Működtek az arcfelismerő kamerák! Ez vár azokra, akik részt vettek a PRIDE-on!

Szombaton immár hagyományos, ám idén különleges körülmények között valósult meg a Budapest Büszkeség Menet (Pride), amelyre – a rendőrségi tiltás ellenére – százezernél is többen vonultak fel. Az esemény szervezői eredetileg a Kálvin téren terveztek vonulni, ám az útvonalat végül a Mi Hazánk ellentüntetői miatt változtatták meg.

 

A rendőrség a menet biztonságának érdekében ideiglenes kamerákat telepített a környékre, ám arról egyelőre nincs hivatalos információ, hogy a résztvevőkre utólag pénzbírság vár-e. Cikkünkben összefoglaljuk a menet legfontosabb történéseit, a jogi vonatkozásokat és az Európai Unió által indított adatvédelmi vizsgálat részleteit.

1. Ideiglenes kamerák és módosított útvonal

Az RTL híradása szerint a hatóságok szombaton ideiglenes biztonsági kamerákat helyeztek ki a menet eredetileg kijelölt útvonalán, a Kálvin–Ferenciek tere–Kossuth Lajos utca vonalon. A kamerák célja a közrend és a béke fenntartása volt, különös tekintettel a korábban bejelentett Mi Hazánk ellentüntetők esetleges provokációira.

Végül azonban szakértői és szervezői konzultációk nyomán a menet útvonala elkerülte a Kálvin teret: a felvonulók a Szabadság híd–Kossuth Lajos utca útvonalat követték, ami biztosította a zavartalan haladást és minimalizálta az ellentüntetők közelségét. A rendőri vezénylet zökkenőmentesnek bizonyult, emiatt a menet végig biztonságos keretek között zajlott.

2. Tömegek a tiltás ellenére

Bár a rendőrség előzetes határozatában betiltotta a rendezvényt – hivatalos indokként közrend- és közbiztonsági veszélyt említve –, a szervezők százezres részvételt regisztráltak. A budapesti utcákon felvonulók az LMBTQ+ közösség jogaiért és az elfogadásért tüntettek, élénk zászlók és feliratok kíséretében.

A hatósági tiltás és a módosított útvonal ellenére a menet végig feszült, de békés légkörben zajlott, és nem érkezett jelentés személyi sérülésről vagy tömegoszlatásról.

3. Pénzbírság – mi várható és mi nem?

3.1 Büntetési kilátások

Egyelőre nem világos, hogy a résztvevők számíthatnak-e utólagos pénzbírságra. A szabálysértési törvény alapján a tiltott rendezvényen való részvételért a hatóság levélben szabhat ki bírságot 6 500–200 000 forint közötti összegben. A pontos összeg megállapítása során figyelembe veszik a szabálysértés súlyát, az elmúlt két évben elkövetett esetleges korábbi vétségeket, illetve a szabálysértő anyagi és szociális helyzetét.

3.2 Erkölcsi bizonyítvány és munkahelyi jogok

Fontos azonban, hogy szabálysértési bírság nem jelenik meg az erkölcsi bizonyítványban, így a munkáltató nem hivatkozhat arra a felmondási indokként. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkaviszony csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, képessége vagy a munkáltató működésével összefüggő ok miatt szüntethető meg. Egy szabálysértés miatti pénzbírság önmagában nem szolgálhat a felmondás alapjául.

3.3 A pénzbírság megítélése

Ha a hatóság kiszabja a bírságot, a résztvevőnek jogorvoslattal élve kérnie kell a személyes meghallgatást, és írásban tájékoztatnia kell a rendőröket anyagi és szociális helyzetéről, hogy enyhítő körülményeket vehessenek figyelembe. Ez különösen azok számára lehet fontos, akik nehéz anyagi helyzetben vannak, és nem szeretnének túlságosan magas bírságot fizetni.

4. Rendőri fellépés: figyelmeztetés nélkül

A menet során a rendőrök egyszer sem figyelmeztették a résztvevőket, hogy tiltott rendezvényen vesznek részt. Ez a gyakorlat tükrözi a szervezők és a hatóság közti viszonylag együttműködő légkört, valamint azt a belátást, hogy a közrend fenntartása és a rendezvény betiltása ellenére a tömeg felszólítása a feloszlatásra feszültséget szülhetett volna.

5. Arcfelismerés EU-vizsgálat alatt

Az ideiglenes kamerákkal együtt felmerült az arcfelismerő technológia alkalmazásának jogszerűsége. Az Európai Unió adatvédelmi hatóságai vizsgálják, hogy bármilyen arcfelismerő rendszer bevetése megfelel-e a GDPR előírásainak tüntetések és tiltakozó események során. A biztonsági kamerák esetében különösen érzékeny területnek számít a biometrikus adatgyűjtés, és a jogalkotóknak mérlegelniük kell a magánszféra védelmét a közbiztonság igényével szemben.

6. Mit tanulhatunk az esettől?

  1. Jogkövetés és tájékozódás
    A hatályos tiltások és korlátozások ismerete elengedhetetlen, különösen tömegrendezvényeknél.

  2. Résztvevők jogai
    Egy szabálysértési bírság nem befolyásolja a munkaviszonyt és az erkölcsi bizonyítványt.

  3. Adatvédelem
    Kamerák és arcfelismerés alkalmazása esetén mindig vizsgálni kell a GDPR-nak való megfelelést.

  4. Politikai és társadalmi üzenetek
    A tiltott, mégis nagy létszámú Pride felvonulás erős üzenet: a közösség eltökélt a láthatóság és az egyenlő jogok mellett.

A Budapest Büszkeség Menete idén is tükrözte a társadalmi ellentéteket: a rendőrség tiltása és a Mi Hazánk ellentüntetői ellenére is százezrek vonultak fel, ideiglenes kamerák alatt. A jövőben kiderül, lesz-e utólagos pénzbírság, ám az biztos, hogy a részvétel nem ró terhet az erkölcsi bizonyítványra, és a munkahelyi jogokat sem érinti. Eközben az EU-s adatvédelmi szervek vizsgálják az arcfelismerés jogszerűségét – mindenki számára tanulságos példa marad a hatósági intézkedések és a polgári részvétel közötti egyensúlykeresés.

Megosztás