A Balatonnál megkezdődött az árvaszúnyogok idei tömeges rajzása, amely a következő hetekben fokozódhat, különösen a tó déli partján. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) korábbi előrejelzései beigazolódtak: az árvaszúnyogok inváziója most éri el csúcspontját, és egyes területeken akár évtizedes rekordokat is megdönthet a rovarok száma.
Miért most és miért ennyien?
A BLKI szakemberei már hónapokkal ezelőtt figyelmeztettek arra, hogy a 2023-as nyár végi erőteljes algásodás idén jelentős hatással lesz az árvaszúnyogok szaporodására. Ezek az apró, ám tömegesen zavaró rovarok a vízfenék iszapjában fejlődnek ki, és táplálékként az algák, illetve elhalt növényi anyagok szolgálnak számukra – pont azok az anyagok, amelyek a tavalyi algavirágzás után bőségesen maradtak a tóban.
A hűvös május késleltette a lárvák bábozódását, így a kirepülésük csak június közepén kezdődött meg, de azóta robbanásszerű növekedés tapasztalható a populációban. A kutatók szerint a rajzás intenzitása az elkövetkező hetekben tovább nőhet, különösen a Siófoki- és a Szemesi-medencében, ahol 30 éve nem látott árvaszúnyog-mennyiséggel kell számolni.
Hol lesz a legzavaróbb?
A rajzás nem egyenletesen oszlik el a Balaton körül. Az aktuális légáramlás, különösen a tóparti széljárás nagyban befolyásolja, hogy hol jelennek meg tömegesen a rovarok. Az északi part gyakran szerencsésebb helyzetben van, míg a déli part – különösen Siófok, Balatonlelle, Balatonszemes és környéke – súlyosan érintett lehet.
A tóparti településeken a lakók és a turisták egyaránt tapasztalják a problémát: ablakokra, erkélyekre, autókra, kerti bútorokra ezrével telepednek le a szúnyogszerű, de nem csípő rovarok.
Nem csípnek – de miért ilyen zavaróak?
Fontos megjegyezni, hogy az árvaszúnyogok nem csípnek, tehát nem jelentenek közvetlen egészségügyi kockázatot. Azonban a tömegességükből fakadó jelenlétük rendkívül kellemetlenné teheti a szabadtéri tevékenységeket: grillezést, teraszozást, strandolást, esti sétát.
Mivel vonzódnak a fényforrásokhoz, éjszaka különösen aktívak, és ellepik az utcai lámpákat, házak ablakait, bejáratait, sőt gyakran beszállnak a lakásokba is.
Miért nem irtják őket?
Sokan felvetik a kérdést: ha ennyire zavaróak, miért nem irtják őket, mint a csípő szúnyogokat? A válasz összetett. Az árvaszúnyogok fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában:
-
Algafogyasztóként segítik a víz tisztulását,
-
Lárvaként és kifejlett állapotban is táplálékul szolgálnak halak, békák, madarak és más vízi élőlények számára,
-
Tömeges jelenlétük az adott víztest biológiai állapotáról is fontos jelzést ad.
Mivel a lárvák a tófenék iszapjában élnek, gyakorlatilag lehetetlen célzottan irtani őket a környezet károsítása nélkül. Emellett a vegyszeres beavatkozás más, hasznos vízi szervezetekre is veszélyes lenne.
Mit lehet tenni ellenük?
Bár tömegesen jelennek meg, néhány óvintézkedéssel csökkenthető a kellemetlenségük:
-
Szúnyoghálók használata a nyílászárókon,
-
Kerti fényforrások minimalizálása, vagy meleg fényű égők használata,
-
Ventilátorok alkalmazása a teraszon vagy erkélyen – a szél zavarja repülésüket,
-
Kerülni a tóparti területeken a kivilágított helyeket az esti órákban.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az árvaszúnyogok megjelenése természetes velejárója a Balaton ökoszisztémájának, és a tömeges rajzás is csak néhány hétig tart.
A klímaváltozás és az árvaszúnyogok kapcsolata
Szakértők szerint a klímaváltozás, különösen az enyhe telek és az egyre melegebb tavaszok szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy az árvaszúnyogok száma évről évre nő. Emellett a tápanyagterhelés is kedvez nekik, amely a környező települések szennyvízkezeléséből, mezőgazdasági lefolyásokból származhat. Ezért is fontos a tóparti vízminőség védelme és az ökológiai egyensúly fenntartása.
Az árvaszúnyogok tömeges megjelenése idén sem kerülhető el a Balatonnál – különösen a déli parton okozhatnak kellemetlenséget. Bár nem csípnek, jelenlétük zavaró lehet, ugyanakkor fontos ökológiai szerepet töltenek be a tó életében. A lakosság és a turisták némi odafigyeléssel és megelőzéssel mérsékelhetik a velük járó kellemetlenségeket. A kutatók szerint a következő hetekben várható a rajzás csúcspontja – addig is érdemes felkészülni a balatoni nyár egyik „legidegesítőbb”, mégis hasznos látogatójára.
