A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) fennállásának 15. évfordulója alkalmából rendezett Ludovika 15 konferencián Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tartott átfogó értékelést „A magyar út, a magyar rendszer” címmel. A tárcavezető szerint az elmúlt másfél évtized gazdaságpolitikája sikeresnek bizonyult: Magyarország gazdasági fejlettsége mára elérte az uniós átlag 75 százalékát, ami jelentős, 10 százalékpontos javulás a 2010-es bázisévhez képest – írja az Infostart.
Stratégiai célok: Minimálbér és foglalkoztatás
A miniszter előadásában 18 pontban foglalta össze azokat a pilléreket, amelyek a kormányzati filozófia alapját képezik. Kiemelte, hogy a foglalkoztatás terén elérték a „teljes foglalkoztatottságot”: a 2010-es szintről egymillióval, 4,6 millióra nőtt a dolgozók száma, a munkanélküliség pedig 4,4 százalékra mérséklődött. A következő cél az 5 milliós foglalkoztatotti létszám elérése az inaktívak bevonásával.
A jövedelmek tekintetében a kormány ambiciózus célszámokat tűzött ki:
-
2028-ra a minimálbér érje el az 1000 eurót.
-
Az átlagkeresetek emelkedjenek 1 millió forintra.
Nagy Márton hangsúlyozta: 2010 és 2025 között a magyar háztartások reáljövedelme 85 százalékkal nőtt, ami az EU-ban a második legnagyobb ütemű növekedés.
Családtámogatás és nyugdíjak: A konvergencia pillérei
A miniszter szerint a felzárkózás elképzelhetetlen a családok stabilitása nélkül. A 2026-os költségvetésben 6000 milliárd forint áll rendelkezésre családtámogatásra, amivel Magyarország az OECD-rangsor első három helyezettje között szerepel. Az otthonteremtés terén a 86 százalékos saját tulajdoni arány kiemelkedő, a fiatalok lakáshoz jutását pedig az Otthon Start programmal kívánják tovább segíteni.
A nyugdíjasok helyzetéről elmondta: a nyugdíjak nominálisan 190, reálértéken pedig 48 százalékkal emelkedtek 2010 óta, köszönhetően a 13. és a 14. havi nyugdíj visszaépítésének, valamint az inflációkövető emeléseknek.
Rezsi- és vagyonvédelem: 17 ezer milliárd forint a háztartásoknak
Nagy Márton kifejtette, hogy a kormány tudatosan növelte a közteherviselést a stratégiai szektorokban. 2010 és 2026 között összesen 17 ezer milliárd forintnyi extraprofitot vontak el különadókon keresztül az energetikai, pénzügyi és kiskereskedelmi cégektől, amit közvetlenül a háztartások támogatására és rezsivédelemre fordítottak. Ennek köszönhetően a magyar áram- és gázárak az EU legalacsonyabbjai között vannak.
Bankrendszer: Kiadó az „ötödik szék”
A miniszter megismételte korábbi stratégiai elképzelését a hazai bankszektorról. Meglátása szerint a magyar piacnak öt nagy, domináns bankra van szüksége a hatékony működéshez.
„Az OTP, az MBH Bank, a K&H és az UniCredit mellett az ötödik hely jelenleg még kiadó” – jegyezte meg a tárcavezető.
Bár a hazai tulajdon részaránya sok szektorban nőtt, a miniszter „fájónak” nevezte, hogy a kiskereskedelemben a magyar irányítású vállalatok aránya 40 százalékra csökkent, és továbbra is jelentős a külföldi túlsúly a távközlésben, az IT szektorban és az építőanyag-iparban.
Stabilitás és unortodoxia
Az előadás kitért a pénzügyi fegyelemre is. Nagy Márton visszautasította a „fiskális alkoholizmus” vádját: a költségvetési hiányt kontroll alatt tartják (tavaly 4,7 százalék), a jegybanki tartalékok pedig történelmi csúcson, 60 milliárd euró felett vannak. Megvédte az olyan „unortodox” lépéseket is, mint az árkorlátozások vagy a kötelező akciózás, kiemelve, hogy ezek hatékonyan törték le az inflációt, és mára Európa más országaiban is alkalmazzák őket.
Végezetül kiemelte a kkv-szektor fejlődését: az exportképes kisvállalatok száma ötszörösére, 15 ezerre nőtt, cáfolva azt a vélekedést, hogy a támogatási politika csak a nagyvállalatoknak kedvez.
