A Campus Fesztivál körül kialakult Majka-botrány újabb hangos megszólalót vonzott be a közéleti térbe. Ezúttal Nagy Feró, a Beatrice legendás frontembere reflektált a történtekre – egészen sajátos és történelmi távlatokat nyitva. A zenész a Hír TV műsorában fejtette ki véleményét arról, hogy a mai fiatal előadók – köztük Majka is – nem értik, milyen kiváltságos helyzetben vannak, hiszen olyan szabad légkörben alkothatnak, amiről a rendszerváltás előtt csak álmodni lehetett.
„A rendszer volt ellenem, nem én ellene” – Nagy Feró visszaemlékezései
A nyolcvanas évek zenei világát átitatta a félelem, a cenzúra és a politikai megfelelési kényszer. Nagy Feró saját bőrén tapasztalta meg, milyen az, amikor egy zenekar nemcsak zenei ízlése vagy népszerűsége, hanem dalszövegei miatt is a hatalom célkeresztjébe kerül.
„Nem, hát az egy évig be volt tiltva” – mondta a műsorban Feró, amikor arról kérdezték, vajon előadhatták-e volna a híres 8 óra munka című dalt 1989 előtt. A válasza világosan utal arra a kultúrpolitikai gyakorlatra, amelyben a dalokat szigorú politikai szűrőn keresztül engedték csak a közönség elé, ha egyáltalán.
„És ez olyan érdekes, amikor azt mondják nekem, hogy te mindig rendszerellenes voltál, nem én voltam rendszerellenes, a rendszer volt ellenem” – tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy a művészek sokszor csak a legfinomabb kritikákat fogalmazták meg, mégis súlyos retorziókat szenvedtek el. „Aki akkor valamit mondott, ami a rendszert bírálta finoman, azt is elvitte a rendőr, megvert bennünket” – idézte fel.
Majka és a jelen szabadsága
Feró szerint az a fajta színpadi megnyilvánulás, amit Majka mutatott be a Bindzsisztán miniszterelnökének kivégzését imitálva, ma már egy olyan szabadságból fakad, amely teljesen idegen a nyolcvanas évek légkörétől. A zenész épp ezért úgy érzi, a mai előadók – bár joguk van a szólásszabadsághoz és az önkifejezéshez – nem értik, hogy mekkora szabadságban élnek.
„Tehát ezek a mai fiatal gyerekek, meg Majka is, ezek nem tudják, hogy milyen iszonyú szabadságban élnek” – fogalmazott nyersen, de határozottan.
A kijelentés egyértelmű bírálata azoknak a művészeknek, akik Feró szerint túl könnyen élnek a szabadsággal anélkül, hogy felfognák annak súlyát. A nyilatkozat üzenete világos: a szabadság nem volt mindig természetes, és azok, akik ma élvezik, talán nem is tudják, hogy mit jelent, amikor az valóban hiányzik.
Kontextus és reakciók
Majka Campus Fesztiválon előadott színpadi jelenete, amelyben egy fiktív politikust mikrofonnal „lőnek fejbe”, már önmagában is parázs vitát váltott ki. A kormányközeli médiumok felháborodottan számoltak be a történtekről, politikai gyilkosságra való buzdítással vádolva az énekest. A fesztivál szervezői gyorsan elhatárolódtak az erőszaktól és a politikai felhangoktól.
Majka erre reagálva értetlenségének adott hangot: szerinte a jelenet csupán geg volt, nem volt célja provokáció vagy politikai üzenet. A vita ennek ellenére gyorsan átcsapott politikai síkra is, különösen, hogy a fesztiválon több kormányzati szereplő is részt vett.
Nagy Feró beavatkozása ebbe a vitába érdekes színt hoz: nem Majka művészi szabadságát vitatja, hanem arra próbálja emlékeztetni a közönséget és az előadókat, hogy a jelenlegi jogállami keretek és kulturális szabadság nem mindig volt magától értetődő.
Művészi szabadság és felelősség: örök dilemmák
Feró gondolatai rávilágítanak egy régi dilemmára: a művészi szabadság mennyire mehet el a provokációban? Mik a határai annak, amit még poénként, gegként el lehet adni, és mikor lépjük át azt a vonalat, ahol a művészet már társadalmi feszültségeket generál?
A rendszerváltás előtt a művészet sokszor az egyetlen lehetséges eszköz volt a társadalmi kritika kifejezésére, titkos üzenetek, szimbólumok, kódolt dalszövegek segítségével. A mai világban – Feró szerint – sok előadó ezzel már nem is próbálkozik, hiszen nyíltan beszélhet bármiről. Éppen ezért szerinte különösen fontos lenne, hogy ezzel a szabadsággal ne éljenek vissza, és tudatosítsák, mekkora érték birtokában vannak.
