Bár Magyarország 2004-ben az Európai Unió tagja lett, és ezzel kötelezettséget vállalt az euró bevezetésére is, a közös valuta bevezetése máig nem történt meg – írja az mfor.hu
A GKI Gazdaságkutató friss elemzése részletesen bemutatja, milyen gazdasági folyamatok akadályozták az euróövezeti csatlakozást, és miért nem várható áttörés a közeljövőben sem. A számok és tendenciák alapján az egykori lehetőség mára szinte teljesen elúszott.
📡 Tudásfája legfrissebb bejegyzései
Hiánycél és államadósság – éveken át messze voltunk a maastrichti követelményektől
Az euró bevezetésének egyik legfontosabb feltétele a költségvetési hiány leszorítása a GDP 3 százaléka alá. Ezt a kritériumot Magyarország 2004 és 2011 között minden évben megsértette. Az elemzés szerint csak 2012 és 2019 között sikerült egyfajta fiskális fegyelmet kialakítani, amikor a deficit hosszabb időn keresztül a kívánt szint alatt maradt.
„A koronavírussal véget ért hazánkban a fiskális fegyelem időszaka” – írja a GKI. 2020 és 2023 között a költségvetési hiány több mint duplája volt a kívánatos szintnek, és 2024-ben is 5% körüli értéket mutatott. A 2025-ös költségvetési terv ugyan már „csak” 3,7%-os hiánycélt tartalmaz, ám a kutatóintézet szerint ez is optimista becslés.
Az államadósság terén hasonlóan vegyes a kép. A maastrichti szabály szerint a GDP-arányos adósság nem haladhatja meg a 60 százalékot, vagy legalább csökkenő tendenciát kell mutatnia.
Ezzel szemben 2004 és 2011 között folyamatos emelkedés volt tapasztalható, míg 2012-ben fordulat következett – de nem a gazdasági teljesítménynek, hanem a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításának köszönhetően.
A GKI szerint:
„Összességében a nominális államadósság megduplázódott 2010 óta, és GDP-arányosan a 2017-es szinten áll.”
Infláció és kamatok – hol voltunk túl magasak, hol túl alacsonyak?
Az inflációs kritérium teljesítéséhez a hazai árnövekedés nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú eurózóna-ország átlagát 1,5 százalékpontnál nagyobb mértékben. 2012 előtt ez rendre nem teljesült, de 2014 és 2016 között viszonylag kedvezően alakult, részben a mesterségesen alacsonyan tartott rezsiáraknak köszönhetően.
Azonban a GKI szerint „a 2022-2023-ban elszálló, Európa-rekorder infláció után” újra messze kerültünk a kívánt szinttől. Bár 2024 végére stabilizálódni látszott az árszínvonal, és már közelítette a referenciaértéket, ez még nem elég az euróbevezetéshez.
A hosszú távú kamatok kritériuma szerint a kamatszint legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg a három legjobban teljesítő ország átlagát. Míg 2014 és 2020 között Magyarország is „élvezhette az olcsó hiteleket”, azóta a kamatok emelkedtek – idehaza különösen meredeken.
„2024-re a kamatok világszerte magasabbak, mint a ‘békeidőkben’ voltak, a hazai adatok így sem teljesítik a kritériumokat” – emlékeztet az elemzés.
Elmaradt politikai akarat – 2014 lehetett volna az áttörés éve
A gazdasági mutatók időszakos javulása ellenére sem került Magyarország közelebb az euró bevezetéséhez, főként a politikai akarat hiánya miatt. A GKI szerint 2014 körül lehetett volna esély a csatlakozás előszobáját jelentő ERM II. rendszerhez való csatlakozásra, de ez nem történt meg.
„Ha politikai akarat is társult volna a kedvező makrogazdasági környezet mellé, 2014 környékén csatlakozhattunk volna az euró előszobájához” – áll a jelentésben.
Nyugdíjak bruttósítása – Most jött a hír, így változhatnak az összegek
Azóta viszont nemcsak a mutatók romlottak, de a kormányzati kommunikáció is világossá tette: a forint marad a hivatalos fizetőeszköz. A kormányoldal gyakran az euró bevezetésének hátrányait emeli ki – például a szuverenitás csökkenését, vagy hogy a közös valuta nem nyújt védelmet a gazdasági sokkokkal szemben.
Milyen hátrányai vannak az euró hiányának?
A GKI szerint a forint megtartása mellett komoly hátrányokkal kell szembenézni:
A gyenge és volatilis forint árfolyam bizonytalanságot okoz a gazdasági szereplőknek.
Az importált infláció – különösen energia és élelmiszer esetén – sokkal erősebben érvényesül, mint az euróövezetben.
A külföldi befektetők számára kevésbé vonzó egy olyan piac, ahol árfolyamkockázattal is számolni kell.
A hitelkamatok tartósan magasabbak, mint az eurózónában, ami a lakossági és vállalati finanszírozást is drágítja.
Konklúzió: távolabb vagyunk az eurótól, mint valaha
A GKI Gazdaságkutató összegzése szerint a magas költségvetési hiány, az államadósság stagnálása, a még mindig magas infláció és kamatszint mind azt jelzik, hogy Magyarország ma messzebb van az euró bevezetésétől, mint egy évtizede. Az egyetlen út a közös valuta felé a gazdasági mutatók javítása és a politikai szándék megléte lenne – de ez utóbbit a jelenlegi kormányzati álláspont nem mutatja.
„Gazdaságpolitikusaink nyilatkozatai alapján pedig arra lehet számítani, hogy a forint marad a hazai fizetőeszköz a következő években is, annak minden hátrányával együtt” – zárja a GKI.
Jön az ellehetetlenítési törvény – Ilyen szabályokat vezet be Magyarországon
