Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a parlament gazdasági bizottsága előtt tartott meghallgatásán vázolta fel, hogyan látja a magyar gazdaság jelenét és közeljövőjét. A kép vegyes: idén mindössze 0,5% körüli növekedést várnak, ugyanakkor az év utolsó negyedévére már érezhető élénküléssel számolnak. A kormány a bevételi elmaradások ellenére is kitart amellett, hogy a családok és vállalkozások támogatása maradjon a gazdaságpolitika középpontjában, miközben januártól 3,6%-os nyugdíjemelés érkezik.
Az elhangzottak egyszerre jelentenek óvatos optimizmust és kijózanító realitást: van növekedés, de gyenge; van béremelkedés, de nem korlátlan; van nyugdíjemelés, de a hosszú távú fenntarthatóság kérdése továbbra is nyitott. Nézzük végig részletesen, mit üzent a miniszter.
0,5% körüli GDP-növekedés 2024-ben – mit jelent ez a mindennapokban?
Nagy Márton a meghallgatáson úgy fogalmazott:
„Valahol 0,5% körül lesz a végleges adat”
vagyis 2024-re a kormány mindössze fél százalék körüli gazdasági növekedéssel számol. Ez több szempontból is fontos üzenet:
-
Technikailag ez növekedés, tehát nem visszaesésről vagy recesszióról beszélünk, de
-
a dinamika nagyon alacsony, ami azt jelenti, hogy a gazdaság inkább „araszol”, mint valóban gyorsul.
A miniszter ugyanakkor kiemelte, hogy az év utolsó negyedévében már 1,5–2%-os éves bővülést várnak. Ez nem éves átlag, hanem a negyedik negyedévben mért, az előző év azonos időszakához viszonyított növekedés. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy:
-
a nehezebb, gyengébb első félév után
-
év végére már látszik némi élénkülés – főként a fogyasztás és a reálbér-növekedés miatt.
A gond inkább az, hogy ez önmagában kevés ahhoz, hogy érezhetően felzárkózzunk a fejlettebb uniós országokhoz.
2025–2026: óvatos kilábalás, mérsékelt növekedéssel
A miniszter a következő évekről is beszélt. Elmondása szerint:
-
2025-ben 0–1% közötti növekedésre számítanak,
-
2026-ban pedig 2–3%-os bővülés következhet.
Ez egy lépcsőzetes kilábalási pályát jelent:
-
2024 – gyenge, 0,5% körüli növekedés.
-
2025 – lassú stabilizálódás, legfeljebb 1% körüli GDP-bővüléssel.
-
2026 – érezhetőbb, 2–3%-os dinamika, ha minden a tervek szerint alakul.
A miniszter hangsúlyozta, hogy jelenleg a reálbér-növekedés és a fogyasztás tartja pozitív tartományban a gazdasági mutatókat. Vagyis:
-
az emberek többet költenek, mert a bérek – az infláció lassulása miatt – reálértéken is nőnek,
-
ez lendületben tartja a kiskereskedelmet, szolgáltatásokat, bizonyos szektorokat.
Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ez hosszú távon nem fenntartható modell. Egy gazdaság tartós felzárkózásához nem elég, ha „csak” többet fogyasztunk – szükség van:
-
beruházás-vezérelt növekedésre,
-
termelékenység-növekedésre,
-
technológiai fejlesztésekre,
-
hatékonyabb, versenyképesebb vállalkozásokra.
Nagy Márton szerint erre a pályára kell visszatérni, és már jövőre elindulhat a beruházás-vezérelt növekedés.
Háború, bizonytalanság, gazdasági biztonság
A miniszter kitért az ukrajnai háborúra is, megjegyezve, hogy a kormány bízik a konfliktus lezárulásában, ami a gazdasági biztonság helyreállítását is segítené.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy:
-
csökkenne a térség geopolitikai kockázata,
-
stabilabbá válhatna az energiaellátás és az energiaárak,
-
javulhatna a befektetői hangulat,
-
könnyebben érkezne külföldi tőke, beruházás.
Mindez közvetve a magyar növekedést is erősítheti, hiszen Magyarország gazdasága erősen nyitott, exportorientált, és érzékeny a nemzetközi kockázatokra.
3,6%-os nyugdíjemelés 2025-ben – mit jelent ez a nyugdíjasoknak?
Az inflációs kilátásokkal kapcsolatban Nagy Márton elmondta:
-
2024-re 4,6%-os inflációval számolnak,
-
2025-ben átlagosan 3,6%-os áremelkedést várnak.
Ennek megfelelően:
„a kormány szerdai ülésén döntött a nyugdíjak 3,6%-os emeléséről januártól.”
Ez azt jelenti, hogy:
-
2025 januárjától minden nyugdíj 3,6%-kal emelkedik,
-
a cél, hogy a nyugdíjak reálértéke – legalább részben – megőrződjön, vagyis nagyjából együtt mozogjon az inflációval.
Példák (nagyságrendileg):
-
150 000 Ft-os nyugdíj → +3,6% ≈ 155 400 Ft
-
200 000 Ft-os nyugdíj → +3,6% ≈ 207 200 Ft
-
300 000 Ft-os nyugdíj → +3,6% ≈ 310 800 Ft
Fontos látni, hogy a 3,6%-os emelés nem bőkezű ajándék, hanem alapvetően inflációkövető korrekció, amely azt próbálja elérni, hogy:
-
a nyugdíjasok ne érezzék drámai módon a pénzük elértéktelenedését,
-
a mindennapi kiadások (rezsi, élelmiszer, gyógyszerek) emelkedése mellett is tartható legyen a szint.
A miniszter azt is jelezte, hogy 2026-ra a jegybanki célsávon belüli inflációt várnak, vagyis 3% körüli, ±1 százalékpontos sávban mozgó áremelkedést. Ez a monetáris politika (jegybanki kamat) számára is nagyobb mozgásteret jelenthet – ugyanakkor a kamatszintek alakításáról továbbra is az MNB dönt.
Hiányzó bevételek, mégis támogatott családok és vállalkozások
Nagy Márton nem hallgatta el, hogy:
-
a költségvetési bevételek elmaradnak a várakozásoktól,
-
ennek ellenére a kormány olyan döntéseket hozott, amelyek a családok és vállalkozások támogatását célozzák.
Ide sorolta többek között:
-
kedvezményes hitelprogramokat,
-
bizonyos adócsökkentéseket,
-
valamint a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetését.
Ez azért fontos, mert:
-
a gyengébb növekedés önmagában kevesebb adóbevételt jelent,
-
az infláció visszaesése miatt is mérséklődik bizonyos bevételi tételek dinamikája,
-
miközben a kiadási oldalon ott vannak: szociális támogatások, nyugdíjemelés, kamattámogatott hitelek, családtámogatások.
A miniszter ezzel lényegében azt üzeni: a kormány vállalja a magasabb hiányt is, hogy fenntartsa a lakosság és a vállalkozások támogatását, és ne fékezze le teljesen a gazdaságot megszorításokkal.
5%-os hiány idén – és várhatóan 2026-ban is
A költségvetési hiánnyal kapcsolatban Nagy Márton kijelentette, hogy:
-
idén 5%-os GDP-arányos deficittel számolnak,
-
és „ezt célozza meg a kormány 2026-ra is.”
Ez viszonylag magas hiányszint, főleg egy olyan időszakban, amikor:
-
az Európai Unió újraindította a költségvetési fegyelmet szorgalmazó szabályokat,
-
a nemzetközi pénzpiacok érzékenyen reagálnak a magas hiányokra és államadósságra,
-
az állam finanszírozása (állampapír-kamatok, hozamok) nagyban függ a befektetői bizalomtól.
A kormány stratégiája röviden úgy foglalható össze, hogy:
-
nem drasztikus megszorításokkal,
-
hanem mérsékelt növekedés, fokozatos inflációcsökkenés és támogatási programok kombinációjával próbálja stabilizálni a helyzetet.
A kérdés az, hogy a piacok és az uniós partnerek meddig fogadják el a tartósan magas hiányt, és mennyire sikerül valóban beruházás-vezérelt, erősebb növekedési pályára állítani a gazdaságot.
Rövid távú könnyebbség vs. hosszú távú kihívások
Összességében a miniszteri beszámoló alapján a kép a következő:
-
Pozitívumok rövid távon:
-
elkerültük a mély recessziót,
-
2024-ben is pozitív – bár gyenge – növekedés várható,
-
2025-ben és 2026-ban fokozatos, lassú élénkülés jöhet,
-
nőnek a reálbérek, élénkül a fogyasztás,
-
januártól 3,6%-os nyugdíjemelés érkezik,
-
a kormány továbbra is támogatni kívánja a családokat és vállalkozásokat.
-
-
Kihívások közép- és hosszú távon:
-
a növekedés dinamikája gyenge, nem elég a gyors felzárkózáshoz,
-
a gazdaság túl nagy mértékben támaszkodik fogyasztásra,
-
a beruházások és termelékenység emelése nélkül nehéz tartós, erős növekedést elérni,
-
a költségvetési hiány tartósan magas (kb. 5%), ami kockázatot jelent,
-
az ukrajnai háború és a nemzetközi környezet továbbra is bizonytalanságot hordoz.
-
A következő évek tehát nem a száguldó növekedésről, hanem inkább a lassú stabilizálódásról, óvatos építkezésről szólhatnak. A kormány vállalása szerint közben nem enged a családok és vállalkozások támogatásából – a kérdés csak az, hogy mindezt meddig lehet együtt finanszírozni egy gyengén növekvő gazdaság mellett.
Egy dolog biztos: a 3,6%-os nyugdíjemelés, a reálbér-növekedés és a mérséklődő infláció a mindennapi életben is érezhető könnyebbséget hozhat, de a nagyobb kép – beruházások, hiány, hosszú távú növekedési potenciál – továbbra is komoly figyelmet igényel.
