Az egyetemi évek során bármikor előfordulhat, hogy valaki átmenetileg nem tudja vagy nem akarja folytatni tanulmányait — legyen az anyagi ok, betegség, külföldi munka, családi helyzet vagy akár csak egy kis pihenésre való igény. Ilyenkor nyújt hivatalos megoldást a passziválás, vagyis a passzív félév. Ez az eljárás lehetőséget ad arra, hogy a hallgató jogviszonya ne szűnjön meg véglegesen, ugyanakkor ideiglenesen felfüggeszthesse tanulmányait.
De pontosan mit is jelent a passzív félév, mik a következményei, hány alkalommal élhet vele egy hallgató, és mi történik ilyenkor a diákigazolvánnyal, a diákmunkával vagy a tb-jogviszonnyal?
Mit jelent a passziválás az egyetemi gyakorlatban?
A passziválás azt jelenti, hogy a hallgató egy adott félévben nem aktív tanulmányokat folytat — vagyis nem jár órákra, nem vizsgázik, és hivatalosan nem vesz részt az oktatásban. Ennek ellenére továbbra is megmarad az egyetemi hallgatói státusza, csak éppen szünetel.
Ez a döntés félévre szól, és nem jelent végleges kilépést az egyetemről, tehát a következő szemeszterben a diák ismét bejelentkezhet aktív félévre, és folytathatja tanulmányait.
A legtöbb egyetem esetében a Neptun rendszerben kell jelezni a szándékot a Bejelentkezés/Beiratkozás modulban a félév elején. Általános szabály, hogy az első tanulmányi félév nem passziválható, és a hallgató egymás után legfeljebb két félévet szüneteltethet. Összesen pedig legfeljebb a képzés idejének feléig élhet ezzel a lehetőséggel.
Különleges esetekben (például tartós betegség, családi vagy anyagi okok) a kari dékán méltányosságból engedélyezheti a szabálytól való eltérést.
Milyen előnyei vannak a passzív félévnek?
A passzív félév több helyzetben is hasznos lehet:
-
ha a hallgató külföldi gyakorlatot vállal,
-
ha anyagi nehézségei vannak,
-
ha a tanulmányok szüneteltetése mellett teljes állásban szeretne dolgozni,
-
vagy ha egészségügyi okok miatt átmenetileg nem tud tanulni.
A szüneteltetés ideje alatt nem kell tandíjat fizetni az önköltséges képzéseken, és az egyetem sem vár el teljesítést a hallgatótól. Ez a „pihenőidő” ugyanakkor hivatalos státuszváltozást jelent, aminek több jogi és pénzügyi következménye is van.
Passzív félév és diákigazolvány – jár-e kedvezmény?
A legfontosabb változás, hogy a passzív hallgatói státuszban nem jár diákigazolvány. Ez azt jelenti, hogy a hallgató nem vehet igénybe semmilyen, diákoknak járó kedvezményt:
-
nem használhatja a diákbérletet a tömegközlekedésben,
-
nem jogosult az étkezési és kulturális kedvezményekre,
-
és nem élhet a tanulói jogviszonyhoz kötött diákkedvezményekkel (pl. sportbérlet, mozibelépő, utazási kedvezmény).
A diákigazolvány érvényessége tehát automatikusan megszűnik a passzív félév kezdetével, és csak akkor újítható meg, ha a hallgató ismét aktív státuszba kerül.
Passzív félév alatt nem vehető fel diákhitel
A Diákhitel1 és Diákhitel2 konstrukciók kizárólag aktív hallgatói jogviszony mellett igényelhetők. Ezért, ha valaki passzív félévet vesz igénybe, sem szabad felhasználású diákhitelt, sem önköltség-finanszírozásra szolgáló hitelt nem vehet fel addig, amíg nem aktiválja ismét hallgatói jogviszonyát.
Ugyanakkor a korábban felvett diákhitel törlesztését nem kell azonnal megkezdeni a passziválás idején, hiszen a törlesztés a hallgatói jogviszony végleges megszűnését követő negyedik hónaptól indul.
Passzív félév alatt lehet-e diákmunkát végezni?
Sokan attól tartanak, hogy passzív státusz esetén nem dolgozhatnak iskolaszövetkezeten keresztül — de ez nem igaz. A passzív hallgatói jogviszony is elegendő a diákmunka vállalásához, tehát a hallgató továbbra is végezhet munkát iskolaszövetkezeten keresztül, legyen szó részmunkaidős, teljes munkaidős vagy akár home office diákmunka formáról.
Sőt, sokan éppen emiatt döntik el, hogy passziválják magukat, mert így több idejük marad dolgozni, pénzt gyűjteni, vagy szakmai tapasztalatot szerezni a tanulmányaik szüneteltetése alatt.
Passzív félév és TB-jogviszony – kell-e fizetni egészségügyi járulékot?
A passzív félév ideje alatt a hallgató továbbra is az egyetem diákja, de a hallgatói jogviszony szünetel.
Ezért a társadalombiztosítási jogviszony (TB) kérdése kiemelten fontos.
-
A passzív félév első 45 napjáig még érvényes a diákoknak járó egészségbiztosítás.
-
Ezt követően azonban, ha a hallgatónak nincs munkaviszonya, vállalkozása vagy eltartotti státusza, akkor tb-t kell fizetnie.
2025-ben az egészségügyi szolgáltatási járulék összege napi 390 forint, vagyis havi 11 800 forint.
Ez az összeg akkor is kötelező, ha a diák ideiglenesen nem tanul és nem dolgozik.
A NAV felé a fizetési kötelezettség bejelentéssel keletkezik (T1011 nyomtatvány), és a járulékot minden hónap 12-éig kell befizetni.
Hányszor lehet passziválni egy képzés során?
A legtöbb egyetem szabályzata szerint a hallgató egymás után legfeljebb két félévet szüneteltethet, és a képzés teljes ideje alatt a passzív félévek száma nem haladhatja meg a képzési idő felét.
Ez tehát egy hároméves alapképzés esetén maximum három passzív félévet jelenthet.
Fontos tudni, hogy a passzív félév ideje nem számít bele a képzési időbe, vagyis nem rövidíti meg a tanulmányi határidőt.
Passzív félév: mikor érdemes, mikor nem?
A passzív félév akkor lehet jó döntés, ha a hallgató:
-
egészségügyi vagy családi okból átmenetileg nem tud tanulni,
-
külföldön vállal munkát vagy ösztöndíjat,
-
komoly anyagi problémák miatt szeretne dolgozni,
-
vagy időre van szüksége az irányváltáshoz (például szakváltás, új célok kitűzése).
Viszont nem érdemes csak „lustaságból” passziválni, mert a hosszabb kihagyás után nehezebb visszarázódni a tanulás ritmusába, és egyes ösztöndíj-lehetőségek is elveszhetnek.
A passzív félév biztonsági hálóként szolgál minden egyetemista számára, aki ideiglenesen szeretné felfüggeszteni tanulmányait, anélkül, hogy elveszítené a hallgatói státuszát.
Fontos azonban tisztában lenni a következményekkel: nem jár diákigazolvány, nem vehető fel diákhitel, a TB-fizetés pedig bizonyos esetekben kötelező.
