A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2024 júliusában az éves átlagos infláció 4,3% volt, ami alacsonyabb a tavaly tapasztalt drágulási ütemnél, ugyanakkor meghaladja az előzetes várakozásokat. Az élelmiszerek éves átlagos áremelkedése (vendéglátás nélkül) 4,6% volt, ami szintén lassulást jelez a korábbi évekhez képest.
Bár ezek a számok a hivatalos statisztika szerint mérséklődést mutatnak, az Azénpénzem.hu által végzett saját felmérés és kosárszámítás jóval árnyaltabb képet fest a magyar háztartások mindennapi vásárlási tapasztalatairól.
A „hivatalos kosár” és a valóság közötti különbség
Az Azénpénzem még 2023-ban állított össze egy saját élelmiszerkosarat, amely a KSH által mért átlagáraktól eltérő képet adhat. A felmérésük szerint valóban lassult az áremelkedés üteme, ám a változás még így is meghaladta a KSH által kimutatott értékeket.
Ennek egyik oka, hogy a kosárban szereplő termékek fele valóban olcsóbb lett – nem is kis mértékben. A leglátványosabb példa a margarin, amely az árstop feloldása után közel 35%-kal lett olcsóbb az elmúlt évben.
A felmérés összesítése szerint:
-
1 év alatt: átlagosan 6,5%-kal drágult a teljes élelmiszerkosár
-
2 év alatt: összességében 23,5%-os drágulás tapasztalható
Ez a két éves adat még mindig jelentős, különösen annak fényében, hogy a reálbérek csak lassan kezdenek emelkedni az inflációs hullám után.
A „peches kosár” – amikor az infláció ötször erősebbnek érződik
A portál készített egy másik, úgynevezett „peches kosarat” is, amely a mindennapi alapélelmiszereket tartalmazza, ám olyan termékekből áll, amelyek ára az utóbbi egy évben kiemelkedően sokat emelkedett.
Az eredmény meglepő:
-
A „peches kosár” 26,2%-kal drágult egyetlen év alatt
-
Ez több mint ötszöröse a hivatalosan kimutatott élelmiszerinflációnak (4,6%)
A felmérés szerint ez jól mutatja, mennyire függ az infláció „érzete” attól, hogy egy adott háztartás milyen termékeket vásárol rendszeresen. Azok, akik inkább az árstabilabb termékeket keresik, valóban a KSH-hoz közelebbi adatot érzékelhetnek, míg akiknek a bevásárlási listáján a dráguló alapcikkek dominálnak, sokkal erősebb inflációt tapasztalhatnak.
Miért térhet el ennyire a hivatalos adat a vásárlói élménytől?
A KSH a fogyasztói árindex számításánál több száz termék és szolgáltatás árát figyeli, majd súlyozva átlagolja azokat. Ez biztosítja a statisztikai objektivitást, ugyanakkor „elsimítja” a kiugró árváltozásokat.
Ezzel szemben egy-egy háztartás vásárlási kosara sokkal szűkebb, és bizonyos termékek súlya arányaiban sokkal nagyobb benne. Ha ezek a termékek drágulnak, az az adott család számára sokkal magasabb inflációs érzetet okoz, mint a hivatalos átlag.
Kilátások az év hátralévő részére
A szakértők szerint a következő hónapokban is mérsékelt inflációs pálya várható, de az élelmiszerárak mozgása továbbra is kiszámíthatatlan marad. A gabonaárak ingadozása, a nemzetközi energiaárak változása és az időjárási hatások (például az aszály vagy a belvíz) egyaránt befolyásolhatják az árakat.
A háztartások számára a legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy mely termékcsoportok ára indulhat el újra felfelé, és hogyan lehet a bevásárlásokat úgy optimalizálni, hogy a lehető legkevésbé érezzék meg a drágulást.
