Az elmúlt négy évben szinte példátlan mértékben nőtt a kenyér ára Magyarországon – ez a növekedés nemcsak a magyar háztartások pénztárcáján érződik, hanem az uniós statisztikákon is. Az évekig az egyik legolcsóbbnak számító magyar kenyér ma már drágább, mint az Európai Unió átlaga, ami komoly kérdéseket vet fel a hazai élelmiszer- és adópolitikával kapcsolatban.
A jelenség nem elszigetelt: a teljes élelmiszerláncban tapasztalható drágulás részeként a kenyér ára szimbolikussá vált. Az alapvető élelmiszerek között talán semmi sem jelképezi jobban a mindennapi megélhetés költségeit, mint a kenyér.
Négy év alatt megduplázódott az ár – és még nincs vége
2020 óta a kenyér ára – fajtától függően – akár duplájára is nőhetett. Míg négy-öt évvel ezelőtt egy kiló fehér kenyér ára 300-350 forint körül mozgott, addig ma a boltokban gyakran 700-900 forintot is elkérnek érte. Az árak természetesen régiónként, üzlettípusonként és terméktípustól függően változnak, de az általános drágulási trend megkérdőjelezhetetlen. Az RTL Híradó beszámolója szerint a pékségek jelentős része újabb áremelésekre készül, főként a bérek, az üzemanyagok és az alapanyagok árának emelkedése miatt.
A drágulás mögötti okok – hivatalos és szakmai magyarázatok
A kormány hivatalos álláspontját Nagy István agrárminiszter fogalmazta meg nemrég egy Kormányinfón. Szerinte a kenyér árának emelkedése nem egyedülálló jelenség: az egész Európai Unióban drágultak az alapvető élelmiszerek, és ennek egyik fő oka az Ukrajnában zajló háború, valamint az Oroszország elleni szankciók. Az agrárminiszter hangsúlyozta: „Magyarországon valóban magasabb lett a kenyér ára, de korábban nálunk volt a legolcsóbb az EU-ban.” A kormány a nemzetközi energiaválság hatásaival, az üzemanyagárak és a gabona világpiaci árának emelkedésével is magyarázza a folyamatot.
A hivatalos narratívával szemben Raskó György agrárközgazdász más oldalról közelít. Véleménye szerint a kenyér árának jelentős részét az adók teszik ki. Mint mondta, egy kiló kenyérben a búza értéke mindössze 50–60 forint, míg az államhoz kerülő adótartalom 160–170 forint. Ez azt jelenti, hogy az állam gyakorlatilag többet keres egy kiló kenyéren, mint a termelő, a malom vagy a pék együttvéve. Raskó szerint a kormány nem tud és nem is akar lemondani ezekről az adóbevételekről, főleg most, amikor a költségvetési hiány az elvártnál nagyobbra rúghat.
A pékségek is nehéz helyzetben vannak
A kenyér drágulása nemcsak a fogyasztókat sújtja, hanem magukat a pékségeket is komoly kihívások elé állítja. A kiskereskedelmi láncokkal szembeni verseny, a megemelkedett bérigények, valamint az energiaárak növekedése mind-mind nyomást helyez az ágazatra. Csizmadia Lajosné, a Csizmadia és Társai Kft. ügyvezetője az RTL-nek úgy nyilatkozott, hogy bár eddig igyekeztek nem emelni az árakat, hamarosan elkerülhetetlenné válik egy újabb emelés, hogy fedezni tudják a költségeket. A pékek tehát egyensúlyozni próbálnak a fenntarthatóság és a vásárlóerő között – egyre nehezebb feltételek mellett.
Mit jelent ez a fogyasztóknak?
A kenyér – akárcsak a tej vagy a tojás – szimbolikus szerepet tölt be a magyar háztartásokban. A legtöbb családban napi fogyasztási cikk, nemcsak reggelire, de főételek mellé, vacsorára is fogyasztják. Ezért minden ármozgás közvetlenül érinti a háztartási költségvetést. Az alacsonyabb jövedelmű rétegek számára a kenyér árának növekedése különösen fájdalmas: ők már most is egyre gyakrabban választanak olcsóbb, kevésbé minőségi termékeket, vagy csökkentik a vásárolt mennyiséget.
Ráadásul a kenyér ára csak a jéghegy csúcsa. A sütőipari termékek – kifli, zsemle, kalács, péksütemények – árazása is követi a kenyér árának alakulását. Azaz ha a kenyér drágul, az egész reggelizőasztal megváltozik. Emellett a vendéglátásban, iskolai menzákon, közétkeztetésben is sokszorozódnak a költségek, amelyek végső soron visszahárulhatnak a fogyasztókra vagy a fenntartókra.
Az áremelkedés egyelőre nem tűnik ideiglenesnek. Az infláció, a munkaerőhiány, az energiaárak változékonysága, valamint a gazdasági bizonytalanság miatt az elemzők nem számítanak arra, hogy a kenyér ára a közeljövőben jelentősen csökkenne. Ráadásul az élelmiszerlánc minden szereplője (gazda, malom, pék, boltos) árnyomás alatt van, és egy-egy láncszem kiesése akár regionális hiányt is okozhat.
Bár néhány pék próbálja tartani az árakat vagy különféle akciókkal segíteni a vásárlókat, ez hosszabb távon nem fenntartható. Egyes boltláncok saját márkás, olcsóbb termékeikkel próbálják mérsékelni a fogyasztói terheket, de ezek gyakran kompromisszumokkal járnak az íz, az állag vagy az eltarthatóság terén.
A kenyér árának emelkedése túlmutat egy egyszerű piaci jelenségen: társadalmi, gazdasági és politikai kérdéseket is felszínre hoz. Míg a kormány a nemzetközi eseményeket és az energiaárakat okolja, addig a szakértők és a pékségek a hazai gazdaságpolitika és adórendszer hatásaira hívják fel a figyelmet. A vásárlók számára pedig mindez egyetlen dolgot jelent: többet fizetni ugyanazért a kenyérért, ami néhány éve még feleennyibe került. A kérdés most már nemcsak az, hogy meddig nő az ár – hanem az is, hogy hol a határ a társadalmi tűrőképesség szempontjából.
