Az elmúlt évek gazdasági és politikai válságai alapvetően formálták át a világgazdaság működését és a központi bankok szerepét. Varga Mihály jegybankelnök a Federal Reserve Bank által szervezett Economic Policy Symposiumon tartott beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a sorozatos globális sokkok – köztük a világjárvány, az energiaválság, az inflációs hullám és az orosz–ukrán háború – nyomán egyre inkább felértékelődött a jegybankok nemzetközi együttműködése.
A jegybankelnök hangsúlyozta: a jegybankok feladata jelenleg nem csupán a rövid távú stabilitás fenntartása, hanem az is, hogy fegyelmezett, óvatos monetáris politikát folytatva hosszabb távon is biztosítsák a pénzügyi rendszer biztonságát és kiszámíthatóságát.
Globális válságok és a jegybankok szerepe
Az elmúlt évtizedben a világgazdaság egymás után szembesült súlyos kihívásokkal. A 2020-ban kitört koronavírus-járvány először a termelési és ellátási láncokat bénította meg, majd 2022-ben az orosz–ukrán háború okozott energiakrízist és árrobbanást Európában. Ehhez jöttek hozzá a világkereskedelmet befolyásoló vámintézkedések és geopolitikai feszültségek, amelyek folyamatos bizonytalanságot tartanak fenn a globális piacokon.
A jegybankelnök kiemelte: ezekben a helyzetekben a befektetői hangulat rendkívül érzékeny a hírekre és a politikai fejleményekre, ezért a jegybankok óvatos, türelmes politikája vált kulcsfontosságúvá.
Inflációs kockázatok és árstabilitás
Varga Mihály szerint a világ számos pontján – így Magyarországon is – továbbra is fennállnak az inflációs kockázatok, amelyek felfelé mutatnak. Bár az elmúlt hónapokban sikerült visszafogni az árak növekedését, a gazdasági környezet bizonytalansága miatt továbbra is kiemelt cél az inflációs várakozások lehorgonyzása.
A Magyar Nemzeti Bank ennek érdekében óvatos monetáris politikát folytat, amelynek legfontosabb célja az árstabilitás megőrzése. Az infláció elleni küzdelem hosszú távon csak úgy lehet sikeres, ha a piac szereplői bíznak a jegybank szavahihetőségében, és számítanak arra, hogy az intézkedések tartósan féken tartják az árak növekedését.
Hazai forrásokra épített adósságfinanszírozás
A jegybankelnök kiemelte, hogy a bizonytalan időszakokban az államoknak elsősorban saját forrásokra kell támaszkodniuk az adósságfinanszírozásban. Ez a megközelítés csökkenti a külső kitettséget, és nagyobb önállóságot biztosít a nemzeti gazdaságpolitikák számára.
Ennek szellemében indította el a jegybank a Minősített Vállalati Hitel (MVH) konstrukciót, amelynek célja, hogy hazai forrásokból biztosítson kedvezményes és gyors hitelt a beruházni vágyó kis- és középvállalkozásoknak. Ez nemcsak a gazdaság stabilitását segíti, hanem hozzájárul a beruházások élénkítéséhez is.
Az amerikai befektetések jelentősége
A magyar gazdaság szempontjából kiemelten fontosak a külföldi befektetések. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint az Egyesült Államokból érkező tőkebefektetések állománya már megközelítette a 10 milliárd eurót. Ez azt jelenti, hogy Magyarország az amerikai befektetések tekintetében Európában is fontos célpont, és az USA a harmadik legnagyobb külföldi befektetővé vált hazánkban.
Varga Mihály hangsúlyozta: a cél az, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jövőben még szorosabbra fűzze együttműködését az amerikai Federal Reserve Systemmel (FED), hiszen a nemzetközi monetáris kapcsolatok erősítése elengedhetetlen a globális pénzügyi stabilitás fenntartásához.
Nemzetközi együttműködés fontossága
A jegybankelnök szerint a sorozatos válságok megmutatták: a nemzeti bankoknak nem elszigetelten kell reagálniuk, hanem egymással együttműködve. A monetáris politika hatásai ugyanis messze túlmutatnak az országhatárokon.
Egy-egy döntés, például a kamatszint változtatása, közvetlen hatást gyakorol a globális tőkepiaci mozgásokra, a devizaárfolyamokra és a befektetői bizalomra. Ezért is elengedhetetlen, hogy a nagy jegybankok – így a FED, az Európai Központi Bank és a Magyar Nemzeti Bank – folyamatos párbeszédben legyenek egymással.
A jegybankok előtt álló kihívások
Az előttünk álló időszakban több tényező is kihívást jelent a jegybankok számára:
-
Infláció féken tartása: a világ számos pontján még mindig magas az infláció, amely újabb monetáris szigorítást tehet szükségessé.
-
Növekedés fenntartása: a szigorú monetáris politika lassíthatja a gazdasági növekedést, ezért a jegybankoknak egyensúlyt kell találniuk.
-
Pénzügyi stabilitás: a nemzetközi tőkepiacok rendkívül érzékenyek a politikai és gazdasági hírekre.
-
Külső sokkok kezelése: háborúk, kereskedelmi konfliktusok, energiaár-ingadozások bármikor újabb bizonytalanságot hozhatnak.
Varga Mihály jegybankelnök beszéde egyértelmű üzenetet hordozott: a következő években a jegybankok feladata, hogy óvatos, fegyelmezett monetáris politikával és erős nemzetközi együttműködéssel biztosítsák a pénzügyi stabilitást. Magyarország számára különösen fontos az amerikai kapcsolatok erősítése, mivel az USA a legnagyobb külföldi befektetők egyikévé vált hazánkban.
A monetáris politika ugyanakkor nemcsak a pénzpiacokról szól: döntései közvetlenül hatnak a mindennapi életre, az inflációra, a hitelek árára és a gazdaság növekedésére is. Ezért is különösen nagy figyelem kíséri minden jegybanki döntést – legyen szó akár a kamatszint fenntartásáról, akár új hitelkonstrukciók indításáról.
