A nyugdíjkorhatár kérdése ma is az egyik legégetőbb társadalmi és gazdasági téma világszerte. Míg az európai országok többsége a gazdasági fenntarthatóság jegyében folyamatosan emeli az öregségi nyugdíj korhatárát, addig Törökország merőben más utat választott: a nők már akár 49 éves korban is nyugdíjba vonulhatnak. Ez az eltérés különösen szembetűnő az olyan országokhoz képest, mint például az Egyesült Királyság, ahol jelenleg a nyugdíjkorhatár 66 év, és ez tovább emelkedni készül.
Mi áll a török nyugdíjrendszer mögött?
Törökország nyugdíjpolitikája máshonnan közelíti meg a kérdést: inkább a társadalmi biztonságot és a család támogatását helyezi előtérbe, mint az öregedő társadalmakra jellemző költségcsökkentést. A korai nyugdíjba vonulás lehetősége különösen igaz lehet olyan nők számára, akik hosszabb ideig dolgoztak vagy neveltek gyermeket, és ez a szabályozás részben enyhítheti a gondozási terheket.
Mely európai országok mit mondanak?
Az uniós trendek egységesek: a nyugdíjkorhatárt a demográfiai kihívások és a hosszabb élettartam miatt többnyire 65–67 év közé tolták. Egyes országok (például egyes skandináv államok vagy Németország) célja, hogy ez a korhatár a jövőben akár 70 évhez közelítsen. Emellett számos országban olyan rendszer működik, amely lehetőséget ad részleges nyugdíjba vonulásra vagy korkedvezményes kezdésre – de semmi sem közelíti meg az 49 éves női nyugdíjba vonulás lehetőségét.
Társadalmi és pénzügyi hatások
A korai nyugdíjba vonulás előnyei közé tartozhat a családok életminőségének javulása, az anyák korai kiszállása a munkaerőpiacról azonban csökkentheti egy ország GDP-termelő képességét, növelheti az állami nyugdíjrendszerre nehezedő terhet és torzíthatja a nemek közötti egyenlőséget. Mindez hosszabb távon akár fenntarthatósági problémákhoz is vezethet.
Törökország 49 éves nyugdíjba vonulási lehetősége erős eltérés az európai trendektől, és egyben fontos kiindulópont a nyugdíjrendszerek különböző megközelítéseinek elemzéséhez. Míg a legtöbb uniós országban a fenntarthatóság jegyében emelik a korhatárt, addig Törökország inkább a társadalmi gondoskodás felé mozdult el. Ez az eltérés ugyanakkor hosszú távon komoly gazdasági és demográfiai kihívásokat is magában hordoz.
