Erdei Zsolt, mindenki „Madárja”, korábbi világbajnok ökölvívó, háromgyermekes apuka, és most nem a ringben vívja élete legnagyobb küzdelmeit, hanem otthon, családapaként. Kislánya, Gréti, különleges figyelmet és törődést igényel: autista. És bár az élet nem mindig könnyű, Madár szerint a kislány „egy csoda, akit senkiért és semmiért el nem cserélne.”
„Nem mindig van türelmem… de szeretem őt, ahogy van”
Zsolt őszintén vallott a mindennapokról. Néha nehéz neki megérteni, mi zajlik Gréti világában – és ez teljesen természetes. Ezt mondta:
„Grétink különlegesen viselkedik. Néha rájön az öt perc, és elkezd kacagni. Le akarjuk állítani, de nem lehet. Néha fel is adom, nem akarom megérteni, csak szeretném támogatni.”
„Nem mindig van türelmem ahhoz, hogy el tudjam viselni” – mondta, majd hozzátette – „de semmit nem változtatnék rajta. Ő egy csoda.”
Gréti története – apró súllyal született, mégis hatalmas lélekkel
Gréti 2014-ben jött világra, csupán 920 grammal, koraszülöttként. A terhesség 27. hetében született, ami orvosi szempontból nagyon korainak számít. Később kiderült, hogy autizmussal él, vagyis másképp érzékeli és dolgozza fel a külvilágot, mint a legtöbb ember.
Bátyja, Vilmos, 2017-ben született szintén koraszülöttként, ADHD-val (figyelemhiányos, hiperaktív tünetekkel). Zsolt mindkét gyermeket imádja, és büszkén mesél róluk.
Egyedül tanult meg olvasni – Gréti intelligenciája különleges
Bár Gréti nehezen kezdett el járni, beszélni, de olvasni teljesen egyedül tanult meg. Erdei így mesél róla:
„Ha elmegyünk a könyvtárba, öt‑hat könyvet kiveszünk, és anyuka másnap viheti is vissza, mert már kiolvasta őket!”
Ez különösen érdekes, mert az autizmussal élő gyerekek között sokan küzdenek az olvasással – de Gréti nem! Nála pont az ellenkezője történt: megszerette az olvasást, és falja a könyveket.
Mit jelent az, hogy valaki autista?
Az autizmus (pontos nevén: autizmus spektrumzavar) egy olyan állapot, amikor az ember máshogy érzékeli a körülötte lévő világot. Lehet, hogy nem szereti a zajt, nehezebben tud kapcsolatot teremteni másokkal, vagy épp különleges módon érdeklődik dolgok iránt – például számok, betűk, vonatok, könyvek.
Fontos: az autizmus nem betegség, hanem egy eltérő fejlődési forma. Vannak autista emberek, akik kevés támogatást igényelnek, és vannak, akik többet. De mindenki egyedi és megismételhetetlen.
Apa, aki nem adja fel
Erdei Zsolt az interjúkban nem próbál tökéletes szülőnek mutatkozni. Elmondja, hogy neki is vannak nehéz napjai, türelmetlen pillanatai. És ez rendben van. Őszintesége sok szülőnek lehet vigasz, akik hasonló helyzetben vannak.
„Hisztizik, dobálja magát, és akkor odamegyek hozzá, finoman megsimogatom. Ő meg néz rám nagy szemekkel, és érzem, ellazul a válla.”
Ez a fajta szeretet, törődés – még ha néha hibázunk is – a legfontosabb a gyerekek fejlődéséhez.
Miért fontos korán felismerni az autizmust?
A szakértők szerint az autizmus jelei már kisgyermekkorban észlelhetők lehetnek. Ha valaki:
-
nem reagál a nevére,
-
nem mosolyog vissza,
-
késve kezd el beszélni,
-
nehezen viseli az új helyzeteket vagy a szokatlan hangokat,
akkor érdemes fejlesztő szakemberhez fordulni.
Korai fejlesztés – mint például logopédia, mozgásfejlesztés, játékterápia – nagyon sokat segíthet a gyerek fejlődésében.
Mit érezhetnek a szülők?
Sokan azt gondolják, hogy az ilyen gyerekekkel csak „probléma van”. Ez nagy tévedés. A legnagyobb nehézség sokszor nem is a gyerek, hanem az, hogy a környezet nem elég elfogadó. A szülőknek bátorság, szeretet, türelem, és néha segítség is kell.
Erdei Zsolt példája megmutatja, hogy nem kell tökéletesnek lenni, elég, ha ott vagyunk, próbálunk, és szeretünk.
Forrás:story.hu
