Az elmúlt napokban komoly politikai és közéleti vita bontakozott ki Sulyok Tamás köztársasági elnök közösségi oldalán történt posztmódosítása miatt. Mint ismeretes, az államfő csütörtök reggel elsőként úgy fogalmazott, hogy „mély együttérzésemet fejezem ki a Munkácsot ért orosz rakétatámadás sérültjeinek”, ám alig egy órával később a szöveg megváltozott: az „orosz” jelző eltűnt a bejegyzésből, így már csak a „Munkácsot ért rakétatámadásról” szólt a közlemény.
Ez a változtatás lavinát indított el: közéleti szereplők, politikusok, újságírók és művészek sorra fejezték ki véleményüket az ügyről, többen nyíltan bírálva az államfőt és a kormány kommunikációját.
A poszt körüli vita lényege
A botrányt az váltotta ki, hogy a támadás tényét senki sem vitatta: az ukrán határhoz közeli Munkácsot valóban rakétatalálat érte, a támadásnak több sérültje is lett. Azonban az, hogy az elnök bejegyzéséből eltűnt az „orosz” szó, sokak szerint politikai megfontolásból történt, és kérdéseket vet fel Magyarország álláspontjával kapcsolatban az orosz–ukrán háború ügyében.
Politikai szereplők reakciói
Török Gábor politikai elemző rámutatott: „Ez a módosítás több, mint szimpla kommunikációs finomítás. Egy államfői poszt minden szava számít, különösen egy háborúban. Ha egy ilyen változtatás történik, annak üzenetértéke van belföldön és külföldön egyaránt.”
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció politikusa szerint az eset „újabb bizonyítéka annak, hogy a kormány és a hozzá közel álló intézmények nem mernek szembenézni Putyinnal”. Posztjában úgy fogalmazott: „Ha valaki nem meri kimondani, hogy ki a felelős egy rakétatámadásért, azzal valójában mentegeti az agresszort.”
Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője szintén megszólalt: „Az elnök első posztja világos és egyértelmű volt. A második már nem. Vajon ki nyúlt bele, és miért? Kinek az érdeke, hogy Magyarország vezetői elhallgassák, ki támadja nap mint nap szomszédunkat?”
Médiában és művészvilágban is hullámot vetett
A közéleti ismert szereplők közül többen is reagáltak:
-
Lilu műsorvezető azt hangsúlyozta, hogy az elhallgatás sosem megoldás: „A szavaknak súlya van, különösen, ha egy ország első emberéről van szó. Nem lehet féligazságokban kommunikálni.”
-
Vályi István újságíró úgy fogalmazott: „Nem az a legnagyobb baj, hogy a szó eltűnt, hanem hogy mindenki érzi: nem véletlenül. És amíg nincs magyarázat, addig marad a találgatás és a bizalomvesztés.”
-
Lakner Zoltán politológus szerint a történtek „tökéletes lenyomatai annak, ahogy a kormányzat kettős beszédet folytat: egyszerre próbál megfelelni a Nyugatnak és az orosz érdekeknek is, de a végeredmény csak zavaros kommunikáció.”
Molnár Áron kemény videóban szólt be az elnöknek
A legerősebb hangvételű reakció azonban Molnár Áron (NoÁr) színész-aktivistától érkezett, aki Instagramon közzétett videójában közvetlenül Sulyok Tamáshoz szólt.
„Elég durva dolog történt Kárpátalján. 30 kilométerre a határtól, Munkácson becsapódott egy orosz rakéta. Tizenketten megsérültek, és öt embert kórházban ápolnak” – ismertette a történteket, majd így folytatta:
„Kérdezhetek valamit, Tamás? Amikor tudod, hogy ez orosz rakéta volt, amikor reggel fél kilenckor még azt írtad, hogy orosz rakéta csapódott be, akkor utána fél tízkor már miért úgy szerepelt a Facebook-posztod, hogy nem volt benne az »orosz« szó? Megijedtél? Annyira Putyin seggében vagytok, hogy még ezt sem mondhatjátok ki? Tamás, nem szégyen ez?”
Molnár zárásként élesen kritizálta az elnököt, és a videót szokásos performanszához híven egy középső ujjas gesztussal fejezte be.
Miért lett ekkora ügy a posztból?
Az elemzők szerint a közfelháborodás több dologból fakad:
-
A háborús helyzet súlyossága – Munkács mindössze 30–40 kilométerre van a magyar határtól, így a támadás közvetlenül érinti Magyarország biztonságérzetét.
-
Az államfő szavahihetősége – egy köztársasági elnök posztjának módosítása mindig politikai üzenet.
-
Nemzetközi összefüggések – az EU és a NATO partnerei is figyelik, hogy Magyarország vezetői hogyan nyilatkoznak az orosz–ukrán konfliktusról.
Sulyok Tamás köztársasági elnök módosított posztja sokkal nagyobb hullámot vetett, mint amire bárki számított. Az eset rávilágított arra, hogy a szavak jelentősége hatalmas, különösen egy háborús konfliktus közvetlen közelében. A közéleti szereplők sorra szólalnak meg, és amíg nem érkezik hivatalos magyarázat, miért került ki az „orosz” jelző a bejegyzésből, addig a vita aligha fog elcsitulni.
Az ügy mindenesetre újabb példája annak, hogy Magyarország politikai kommunikációjában milyen érzékeny téma az orosz–ukrán háború, és hogy a társadalom egyre kevésbé fogadja el a félig kimondott állításokat.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
