Megkongatták a vészharangot – Beléptünk a harmadik világháború előszobájába

A hétvégén végrehajtott amerikai katonai akció Irán ellen alapjaiban változtatta meg a közel-keleti konfliktus dinamikáját. Az Egyesült Államok lépése – amely három iráni nukleáris létesítményt semmisített meg Izraellel összehangoltan – radikálisan új helyzetet teremtett a térségben. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Washington ezzel hivatalosan is nyílt hadviselő féllé vált a régióban, s ezzel olyan geopolitikai lavinát indított el, amelynek következményei messze túlnyúlnak a Közel-Kelet határain – írja a Pénzcentrum.

Amerika kilépett az árnyékból

A hétvégi támadás előzményei hosszú hónapokra nyúlnak vissza: Irán és Izrael között az utóbbi időszakban egyre súlyosbodott a feszültség, melyet különböző provokációk, rakétatámadások és kibertámadások is kísértek. Az Egyesült Államok eddig hivatalosan a háttérből támogatta izraeli szövetségesét, de közvetlen katonai akcióval nem lépett be a konfliktusba.

Ez azonban most végérvényesen megváltozott. Tarjányi Péter közösségi oldalán így fogalmazott:

„Igazam lett… Amerika kilépett az árnyékból. A Közel-Kelet pedig belépett a nyílt háború korába. Az Egyesült Államok ma hajnalban közvetlen csapást mért Iránra, Izraellel összehangoltan, három nukleáris létesítményt támadva. Ezzel Amerika nem csak szövetséges, hanem hadviselő fél lett – egy olyan térségben, ahol eddig a háttérből irányított. Ez a lépés végleg felrobbantja a diplomáciai illúziókat, mert a Közel-Kelet újrarendeződése most már nem tárgyalóasztaloknál, hanem célkeresztekben, harc közben zajlik.”

Az elemző kiemelte: azzal, hogy az Egyesült Államok közvetlen katonai lépést tett, a konfliktus logikája végérvényesen átalakult. A diplomáciai eszközök szerepe minimálisra zsugorodott, a térség államai és fegyveres csoportjai most már a túlélésre rendezkednek be.

Irán válaszlépései máris érzékelhetők

A támadásokra válaszul Irán azonnal fokozta Izrael elleni műveleteit, és – Tarjányi szerint – a következő időszakban indirekt módon, helyettesítő hadviseléssel, rakétákkal, drónokkal, kibertámadásokkal próbál majd visszavágni.

A szakértő előrejelzése szerint:

„Irán válaszlépése elkerülhetetlen, de nem közvetlen formában érkezik majd. Ehelyett rakétákkal, drónokkal, kibertámadásokkal és helyettesítő erőkkel fog visszavágni Libanonban, Irakban, Jemenben és a világ más pontjain az Egyesült Államok és Izrael ellen.”

Ez a stratégia jól illeszkedik Teherán eddigi háborús gyakorlatához, amely során sosem egyenes frontális támadásokkal, hanem proxyszervezeteken keresztül próbálja gyengíteni ellenfeleit.

A Hormuzi-szoros ismét a világ egyik legveszélyesebb pontja

A közvetlen katonai akciók mellett az eszkaláció súlyos következményei már a világgazdaságban is érezhetőek. Tarjányi Péter külön kiemelte, hogy a globális kereskedelem egyik ütőerének számító Hormuzi-szoros helyzete ismét rendkívül kockázatossá vált:

„A Hormuzi-szoros ismét a globális hajózás legveszélyesebb útvonalává vált.”

A térség stratégiai jelentőségű, hiszen a világ olajszállítmányainak mintegy ötöde ezen a tengeri útvonalon halad keresztül. Egy esetleges blokád vagy nagyszabású támadás ezen a ponton azonnal globális olajár-robbanást és gazdasági megrázkódtatásokat idézhet elő.

A diplomácia lehetőségei beszűkültek

A biztonságpolitikai elemző szerint a jelenlegi helyzetben már nem a béketeremtés, hanem a túlélés logikája az uralkodó a térségben. A Közel-Kelet államai és szövetségi rendszerei sorra mozgósítanak, újraértékelve eddigi stratégiáikat.

Az európai államok reakcióit Tarjányi így értékelte:

„Európa továbbra is passzív szemlélője az eseményeknek, miközben a konfliktus következményeit nekünk is viselnünk kell.”

Ez a passzivitás később akár súlyos árat is követelhet, hiszen egy elhúzódó közel-keleti háború gazdasági, társadalmi és biztonsági következményei elkerülhetetlenül begyűrűznek majd az európai kontinensre is.

Egy új világrend felé?

Tarjányi Péter elemzése végén külön hangsúlyozta: a kialakult helyzet még nem világháború, de a világ egy olyan pontra érkezett, ahol az események akár globális háborús spirálba is fordulhatnak.

„Történelmi ponton vagyunk. És ez még csak a kezdet… NEM VILÁGHÁBORÚ MÉG, DE ANNAK ELŐSZOBÁJÁBA LÉPTÜNK… A Kelet tömb (Oroszország, Kína, Irán, Észak-Korea, Belarusz) egyre nyíltabban áll szemben a Nyugattal…”

Az elemző szerint az orosz–kínai–iráni tengely megerősödése és a nyugati szövetségi rendszer közötti törésvonalak most már nyíltan jelennek meg, és a globális biztonsági helyzetet alapjaiban alakítják át.

Mire számíthatunk a következő hetekben?

Szakértők egyetértenek abban, hogy a következő hetek kritikusak lesznek:

  • Fennáll a veszélye további iráni válaszcsapásoknak.

  • A Hormuzi-szorosban akár teljes blokád is kialakulhat.

  • A proxyháborúk Irakban, Libanonban, Jemenben eszkalálódhatnak.

  • Kiberhadviselés fokozódása várható izraeli és nyugati célpontok ellen.

Mindezek fényében a nemzetközi diplomácia egyik legsürgetőbb feladatává vált a helyzet kezelése és a még lehetséges diplomáciai csatornák fenntartása – ha egyáltalán maradt még ilyen.

Az amerikai–iráni konfliktus hétvégi fordulópontja kétségtelenül történelmi jelentőségű: nem csupán a Közel-Kelet sorsáról van szó, hanem egy olyan világrend átalakulásáról, ahol a nagyhatalmak közötti szembenállás egyre kevésbé marad a „hidegháború” keretei között.

Az elemzők és politikusok számára most a legfontosabb kérdés: sikerül-e még féken tartani a feszültségeket, vagy az emberiség egy újabb világháború küszöbére sodródik?

Ahogy Tarjányi Péter fogalmazott:

„Történelmi ponton vagyunk… és ez még csak a kezdet.”

Megosztás