A parajdi sóbánya, amely évtizedek óta a térség gazdasági és kulturális központja, most komoly veszélybe került.
Csütörtökig még bíztak benne, hogy legalább a Telegdy-szárny megmenthető, de a víz már oda is utat talált, és a kilátások egyre komorabbá váltak.
Azonban, miközben a jövőre vonatkozó kilátások borongósak, sokan még mindig reménykednek abban, hogy sikerül megmenteni a bányát, amely nem csupán megélhetést, hanem a helyi közösség történelmét és büszkeségét is jelenti – nyilatkozta Jánosi Róbert, a parajdi Izabella panzió és étterem tulajdonosa a Maszolnak.
A sóbánya nem csupán munkahelyet biztosít
Jánosi Róbert elmondása szerint a bánya számára a parajdiak nem csupán gazdasági szempontból fontosak, hanem mély érzelmi kötődést is éreznek irántuk.
A bánya munkássága és története összefonódott a település életével, így minden egyes változás, amely veszélyezteti a bányát, komoly hatással van az ott élő emberek életére.
A jelenlegi helyzetben a település turizmusa is súlyos csapást szenvedett el, mivel a vendégek sorra mondják vissza a foglalásaikat, és a helyi szálláshelyek üresednek.
A parajdi régió turizmusa rendkívül komplex, és bár a közeli Szováta gyógyfürdői és Korond népi hagyományai is vonzzák a látogatókat, Parajd igazi vonzerejét a sóbánya adja.
A bányát az emberek nemcsak turisztikai látványosságként, hanem gyógyulásra és megelőzésre is felkeresték. Az évi 600 ezer látogató számára a sóbánya volt az egyik fő célpont, és jelentős mértékben hozzájárult a település pezsgő életéhez.
A bányát érintő válság és bizalmatlanság
A jelenlegi helyzet mellett a legnagyobb problémát nemcsak a természeti katasztrófa okozta fizikai károk jelentik, hanem a sóvállalat vezetőségének tehetetlensége is. Jánosi szerint a problémák már 1995 óta ismertek, de az évtizedek során nem történt meg a megfelelő megelőzés.
A helyiek nem keresnek bűnbakot, de a nyílt titok, hogy a sóbányát már évtizedek óta fenyegetik a problémák, egy komoly bizalmatlanságot eredményezett.
„Nem valakik ellen foglalunk állást, hanem a sóbánya mellett. Mentsük meg, mert az mindannyiunk közös értéke” – hangsúlyozza Jánosi.
Ez a bizalmatlanság még inkább fokozza a helyi közösség bizonytalanságát, miközben még ha egyetlen százaléknyi esély is marad, ők abban bíznak, hogy a bányát sikerül megmenteni.
A közösségi összefogás és az emberek biztatása segíthet átvészelni a nehéz időszakot, ám a kérdés továbbra is az, hogy mikor és hogyan történhet meg a megoldás.
A kormányok támogatása és a jövő kérdései
A román és magyar kormányok is biztosították a támogatásukat, de a segítség formája és időpontja még kérdéses. Bár a turizmus újraszervezésére is van lehetőség, és más látnivalók kínálata is bővíthető, a település jelenlegi infrastruktúrája a sóbányára épült, így az átállás hosszú időt vehet igénybe, mind anyagi, mind érzelmi szempontból.
Jánosi Róbert hangsúlyozza, hogy a legfontosabb most a közösség ereje és a szolidaritás, de nem szabad elfelejteni, hogy a helyzet tartós megoldása az lenne, ha sikerülne megmenteni a sóbányát.
„Bár minden csoda három napig tart, a megnyugtató megoldás az lenne, ha sikerülne megmenteni a bánya működését” – tette hozzá.
A parajdiak számára a sóbánya nemcsak egy ipari létesítmény, hanem az életük része. A jövő szoros összefonódásban áll a bánya sorsával, és most már nemcsak a település jövője, hanem a közösség lelki ereje is próbára lesz téve.
A remény és a bizalmatlanság egyaránt jelen van, de a parajdiak minden erejükkel küzdenek azért, hogy a bánya újjáéledhessen.
via maszol.ro
