A kötelező minimálbér-emelés minden évben kiemelt gazdasági és társadalmi téma, hiszen közvetlenül érinti a legalacsonyabb keresetű munkavállalókat, közvetve pedig a bérrendszer egészét. Bár tavaly született egy háromoldalú megállapodás arról, hogy 2026-ban legalább 13 százalékkal nő a minimálbér, a gyenge gazdasági növekedés miatt most kérdésessé vált, hogy valóban sikerül-e ezt a szintet elérni.
A munkáltatói oldal ugyanakkor hangsúlyozza: mindenképpen érdemi béremelésre lehet számítani, és a kormány részéről is elhangzott, hogy a szociális hozzájárulási adó (szocho) 1 százalékponttal csökkenhet, ami enyhítheti a cégek terheit.
Miért vált bizonytalanná a 13 százalékos emelés?
A 2025-ös év gazdasági mutatói azt jelzik, hogy a magyar gazdaság növekedési pályája továbbra is törékeny. Az infláció mérséklődött ugyan, de a belső fogyasztás gyengélkedik, az exportpiacok lassabban bővülnek, és a beruházási kedv is visszafogott.
Az ilyen környezetben a munkáltatók attól tartanak, hogy egy túl magas, kötelező jellegű béremelés jelentős terhet róna a vállalkozásokra, különösen a kis- és középvállalkozásokra, amelyeknél a bérköltség arányaiban jóval nagyobb szerepet játszik.
A 13 százalékos emelés tehát a jelenlegi gazdasági feltételek mellett kockázatosnak tűnik, és fennáll annak veszélye, hogy a cégek egy része leépítésekkel, munkaidő-csökkentéssel vagy a feketefoglalkoztatás erősödésével reagálna.
Munkáltatói álláspont: lesz emelés, de mennyi?
A munkáltatói szervezetek szerint a minimálbér emelése elkerülhetetlen, ugyanakkor fontos, hogy a növekedés mértéke összhangban legyen a gazdaság teljesítőképességével.
-
Érdemi, de mérsékeltebb emelés várható, amely talán 8–10 százalékos szint körül alakulhat.
-
A cégek abban bíznak, hogy a szocho tervezett 1 százalékpontos csökkentése ellensúlyozza a bérköltségek növekedését.
-
Az is felmerült, hogy a garantált bérminimum (szakképzettséghez kötött minimálbér) esetében differenciáltabb emelés jöhet, mivel itt nagyobb a nyomás a munkaerő megtartása miatt.
A kormány szerepe és a szocho csökkentésének hatása
A kormány eddig többször jelezte, hogy a munkáltatók terheinek mérséklésével kívánja elősegíteni a minimálbér emelését. A szociális hozzájárulási adó 1 százalékpontos mérséklése konkrét lépés lehet ebbe az irányba.
-
A csökkentés költségvetési hatása több száz milliárd forintos bevételkiesést jelenthet,
-
ugyanakkor a vállalkozások mozgásterét növeli, így több forrást fordíthatnak bérekre, beruházásokra vagy munkahelyek megőrzésére.
Ezzel együtt a kormány célja továbbra is az, hogy a minimálbér fokozatosan közelítse meg az átlagbér 60 százalékát, ami összhangban van az Európai Unió ajánlásaival.
Mit jelent ez a munkavállalóknak?
A minimálbéren dolgozók számára létkérdés, hogy az emelés mértéke fedezi-e az inflációt és a megélhetési költségek növekedését. Bár az infláció mérséklődött, az élelmiszerárak, a lakhatási költségek és a rezsi még mindig komoly terhet jelentenek a háztartásoknak.
Egy 13 százalékos emelés valódi előrelépést jelentene a reálbérekben, míg egy alacsonyabb, például 8–9 százalékos növekedés esetén a bérek vásárlóereje csak mérsékelten javulna.
A munkavállalói érdekképviseletek ezért ragaszkodnak ahhoz, hogy a béremelés legalább kétszámjegyű legyen, különösen a szakképzetlen munkaerő megtartása érdekében.
Nemzetközi kitekintés
Az Európai Unióban több országban is vita folyik arról, hogy a minimálbér aránya az átlagbérhez képest milyen szinten legyen meghatározva. A közös irányelv szerint az átlagbér 60 százaléka számít méltányos minimálbérnek.
Magyarországon jelenleg ez az arány ennél alacsonyabb, így a jövőbeni célkitűzés az, hogy a minimálbér fokozatosan érje el ezt a szintet.
Minimálbér 2026 – bruttó és nettó (kedvezmények nélkül):
-
Bruttó: 328 600 Ft
-
Nettó: 218 239 Ft
A 2026-os minimálbér-emelés mértéke egyelőre bizonytalan. Bár korábban 13 százalékos növekedésről született megállapodás, a gazdaság lassú növekedése és a munkáltatói félelmek miatt kérdéses, hogy ezt valóban sikerül-e teljesíteni.
Az biztos, hogy érdemi emelés lesz, amelyet a szocho csökkentése is támogat. A munkavállalók számára a legfontosabb kérdés, hogy a béremelés képes lesz-e érezhetően javítani a megélhetési színvonalat, a munkáltatók számára pedig az, hogy a magasabb bérköltségeket képesek lesznek-e kigazdálkodni a jelenlegi gazdasági helyzetben.
