A gyenge európai gazdasági növekedés és a választások előtti kormányzati költekezés miatt Magyarország idei költségvetési hiánya elérheti a GDP 4,5 százalékát – nyilatkozta Nagy Márton gazdasági miniszter a Reutersnek. A tárcavezető ugyanakkor hangsúlyozta: a hiány emelkedése ellenére a büdzsé nincs veszélyben, és a kormány a kiadások növelésével sem kockáztatja meg az ország hitelminősítésének romlását – írja a Portfolio.
Hiánycél: 4–4,5% idén, 4% jövőre
A hivatalos kormányzati hiánycél 2025-re 4,1 százalék, ám Nagy Márton szerint a tényleges adat 4–4,5% körül lehet. Jövőre valamivel alacsonyabb, körülbelül 4 százalékos deficitet vár.
Az év első hét hónapjában a pénzforgalmi hiány 2786 milliárd forintot tett ki. Bár ez első ránézésre jelentős, az elmúlt hónapokban inkább többlet keletkezett az egyszeri tételek – például az osztalékbefizetések – miatt.
A kormány eredetileg 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycélt tűzött ki 2025-re, de ezt később 4,1 százalékra emelte. Az MNB előrejelzése is 4,1–4,4 százalék közötti sávot valószínűsít, míg egyes elemzők szerint a hiány akár az 5 százalékot is meghaladhatja.
Választási költekezés és politikai üzenetek
Nagy Márton elismerte, hogy a választások előtti időszakban természetes a kormányzati költekezés növekedése, de szerinte mindez nem veszélyezteti a befektetők bizalmát.
Az elmúlt hetekben Orbán Viktor miniszterelnök több népszerű intézkedést is bejelentett:
-
családi adókedvezmények bővítése,
-
kedvezményes hitelek első lakásvásárlóknak,
-
nyugdíjemelés a vártnál magasabb infláció miatt.
Az infláció idén átlagosan 4,7% körül alakulhat, a kormány ezt az értéket vette figyelembe a kiadási döntéseknél.
GDP-növekedés: 1% alatt is lehet
A kormány korábban 2,5%-ról 1%-ra csökkentette az idei GDP-növekedési előrejelzését. Nagy Márton most arra figyelmeztetett, hogy az érték ennél alacsonyabb, akár 0,7% is lehet a gyenge európai konjunktúra miatt.
A miniszter szerint azonban a lassabb növekedés nem okoz jelentős problémát, mivel a belföldi fogyasztás és az áfabevételek stabilak, így a költségvetés fenntarthatósága nem kerül veszélybe.
Hitelesség a befektetők felé
Különösen fontos a költségvetési hiány kordában tartása, mivel Magyarország államadóssága a GDP közel 75%-át teszi ki. Emellett októberben, novemberben és decemberben is sor kerül hitelminősítői felülvizsgálatokra, amelyek kimenetele hatással lehet az ország befektetői megítélésére.
Az S&P Global Ratings október 10-én vizsgálja felül Magyarország besorolását. A hitelminősítő áprilisban „negatív kilátást” rendelt a BBB- osztályzathoz, ami azt jelenti, hogy egy leminősítés az országot a „bóvli” kategóriába sorolná.
Nagy Márton Londonban személyesen tárgyalt a hitelminősítőkkel és más piaci szereplőkkel, hogy bemutassa: a kormány a választási költekezés ellenére sem engedi elszabadulni a költségvetést.
Kamatpolitika és infláció
A gazdasági miniszter a Magyar Nemzeti Bank politikáját is támogatja. A jegybank jelenleg 6,5%-os alapkamatot tart fenn, ami az EU egyik legmagasabb értéke.
Nagy Márton hangsúlyozta: az infláció továbbra is „közellenség”. A kormány ezért folytatja egyes alapvető háztartási termékek árának maximalizálását, miközben a forint erősödése is segíti az import olcsóbbá válását. Ez ugyan az exportáló cégeknek némi nehézséget okozhat, de összességében pozitív hatással van az infláció mérséklésére.
Nemzetközi környezet és beruházások
A miniszter bírálta az Európai Bizottságot, amiért szerinte nem tett eleget az európai gazdaság fellendítése érdekében. Ugyanakkor kiemelte, hogy Kína autóipari beruházásai, különösen a BYD elektromosautó-gyártó várható magyarországi gyárnyitása, erősíthetik a hazai gazdaságot. A BYD járművei az EU vámterhei nélkül, olcsóbban készülhetnek Magyarországon.
A magyar költségvetés hiánya a kormány hivatalos 4,1 százalékos célja helyett idén inkább 4–4,5% körül alakulhat, amit részben a választások előtti költekezés is magyaráz. A GDP-növekedés várhatóan alacsonyabb lesz az előrejelzettnél, de a miniszter szerint ez nem veszélyezteti a büdzsét.
A kormány kiemelt célja, hogy a befektetők és a hitelminősítők felé fenntartsa a stabilitás képét, még akkor is, ha a valós számok némi aggodalomra adhatnak okot. Az elkövetkező hónapok kritikusak lesznek, hiszen a hitelminősítői döntések és a választási év költségvetési politikája meghatározzák majd Magyarország gazdasági mozgásterét a következő időszakban.
