Az elmúlt napokban Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos egy Facebook-bejegyzésében világossá tette, hogy ameddig Magyarországon nemzeti-konzervatív, békepárti kormány irányít, nem kell félnünk az energiaszámlák újabb emelkedésétől.
A bejegyzésben felvázoltük a fő állításokat, és most részletesen is bemutatjuk, mit jelent mindez a gyakorlatban, hogyan alakult ki a rezsicsökkentés rendszere, és milyen politikai és gazdasági háttere van annak, hogy a kormány képviselői szinte létkérdésként kezelik az intézkedés megtartását.
Magyarország 2013-ban vezette be a rezsicsökkentést, amelynek lényege, hogy az állam költségvetési forrásból finanszírozza az energiaárak egy részének a mérséklését. Ennek eredményeként a háztartási gáz- és villamosenergia-árak mind Európában, mind pedig a visegrádi országok között a legalacsonyabbak közé kerültek.
Németh Szilárd szerint jelenleg is “messze nálunk a legkisebbek a rezsiszámlák”, és az energiaimport-árak emelkedése sem kerül a fogyasztókra – mindaddig, amíg a kormány a nemzeti-konzervatív, békepárti irányvonal mellett teszi le a voksát.
A kormánybiztos emlékeztetett arra is, hogy a rezsicsökkentés sorsáról politikai döntések haddatározók. A “Voks 2025” elnevezésű közvélemény-kutatás keretében állítása szerint a magyar állampolgárok 95 százaléka – mintegy 2,2 millió ember – nemet mondott Ukrajna EU-tagságára.
Orbán Viktor a néppárti álláspontot képviselve az Európai Tanács ülésén szerinte megakadályozta Ukrajna felvételét. Németh szerint ez a lépés lehetővé tette, hogy “a magyar fogyasztók támogatására fordított költségvetési pénz itthon maradjon”, és így fenntartható legyen a rezsicsökkentés finanszírozása.
Az uniós döntéshozatalban az orosz energiahordozók korlátozására irányuló kezdeményezések is központi szerepet játszanak. Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij közös javaslatára az EU-ban betiltották volna az orosz földgáz, kőolaj és dúsított urán importját – igaz, ez a szankciós kör jelentős mértékben emelte volna a hazai energiaárakat.
Németh Szilárd azt hangsúlyozta, hogy nélkülisük a magyar családok energiaszámlája akár három-négyszer nagyobb is lehetne.
Mindeközben a belpolitikai viták elmélyülnek: a kormánybiztos élesen bírálta Magyar Pétert és Dobrev Klárát, akik szerinte “az ukrán- és háborúpárti Tisza és DK” néven Brüsszel energiaparancsát hajtanák végre. Szerinte Manfred Weber és Ursula von der Leyen azért törekszik arra, hogy “bábkormányt” teremtsenek a baloldali politikusokból, mert így könnyebben keresztülvihetnék az energiaszektor szabályozásának átfogó liberalizációját, amely véleménye szerint a rezsicsökkentés végét jelentené.
A most hatályba lépő úgynevezett “számlaképtörvény” célja, hogy a fogyasztók számára átláthatóvá tegye: mennyivel drágulnának a gáz- és villanyszámlák, ha a rezsicsökkentést megszüntetnék.
A kormánybiztos ígérete szerint az új jogszabályban kötelezővé teszik, hogy minden számlán feltűntessék az “ukránpárti energiapolitika” okán bekövetkező árnövekedés összegét, ezzel is ösztönözve a támogatók tájékozottságát.
Az állami stratégia középpontjában most is a magyar háztartások biztonságos és megfizethető energiaellátása áll, hiszen ez – a kormány érvelése szerint – egyszerre biztosítja a családok jólétét és a nemzetgazdaság versenyképességét. A rezsicsökkentés fenntartása tehát nem csupán egy választási kampányfogás, hanem a kormány egyesek szerint valódi gazdaságpolitikai eszköz, amelyet a jövőben is készek megvédeni a lakossággal együtt.
Ugyanakkor a jobboldali kommunikáció mellett érdemes emlékezni arra is, hogy az Európai Bizottság és számos elemző a rezsicsökkentést hosszú távon fenntarthatatlannak tartja, mert a költségvetési kiadások növekedéséhez vezet, és elvonhatja a forrásokat más beruházások elől. A kritikusok azt is felhozzák, hogy bár rövid távon véd a piaci ingadozásoktól, a lakossági energiaárak mesterségesen alacsonyan tartása gátolhatja a fogyasztói takarékosságot és a megújuló energiaforrások iránti kereslet növekedését is.
Ahogy Németh Szilárd zárszóként megfogalmazta: „A magyar emberekkel közösen a jövőben is meg tudjuk védeni a rezsicsökkentést!” – ám az intézkedés jövője továbbra is összefügg a kormány összetételével, a nemzeti-konzervatív politikai irányvonal érvényesülésével, és az európai uniós energiapiaci szabályozások alakulásával. És bár a lakossági számlák egyelőre maradnak a jelenlegi szinten, a vállalások betartása és a nemzetközi környezet változásai hamarosan újra próbára tehetik a rezsicsökkentés fenntarthatóságát.
