Több mint három évtizeddel a világ legsúlyosabb atomerőmű-balesete után ismét a figyelem középpontjába került a csernobili atomerőmű 4-es reaktorblokkja, amely felett 2016-ban egy hatalmas acélszarkofágot – az ún. „új biztonságos burkolatot” (New Safe Confinement – NSC) – helyeztek el. Az Origo.hu friss értesülései szerint a szerkezeten szerkezeti és szigetelési problémák jelentkeztek, amelyek azonnali javítást igényelnek, hogy a sugárzó anyag ne juthasson ki a környezetbe.
Mi történt pontosan?
Az ukrán hatóságok megerősítették, hogy a Csernobil fölé épített modern acélkupolán – amely mintegy 108 méter magas és 165 méter hosszú – bizonyos illesztéseknél szivárgásra utaló jeleket észleltek, különösen a szellőzőrendszernél és a vízlefolyási csatornák környékén. A probléma önmagában nem jelent közvetlen sugárzásveszélyt, de a hosszú távú integritás és zártság megőrzése szempontjából kulcsfontosságú a gyors beavatkozás.
A szarkofág célja, hogy meggátolja a radioaktív por és gázok kijutását, valamint lehetővé tegye a reaktorblokk belsejében folyó bontási és stabilizációs munkálatokat.
Miért kell javítani?
A konstrukciót 2016-ban fejezték be, több mint 2 milliárd eurós nemzetközi finanszírozással. A különleges, félkör alakú szerkezetnek legalább 100 évig kellene garantálnia a szigetelést, de az utóbbi években extrém időjárási körülmények, az ukrajnai háborús helyzet és az elhanyagolt karbantartás hatására megindultak az első hibajelenségek.
A probléma különösen aggasztó, mert a reaktor alatti zónában még mindig jelentős mennyiségű, rendkívül veszélyes radioaktív anyag található – többek közt a híres „elefántláb” néven ismert olvadt fűtőanyag-maradvány is.
Nemzetközi összefogás a megoldásért
A csernobili zóna biztonságát eddig is egy nemzetközi konzorcium felügyelte, amelyben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Unió, az Egyesült Államok és több európai állam is részt vett. A mostani javítási projekt is ilyen összefogás keretében indul meg:
-
Az EBRD újabb finanszírozást biztosít, és szakértői konzultációs támogatást nyújt.
-
Német, francia és japán mérnöki konzorciumok vesznek részt a diagnosztikai, tervezési és kivitelezési munkákban.
-
A javítás várhatóan 2025 végéig lezajlik, és célja, hogy a szarkofág legalább 2040-ig biztosan ellássa feladatát.
Milyen javításokra kerül sor?
A javítási program első szakasza már elindult, és az alábbi főbb beavatkozásokat tartalmazza:
-
A kupola fém illesztéseinek újratömítése és hegesztése
-
A belső szellőző és szűrőrendszer cseréje
-
A vízelvezető csatornák és lefolyók áttervezése
-
A korróziós pontok megerősítése, különösen a csapadéknak kitett oldalaknál
-
Új szenzorok és monitoring rendszer telepítése, amely figyelmeztet a szerkezeti elváltozásokra
Mi van most Csernobilban?
A csernobili zóna 1986 óta zárt, de a 30 kilométeres körzetbe 2025-re már több mint 60 ezer turista látogatott el. A turisták számára kialakított útvonalakat azonban a szarkofág körüli területre nem terjesztik ki, az továbbra is szigorúan ellenőrzött, belépési tilalommal védett zóna.
Az orosz-ukrán háború idején a terület rövid időre orosz katonai megszállás alá került, ami fokozta az aggodalmakat a létesítmény biztonságát illetően, de azóta a nemzetközi szervezetek visszaállították az ellenőrzést.
A csernobili szarkofág karbantartása és javítása nem pusztán technikai kérdés – szimbolikus üzenet is a világ számára, hogy még ilyen hosszú idővel a katasztrófa után is tartós nemzetközi együttműködésre van szükség, ha az emberiség múltjának legsúlyosabb hibáit akarjuk kezelni.
A sugárzó anyag még mindig ott van – és ott is marad évtizedekig. De a szarkofág megjavítása azt jelzi: nem fordítunk hátat a problémának.
