Az elmúlt években egyre hangsúlyosabban került előtérbe a vízkészletek védelme és a fenntartható gazdálkodás kérdése Magyarországon. A kormány legújabb rendelettervezete szigorúbb keretet ad a kutak létesítésének és üzemeltetésének, különösen a mezőgazdasági célú vízhasználat esetében. Az engedély nélküli kutak tulajdonosai a jövőben komoly bírságra számíthatnak: az alapbüntetés elérheti az építmény értékének 80 százalékát, míg jogtalan vízhasználatért akár egymillió forintot is kiszabhatnak.
Az új szabályozás célja kettős: egyrészt az illegális vízkivételek visszaszorítása, másrészt az öntözési gyakorlat átláthatóbbá tétele, amely összhangban van az uniós fenntarthatósági követelményekkel.
Miért vált szükségessé a szigorítás?
A Kárpát-medence földrajzi adottságai miatt Magyarországon különösen nagy szerepe van a felszín alatti vizeknek a mezőgazdaságban. A klímaváltozás hatására azonban egyre szélsőségesebb csapadékeloszlás figyelhető meg: gyakori az aszály, majd hirtelen, nagy mennyiségű csapadék érkezik. Ez a hektikus időjárás óriási kihívás elé állítja a gazdálkodókat.
Az öntözéshez szükséges víz biztosítása emiatt egyre nagyobb értéket képvisel. Sok termelő azonban – a bonyolult engedélyezési eljárások és a költségek miatt – engedély nélkül fúr vagy ás kutat. Ez rövid távon megoldást jelent, de hosszabb távon óriási kockázatot hordoz: a vízbázis túlhasználata, az ivóvízkészletek csökkenése és a talajvízszint süllyedése mind valós veszélyek.
A szabályozás szigorítása tehát nem csupán adminisztratív kérdés, hanem a környezet védelmének és a mezőgazdaság fenntarthatóságának záloga.
Mit jelent az új bírságrendszer?
Az új rendelettervezet egyértelműen meghatározza a szankciókat:
-
Engedély nélküli kútlétesítés esetén az alapbüntetés az építmény értékének 80 százaléka lehet. Ez azt jelenti, hogy egy több millió forint értékű mélyfúrású kút esetében a büntetés összege milliós nagyságrendű lehet.
-
Jogtalan vízhasználat – vagyis ha valaki engedély nélkül, vízórák és nyilvántartás nélkül használ vizet mezőgazdasági célra – akár egymillió forintos bírságot is vonhat maga után.
A cél nem a büntetés maximalizálása, hanem a visszatartó erő: a gazdákat arra ösztönzik, hogy inkább a hivatalos engedélyezési eljárást válasszák.
Mi változik a háztartási kutak esetében?
Fontos különbséget tesz a rendelet a háztartási és a mezőgazdasági vagy ipari kutak között.
-
Háztartási kutak: az 50 méternél nem mélyebb, kizárólag háztartási célokra – például kerti öntözésre, állattartásra – szolgáló kutakra továbbra sem vonatkozik engedélykötelezettség. Nem kell vízóra, és nincs díjfizetési kötelezettség sem. Ez jelentős könnyítés azoknak, akik családi házuk kertjét szeretnék öntözni, vagy kisebb állatállományt tartanak.
-
Ipari és mélyfúrású kutak: továbbra is szigorúan engedélykötelesek. Ezek ugyanis nagy mennyiségű vizet képesek kivenni a talajból, így közvetlenül befolyásolják a vízkészletek fenntarthatóságát.
A szabályozás tehát nem a lakosság mindennapi életét kívánja nehezíteni, hanem azokat a tevékenységeket szabályozza, amelyek nagy mennyiségű vízkivétellel járnak.
Egységes keret a mezőgazdasági kutakra
A tervezet egyik legfontosabb újítása, hogy egységes keretbe foglalja a mezőgazdasági kutak engedélyezését és felügyeletét.
-
Engedélyezés, üzemeltetés és megszüntetés: ezentúl az öntözési igazgatási szerv és az agrárminiszter hatáskörébe tartozik, kijelölt szakhatóságok bevonásával.
-
Átláthatóság: minden engedéllyel rendelkező kút bekerül a hivatalos nyilvántartásba, így pontosan követhető lesz, mennyi víz kerül felhasználásra az ország különböző térségeiben.
-
Fenntarthatósági szempontok: az engedélyek kiadásánál figyelembe veszik a helyi vízbázis kapacitását, az öntözési igényeket és a környezeti terhelést.
Ez a központosított rendszer várhatóan csökkenti a visszaéléseket, és hosszú távon hozzájárul a fenntartható gazdálkodáshoz.
A Területi Monitoring Rendszer szerepe
Az ellenőrzés egyik új eszköze a Területi Monitoring Rendszer (TMR), amely műholdfelvételek segítségével vizsgálja a gazdák által megadott adatokat.
-
A rendszer nem közvetlenül a kutakat figyeli, hanem az öntözött területek nagyságát, növényborítottságát és vízfelhasználási mintáit elemzi.
-
A műholdfelvételek összevethetők a gazdák által szolgáltatott adatokkal, így könnyen kiszűrhető, ha valaki nagyobb területet öntöz, mint amennyire engedélye van.
-
A támogatási jogosultság szempontjából kiemelten fontos, hogy a valóság és a hivatalos nyilvántartás összhangban legyen. Aki hamis adatokat szolgáltat, eleshet a mezőgazdasági támogatásoktól.
Ez a módszer áttörést jelent az ellenőrzésben, hiszen a hatóságok számára eddig nehézséget okozott a több tízezer kút és öntözött terület fizikai helyszíni vizsgálata.
Mit jelent mindez a gazdálkodóknak?
A gazdáknak a jövőben sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a vízhasználati engedélyek beszerzésére és a pontos adatszolgáltatásra.
-
Az engedély nélküli kút hosszú távon kockázatos befektetés: bármikor felszínre kerülhet, és a bírság sokszorosa lehet a megtakarított engedélyezési költségeknek.
-
A támogatásokhoz elengedhetetlen az átláthatóság, így aki illegálisan használ vizet, könnyen eleshet a pályázati forrásoktól is.
-
Az új rendszer a felelős gazdálkodókat védi: azok, akik szabályosan járnak el, biztonságban tudhatják beruházásaikat.
Környezetvédelmi szempontok
A szabályozás szigorításának hátterében nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi megfontolások is állnak.
-
-
Talajvízszint süllyedése: az engedély nélküli és túlzott vízkivétel a talajvíz szintjének tartós csökkenéséhez vezethet. Ez nemcsak a mezőgazdaságot, hanem a természetes élővilágot és a lakossági ivóvízellátást is veszélyezteti.
-
Vízbázisok védelme: Magyarországon az ivóvízellátás nagy része felszín alatti vizekből származik. Ezek túlhasználata visszafordíthatatlan károkat okozhat.
Hirdetés
-
-
Fenntartható mezőgazdaság: a precíziós öntözés, a víztakarékos technológiák és a szabályozott vízhasználat hozzájárul ahhoz, hogy hosszú távon is biztosított legyen a termelés.
A kormány új rendelettervezete mérföldkő lehet a mezőgazdasági vízhasználat szabályozásában. Bár a gazdálkodók számára kezdetben többletadminisztrációval és költségekkel járhat, hosszú távon mind a környezet, mind a gazdaság szempontjából elengedhetetlen.
Aki szabályosan jár el, annak nem kell tartania a bírságoktól, sőt: a pontos adatszolgáltatás révén jogosult maradhat a különféle támogatásokra és pályázati forrásokra. Aki viszont engedély nélkül fúr kutat vagy hamis adatokat ad meg, annak súlyos pénzbüntetéssel kell számolnia.
A fenntartható vízgazdálkodás kulcskérdés a jövő Magyarországán, hiszen a víz a legértékesebb erőforrásaink egyike. A szigorítások célja nem más, mint biztosítani, hogy ez az erőforrás a következő generációk számára is rendelkezésre álljon – írja a sonline.hu.
