Az elmúlt hónapokban egyre sürgetőbbé vált a magyar nyugdíjrendszer reformja, mivel a jelenlegi rendszer fenntarthatósága és hatékonysága már nem biztosítható hosszú távon – írja a blikkrúzs.
Farkas András, a NyugdíjGuru ismert szakértője szerint a nyugdíjrendszer átalakítása kulcsfontosságú annak érdekében, hogy az időskori megélhetés biztosított legyen, és a jövő generációinak ne kelljen súlyos terheket cipelnie.
A szakértő a kérdést a Portfolio hasábjain elemezte, és kifejtette, hogy a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntartása nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is komoly kihívásokat jelent.
A rendszer ugyanis nem képes megfelelően biztosítani az időskori megélhetést, és nem felel meg a nemzedékek közötti szolidaritás elvének sem.
A nyugdíjak és a vásárlóerő megőrzésének problémái
A magyar nyugdíjrendszer jelenlegi működését vizsgálva Farkas András rámutatott, hogy a nyugdíjak nem alkalmasak a jövedelempótlásra. A nyugdíjasok az első évben még a nettó átlagkeresethez igazodó ellátást kapnak, de a második évtől kezdve a nyugdíjak emelése csupán az infláció mértékével történik, ami nem elegendő a vásárlóerő megőrzésére.
A nyugdíjak így idővel nem pótolják a munkából származó jövedelmet, és az idősek számára sok esetben nem biztosítanak megfelelő megélhetést.
A legnagyobb probléma, hogy a nyugdíjasok a relatív elszegényedési csúszdára kerülnek, mivel a nyugdíjemelések nem követik a gazdaság növekedését, és a munkavállalók keresetének emelkedését sem.
Emiatt a nyugdíjasok vásárlóereje folyamatosan csökken, és egyre többen kerülnek olyan helyzetbe, hogy nem tudják megengedni maguknak az alapvető szükségleteket sem. Ez a tendencia különösen aggasztó, mivel nemcsak az idősek anyagi helyzetét, hanem a társadalom általános szolidaritását is veszélyezteti.
A bruttó nyugdíjszámításra való átállás
Farkas András egyik fő javaslata a bruttó nyugdíjszámításra való átállás lenne. Ez a változtatás egy olyan rendszert vezetne be, amely a bruttó kereset alapján számítaná ki a nyugdíjat, és figyelembe venné a nyugdíjak adóztatását is.
Az új rendszer átláthatóbbá tenné a nyugdíjak mértékét, mivel a nyugdíjasok pontosan tudnák, mennyi pénzt kapnak és mennyit adóznak. Ezáltal a nyugdíjasok nemcsak pénzügyi értelemben, hanem társadalmi szempontból is tisztábban látnák saját helyzetüket, és nem éreznék magukat eltartottaknak.
A bruttó nyugdíjszámítás bevezetése segíthetne abban is, hogy a nyugdíjak emelése ne csupán az inflációt kövesse, hanem a gazdasági helyzethez igazodjon. Ezáltal a nyugdíjasok jobban hozzájuthatnának a megélhetésükhöz szükséges forrásokhoz, és képesek lennének megtartani a vásárlóerejüket.
A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kérdése különösen fontos a következő évtizedekben. Farkas András hangsúlyozza, hogy 2039 és 2042 között, amikor az 1974 és 1977 között született generáció nyugdíjba vonul, a nyugdíjasok száma évente 170 ezer fővel fog nőni. Ez a demográfiai változás komoly nyomást gyakorol majd a nyugdíjrendszerre és az egészségügyi ellátórendszerre is, amelynek kezelésére jelenleg nincs kidolgozott terv.
Változik a nyugdíjszámítás 2026-ig, erre készüljenek az idősek!
A nyugdíjrendszer reformja tehát nemcsak a nyugdíjak emelését és a vásárlóerő megőrzését szolgálná, hanem a rendszer fenntarthatóságát is biztosítaná. A reform célja, hogy a jövőben a nyugdíjak ne csupán a jelenlegi gazdasági helyzethez igazodjanak, hanem figyelembe vegyék a demográfiai változásokat is, és elősegítsék, hogy mindenki számára biztosított legyen az időskori megélhetés.
A reform előnyei:
Farkas András szerint a bruttó nyugdíjszámításra való átállás és a nyugdíjak adóztatása számos előnnyel járna. A legfontosabb előnyök a következők:
Átláthatóság: A nyugdíjak adóztatása átláthatóbbá tenné a rendszert, mivel mindenki pontosan tudná, mennyi pénzt kap és mennyit adózik. Ez elősegítené a nyugdíjrendszer méltányosabb működését.
Szolidaritás: Az adóztatás megszüntetné azt a képet, hogy a nyugdíjasok pusztán eltartottak, ezzel növelve a társadalmi szolidaritást és a nyugdíjasok társadalmi elismerését.
Fenntarthatóság: A bruttó nyugdíjszámítás hozzájárulna a rendszer hosszú távú fenntarthatóságához, mivel jobban követné a gazdasági változásokat, és biztosítaná, hogy a nyugdíjak emelkedése ne csupán az infláció mértékét kövesse, hanem a gazdaság növekedését is.
A magyar nyugdíjrendszer reformja elkerülhetetlen a jövőben. Farkas András szerint a bruttó nyugdíjszámításra való átállás és a nyugdíjak adóztatása átláthatóbbá tenné a rendszert, növelné a társadalmi szolidaritást, és hozzájárulna a rendszer fenntarthatóságához.
A reform célja, hogy biztosítsa az időskori megélhetést és megakadályozza az időskori elszegényedést, miközben figyelembe veszi a demográfiai változásokat és a gazdaság növekedését.
A nyugdíjrendszer átalakítása nemcsak a nyugdíjasok, hanem az egész társadalom számára fontos lépés a jövőbeni stabilitás és biztonság megteremtésében. A reformoknak köszönhetően mindenki számára biztosítható lesz a méltó megélhetés, és a társadalmi szolidaritás erősödhet.
