Kezdőlap AKTUÁLIS Nyugdíj 2025 – Júniusban lejár a határidő, ezt kell tennie mindenkinek!

Nyugdíj 2025 – Júniusban lejár a határidő, ezt kell tennie mindenkinek!

Hirdetés

A nyugdíjba vonulás kérdése nem csupán egyéni döntés, hanem sok esetben komoly pénzügyi és jogi mérlegelést is igényel – írja a 24.hu

Sokan tanácstalanok: vajon mikor a legjobb hivatalosan kérvényezni az öregségi nyugdíj megállapítását? És ami legalább ennyire fontos – visszamenőlegesen is kérhető-e az ellátás?

Hirdetés

Ha igen, meddig és milyen feltételekkel? Különösen aktuális mindez most, amikor egy jogilag szigorúan körülhatárolt határidő közeleg: 2025. június vége.

A nyugdíjba vonulás időzítése – nem mindegy, mikor döntünk

Mint arra Molnárné Balogh Márta társadalombiztosítási szakértő is rámutatott, a nyugdíj összegét jelentős mértékben befolyásolja, hogy melyik évben történik meg a megállapítás.

Ez ugyanis meghatározza, hogy milyen valorizációs szorzószámokat alkalmaznak a számítás során – ezek évről évre változnak, és a korábbi évek kereseteit igazítják hozzá az aktuális bérszinthez.



Miért fontos ez?

Ha valaki 2024-ben jogosult a nyugdíjra, és még idén benyújtja az igényt, vagy 2025. június végéig visszamenőlegesen kéri 2024. decemberi kezdettel, akkor a 2024-es szabályok szerint történik a megállapítás.

Ez azzal az előnnyel jár, hogy részesül a 2025. januári nyugdíjemelésben, valamint a 2025. februári 13. havi nyugdíjban is – és minden, az év során esedékes kiegészítő emelésből, mint például a már említett 39 600 forintos extra juttatásból is.

Mi történik, ha csak 2025-ben igényeljük?

Amennyiben a jogosult személy 2024-ben már megfelelt a feltételeknek (életkor, szolgálati idő), de csak 2025-ben nyújtja be az igényét, akkor a nyugdíjat már a 2025-ös valorizációs szorzók alapján számolják ki.



Ennek következményei:

A 2025-ös ellátás alapján az első nyugdíjemelés csak 2026-ban történik meg.

A 13. havi nyugdíj szintén csak 2026-ban jár.

Ez különösen azoknak lehet hátrányos, akik hosszabb szolgálati idő után most várják az ellátásukat.

A valorizációs szorzók – rejtett különbségek a háttérben

A valorizációs szorzók minden évben mások, és márciusban teszik őket közzé. Ezek a szorzók döntik el, hogy az előző évek bérei mennyit érnek a számítás pillanatában. Még egy kisebb százalékos eltérés is százezres különbséget jelenthet éves szinten a megállapított nyugdíjban – hosszabb távon pedig több millió forintos eltérést is eredményezhet.

Meddig lehet visszamenőlegesen kérvényezni a nyugdíjat?

A törvény lehetőséget ad arra, hogy a nyugdíj visszamenőlegesen, legfeljebb hat hónapra kérhető legyen. Azaz:

Ha valaki például 2025. június 30-ig nyújtja be a kérelmet, még 2024. december 1-jére visszamenőlegesen is kérheti az ellátás megállapítását.

Júliusban beadott igénylés esetén azonban már csak 2025. januártól indulhat a nyugdíj.

Fontos: a visszamenőleges megállapítás csak akkor kérhető, ha a jogosultság feltételei (életkor, szolgálati idő vagy például a “Nők 40” kedvezmény) már fennálltak a visszamenőleges időpontban.



Mi történik, ha valaki még dolgozott?

Nők 40 nyugdíja – Fontos bejelentés jött, ekkora összegre kell számítani 2025-ben

Ha valaki a jogosultsági időpont után még aktív maradt a munkaerőpiacon, és dolgozott, akkor a nyugdíj visszamenőleges megállapításával az akkor befizetett társadalombiztosítási járulékok sorsa is kérdéses lehet. Ezeket utólag visszafizetik vagy beszámítják, attól függően, hogyan történik a végleges elszámolás.

Szolgálati idő: a hossz számít, nem a közelítés

A szolgálati idő minden napja számít. Például, ha valaki 40 év és 345 nap jogosultsági idővel rendelkezik, érdemes lehet megvárni, míg eléri a 41 évet, hiszen a teljes évek nagyobb súllyal esnek latba a számításban.

Ez különösen igaz a “Nők 40” programban részt vevő hölgyek esetében, ahol a teljes jogosultsági idő nemcsak a jogosultságot, de a végleges nyugdíjösszeget is befolyásolhatja.

Aki már jogosult az öregségi nyugdíjra, és szeretne a 2024-es feltételekkel élni, legkésőbb 2025. június végéig benyújthatja az igényt visszamenőleg. Ez a döntés hosszú távon is érezhető különbségeket jelenthet a havi ellátásban.

Amit érdemes mérlegelni:

A valorizációs szorzók és az éves nyugdíjemelések hatása

A 13. havi nyugdíj időzítése

A szolgálati idő minden napjának értéke

A társadalombiztosítási járulékok rendezése visszamenőleges megállapítás esetén

Az időzítés tehát nem pusztán formai kérdés – valós pénzügyi előnyökkel vagy hátrányokkal járhat.



Ezért aki teheti, konzultáljon nyugdíjszakértővel vagy a helyi kormányhivatal illetékes osztályával, hogy a döntése a lehető legjobb legyen – nemcsak jogilag, hanem anyagilag is.

Nők 40 nyugdíja – Ilyen feltételekkel vehető csak igénybe 2025-ben

Hirdetés

Kövess minket a Google Hírek-ben is!