Most jött a hír Kapu Tiborról

Június 28-án, a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) töltött negyedik napján Kapu Tibor – Magyarország második űrhajósa – élő videókapcsolatban válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök kérdéseire. A beszélgetés során szó esett az űrbéli tapasztalatokról, a magyar kutatási programokról, és arról is, miért tartja Kapu Tibor létfontosságúnak, hogy hazánk belépett a nemzetközi űriparba.

Hirdetés

 

1. Kötelező témakizárások a beszélgetés elején

Orbán Viktor köszöntőjében egyértelművé tette, hogy a két vezető „nem beszélhet politikáról, hadügyről, genderről, reklámról, felmelegedésről és áltudományokról”. Ezzel a miniszterelnök azt kívánta biztosítani, hogy a fókusz kizárólag az űrutazás tudományos és inspirációs vonatkozásain maradjon.

2. „Első hívás” – személyes élmények

Kapu Tibor elmondta, hogy a 26 órás utazást követő hivatalos üdvözlőceremónia után első hívásként szüleit kereste fel. Ez a momentum jól mutatja: az űrutazás technikai bravúrja mellett az emberi oldal is rendkívül fontos – Kapu családja, barátai, és az egész ország izgatottan követte ébredése pillanatait.

3. Magyarok a világűrben – inspiráció kicsiknek és nagyoknak

„A felbocsátással sikerült elérni a magyar embereket, akik figyelemmel kísérték az útját, és remélem, inspirációt jelenthet számukra.”
„A világ tele van jobbfélékkel és rosszabb félékkel is. Köszönjük, hogy Ön a jobbféle kísértéseket mutatja a gyerekeknek.”
– Orbán Viktor méltatta Kapu Tibort.

Hirdetés

Az űrhajós szerint a misszió legfontosabb hozadéka, hogy kis nemzetként is lehetünk részesei a legnagyobb álmodásnak: az Axiom-4 küldetés tagjai között amerikai, magyar, lengyel és indiai űrhajósokkal dolgozhat együtt.

4. Az űriparba való belépés politikai vitái

Orbán Viktor felidézte, hogy „időnként még a kormányon belül is vita van arról, hogy Magyarországnak van-e értelme beszállni a nemzetközi űriparba.”
Kapu Tibor azonban határozott:

„Ez nem is kérdés”, hiszen a HUNOR-program és az Axiom-4 már bizonyította: kis nemzetek is képesek meghatározó szereplőkké válni az űrkutatásban.

5. Befektetés az űrbe: többszörös megtérülés

Az űrhajós kiemelte: „Minden forint, vagy minden cent, amit most befektetünk, később hatszorosan térül majd meg.” A 21. század felívelő iparágában – amely biotechnológiát, anyagtudományt, orvos- és élettudományokat integrál – a nemzetgazdasági haszon kézenfekvő.

6. Tudományos programok az ISS-en

Kapu Tibor a kéthetes tartózkodás során 60 kísérletből 25-öt végez el magyar programok részeként. A HUNOR-program kutatóival évek óta előkészített vizsgálatok közül a legfontosabbak:

7. A súlytalanság és az emberi szervezet

„Mióta itt vagyok, érzem a testre gyakorolt hatásokat: csontsűrűség-csökkenést, izomgyengülést és a space fogot (űrköd) – kognitív lassulást.”
– Kapu Tibor

Az „űrköd” alatt a koncentráció és időérzékelés zavara értendő: gyakran kell többször ellenőrizni a tárolt eszközöket, és nehéz megtartani a napi rutint a fedélzeten.

8. A magyar kutatók és vállalatok részvétele

A magyarországi egyetemek, kutatócsoportok és űripari cégek kísérleteit a fedélzeten végzik el. Az ISS-en töltött idő alatt a HUNOR-program koordinációja mellett:

  • BME Biotechnológia Tanszék: élettudományi vizsgálatok,

  • MTA-SZTAKI: anyagtudományi kísérletek,

  • Space Innovations Kft.: űripari interfész-fejlesztés.

9. A háború „onnan fentről”

Orbán Viktor azzal zárta a beszélgetést, hogy érdeklődött, látszik-e az űrállomásról a világ feszültsége. Kapu Tibor így válaszolt:

„Idefentről én csak szépet és jót látok: gyönyörű színeket, felhőket és városokat.”

Ez a válasz is jól mutatja: az űrbéli perspektíva erősíti a globális összetartozás és a béke eszményét.

  • Jogi mellőzése: sem politika, sem hadügy nem került terítékre – a beszélgetés kizárólag az űrkalandról, a tudományról és az inspirációról szólt.

  • Inspiráció: kis nemzetként is lehetünk részesei a legnagyobb álmodásnak.

  • Gazdasági megtérülés: az űriparba tett befektetés többszörösen térül meg.

  • Tudományos misszió: 60 kísérlet, köztük sugárzásmérés és növénytermesztés.

  • Emberi tényezők: súlytalanság, űrköd, csont- és izomvesztés.

Az élő beszélgetés ­– Orbán Viktorral a miniszterelnöki rezidencián és Kapu Tiborral az ISS-en – nemcsak egy magyar űrhajóssal való személyes találkozás ritka pillanata volt, hanem a hazai űrkutatás jelentőségét hangsúlyozó, a jövő generációit ösztönző esemény is.

Hirdetés
Megosztás