugdíjrendszerének biztonságát.

Hirdetés
Kövesd a cikkeinket a Google Hírekben!
👉 Kattints ide és kövesd
Megosztás