Újabb fordulatot vett a magyar nyugdíjrendszerről szóló vita. Lázár János építési és közlekedési miniszter a kaposvári Lázárinfón tartott fórumon részletesen beszélt a nyugdíjrendszer jövőjéről, a kormány terveiről és a politikai döntéshozatal nehézségeiről. Szavai szerint bár korábban többféle modell is szóba került – például a kisebb nyugdíjak sávos emelése – ezek végül nem bizonyultak sikeresnek, mivel igazságtalanságérzetet és politikai feszültséget okoztak.
A miniszter most egyértelmű irányt jelölt ki:
„Ha van 13. havi nyugdíj, akkor a 14. havi a következő lépés. Ezen dolgozunk, számolunk nagyon kőkeményen, hogy megvalósítható legyen.”
A kijelentés nagy visszhangot váltott ki, hiszen a 13. havi nyugdíj teljes visszaépítése után ez lehetne a következő komoly lépés a nyugdíjasok jövedelmi helyzetének javításában.
Politikai és gazdasági háttér
Lázár János hangsúlyozta, hogy a kormány az elmúlt években minden nyugdíjas számára igyekezett megőrizni a nyugdíjak vásárlóerejét, de elismerte, hogy az infláció és a gazdasági válság komoly kihívás elé állította az államot.
A miniszter szerint a sávos nyugdíjemelés – vagyis hogy a kisebb ellátásokat arányosan nagyobb mértékben növeljék – nem váltotta be a reményeket.
„Sokan igazságtalannak érezték, mások politikai alapon értelmezték a döntést, ezért ennek a formának a jövőben nincs realitása” – fogalmazott.
Hozzátette: a kormány célja az, hogy a nyugdíjasok biztonságban érezzék magukat, ezért a jövőben a rendszer kiszámíthatóságát és stabilitását kívánják erősíteni.
A 14. havi nyugdíj terve
A 13. havi nyugdíj 2022-re történő teljes visszaállítása után a kormányban már korábban is felmerült a 14. havi juttatás lehetősége, de eddig ez inkább távlati célként szerepelt.
Lázár mostani kijelentése azonban arra utal, hogy a kormány komolyan számol a lehetőséggel, és már pénzügyi modellezés is zajlik annak megvalósíthatóságáról.
A miniszter szavaiból kiderül, hogy a kormány „kőkemény számításokat végez” annak érdekében, hogy lássa, mekkora terhet jelentene a 14. havi kifizetés az államháztartásnak. Egy ilyen intézkedés ugyanis több száz milliárd forintos pluszkiadást róna a költségvetésre.
Orbán Viktor: „Napirenden tartjuk, de ehhez béke kell”
A témával kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt a ma reggeli rádióinterjúban.
A kormányfő megerősítette, hogy a 14. havi nyugdíj bevezetése napirenden van, ám annak időzítése az ország gazdasági és geopolitikai helyzetétől is függ.
„2-3-4 év alatt be lehet vezetni a 14. havi nyugdíjat, de ehhez béke kell” – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy a háborús környezet és az európai gazdasági bizonytalanság miatt jelenleg korlátozottak a költségvetési mozgásterek.
Hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a nyugdíjak értékének megőrzése mellett, de a további juttatások bevezetése csak stabil, békés gazdasági környezetben lehetséges.
Mit jelentene a 14. havi nyugdíj?
A 14. havi nyugdíj bevezetése évi egy plusz havi kifizetést jelentene a nyugdíjasoknak, azaz évente összesen 14 nyugdíjfolyósítást.
A szakértők szerint ennek éves költsége megközelíthetné a 700–800 milliárd forintot, ami jelentős terhelést róna a költségvetésre – különösen úgy, hogy már a 13. havi kifizetésnek sincs önálló járulékfedezete.
Ugyanakkor a 14. havi juttatás komoly segítséget jelentene a kisnyugdíjasoknak, különösen a téli hónapokban, amikor a rezsi és élelmiszerköltségek a legmagasabbak.
Társadalmi megosztottság a kérdésben
A nyugdíjrendszer átalakítása régóta érzékeny politikai és társadalmi kérdés Magyarországon.
Sokan üdvözölnék a 14. havi juttatást, mások viszont attól tartanak, hogy az inflációt tovább növelné, illetve a fiatal, aktív dolgozók terheit fokozná.
Közgazdászok szerint egy ilyen lépés akkor lenne fenntartható, ha:
-
a gazdasági növekedés tartósan 3–4% fölé emelkedne,
-
az államadósság csökkenő pályán maradna,
-
és a költségvetésben stabil többlet keletkezne.
Orbán: „Béke nélkül nincs jólét”
A miniszterelnök ismét megerősítette, hogy a háború közvetett gazdasági hatásai (energiaárak, infláció, beszállítói problémák) miatt jelenleg minden forintot meg kell fontolni.
Orbán Viktor szerint a béke megteremtése Európában az alapfeltétele annak, hogy Magyarország hosszú távon újra növekedési pályára álljon, és olyan mértékű szociális intézkedéseket vezethessen be, mint a 14. havi nyugdíj.
Lázár János kaposvári kijelentése egyértelmű üzenet: a kormány komolyan vizsgálja a 14. havi nyugdíj bevezetésének lehetőségét.
Bár a számítások még folynak, és a döntés nem született meg, a politikai szándék egyértelmű – a cél a nyugdíjasok életszínvonalának további javítása.
Orbán Viktor szavai azonban kijózanítóak: a megvalósítás nem a következő hónapokban, hanem 2–4 éven belül képzelhető el, és csak akkor, ha gazdasági stabilitás és béke lesz.
Addig a kormány célja a nyugdíjak értékének megőrzése, a rendszer pénzügyi egyensúlyának fenntartása és az idősek biztonságának garantálása.
