A járványügyi szakemberek már rég felismerték, hogy a szennyvízben megjelenő vírusörökítőanyag-szintek igen korai figyelmeztető jeleket szolgáltathatnak egy-egy koronavírus-hullám közeledtéről. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legfrissebb adatai szerint 2025. év 25. hetében országosan stagnált a víruskoncentráció, ám Debrecenben, Pécsett és Szekszárdon egyértelmű emelkedés mutatkozott, miközben több nagyváros – köztük Győr, Miskolc, Salgótarján és Szombathely – épp csökkenő tendenciát mutatott.
Cikkünk részletesen bemutatja, mit jeleznek ezek a változások, mi állhat a helyi emelkedések hátterében, és milyen óvintézkedéseket érdemes megtenniük a veszélyeztetett települések lakóinak.
1. A szennyvízmonitorozás mint korai riasztórendszer
A közegészségügyben az egyik legmegbízhatóbb eszköz a szennyvíz mintavételen alapuló vírusmonitorozás. A módszer lényege, hogy a közösségi szennyvízrendszerből hetente vett mintákban RT-qPCR technikával mérik a SARS-CoV-2 örökítőanyag koncentrációját. Ennek előnye, hogy
-
elkapja a tünetmentes vagy enyhe tünetű fertőzötteket is, akik nem feltétlenül mennek el PCR-tesztre,
-
néhány napos előnyt ad a klinikai diagnózishoz képest,
-
költséghatékony, hiszen egyetlen minta több tízezer ember egészségi állapotát mutatja meg.
Az NNGYK heti jelentései alapján hazánkban jelenleg több mint negyven olyan ellátási terület van, ahol folyamatosan mérik a vírus örökítőanyagát, így pontosan nyomon követhető a járvány dinamikája.
2. Országos helyzet: stagnálás és lokális eltérések
A 2025-ös év 25. hetében (június 16–22.) az NNGYK beszámolója szerint az országos átlagkoncentráció stagnált – vagyis nem emelkedett, de nem is csökkent jelentősen. Ez a stagnálás 15 ellátási területen egyaránt igaz volt. Ugyanakkor néhány városban már a hullám kezdeti jeleit mutatta a szennyvíz:
-
Emelkedés: Debrecen, Pécs, Szekszárd
-
Csökkenés: Győr, Miskolc, Salgótarján, Szombathely
Továbbá az örökítőanyag-koncentráció mérsékelt kategóriába esett Salgótarjánban, Debrecenben, valamint Budapest északi, déli, központi mintáiban és az agglomerációban, míg a többi mintavételi ponton „alacsony” zónába sorolható. Ez a különbség arra utal, hogy bár a járványhelyzet még nem vált országossá, néhány vidéki központban már komolyabban fel kell készülnie az egészségügyi hatóságoknak és a lakosságnak egyaránt.
3. Debrecen: az egyetemi város dinamikus fellángolása
Debrecen a keleti régió központjaként kiemelt szerepet tölt be hazánk második legnagyobb városaként. Az elmúlt hetekben több tényező is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a szóban forgó 25. héten a szennyvízben mért víruskoncentráció ismét emelkedő pályára állt:
-
Egyetemi és diákélet: a nyár kezdetével sok egyetemista – köztük hazai és külföldi hallgatók – mozog a kollégiumok és szezonális munkalehetőségek között, ami fokozott mobilitást és találkozásokat eredményez.
-
Turisztikai vonzerő: a város ismert fürdői és fesztiváljai a melegebb hónapokban több ezer látogatót vonzanak, ezzel növelve a rövid távú fertőzésveszélyt.
-
Egészségügyi infrastruktúra: a magasabb teszt- és oltási arány miatt ugyan több fertőzött kerül nyilvántartásba, de a szennyvízi adatok önmagukban arra utalnak, hogy valószínűleg a valós fertőzésszám is emelkedik.
A debreceni egészségügyi vezetésnek érdemes azonnali járványügyi reakciótervet aktiválnia: megerősíteni a PCR-tesztelést, fokozni a kontaktkutatást, és célzottan oltási akciókat szervezni az érintett kerületekben.
4. Pécs: kulturális és egyetemi központ kihívásai
Pécs második jegyzett egyetemi városként, valamint a baranyai régió kulturális központjaként is forgalmas. A nyár végi turistaősztén (római romok, Zsolnay-negyed) és az Erasmus-diákok hazatérésének időszaka sokféle találkozást és érintkezést hoz:
-
Kulturális rendezvények: szabadtéri koncertek, folklórfesztiválok és kiállítások zsúfolt látogatottságot produkálnak.
-
Diákmozgás: a nyári gyakorlatokra, ösztöndíj-programokra induló hallgatók tovább növelik a belföldi és nemzetközi kapcsolódásokat.
-
Környezeti viszonyok: a meleg idő, a helyi klinikák és idősek otthonai körüli személyzetforgalom miatt a vírus könnyen terjedhet a közösségi intézményekben.
A pécsi tisztiorvosi szolgálatnak ajánlott azonnal felülvizsgálni a rendezvényengedélyezési protokollokat, és bevezetni a fokozott higiéniai követelményeket, például kézfertőtlenítő pontok elhelyezését és a zárt téri hordozható szűrők alkalmazását.
5. Szekszárd: megyei jogú város vidéki jelleggel
Szekszárd ugyan kisebb, mint az előzőekben tárgyalt települések, mégis a Tolna megyei központként fontos csomópont. Az emelkedés okai:
-
Idős lakosság aránya: a vidéki kistelepülésekről érkező idősebb generáció érzékenyebb a súlyosabb megbetegedésekre, és gyakrabban fordulnak orvosi ellátásért.
-
Egészségügyi intézmények: a megyei kórház és szakrendelők forgalma visszatükrözheti a gócpontok megjelenését.
-
Borturizmus: a Szekszárdi Borvidék látogatói, különösen a nemzetközi vendégek, újabb hordozókat hozhatnak a térségbe.
A helyi önkormányzatoknak célszerű a szociális otthonok és a hajléktalanszállók körül rendszeres szűrést és oltási lehetőséget biztosítaniuk, valamint a lakossági tájékoztatást erősíteniük a helyi médiában és közösségi csatornákon.
6. A módszertani korlátok és az adatok értelmezése
Bár a szennyvíz-monitorozás hatékony, nem tévedhetetlen. Több tényező befolyásolja:
-
Vízhozam-ingadozások: az esőzés vagy csatornatisztítás hígíthatja vagy koncentrálhatja a mintát.
-
Biológiai lebomlás: a vírus örökítőanyaga – különösen meleg időben – gyorsabban bomolhat.
-
Mintavételi pontok elhelyezése: a település egyes részein eltérő a csatornahálózat kiterjedtsége, ami árnyalja a valós képet.
Ezért a szakemberek a heti koncentráció-adatokat mindig az előző hetek trendjével együtt, valamint a klinikai adatokkal összevetve értékelik.
7. Várható járványügyi következmények és egészségügyi felkészülés
Az emelkedő szennyvízi koncentrációk alapján előrelátható, hogy az elkövetkező 1–2 hétben – különösen Debrecenben, Pécsett és Szekszárdon – enyhe emelkedés következhet be az új fertőzések számában. Ez azonban nem feltétlenül jelent súlyos hullámot, ha az egészségügyi rendszer és a lakosság időben reagál:
-
Oltási kampányok: a negyedik és ötödik dózis felvétele különösen az idősek és krónikus betegek számára kulcsfontosságú.
-
Gyorsantigén-tesztek és PCR-kapacitás: érdemes ideiglenesen megerősíteni a tesztelési pontokat a fertőzésgócok környékén.
-
Kórházi előkészítés: a megyei betegfogadó központok készenlétbe helyezése, ágykapacitás és oxigénellátás biztosítása.
8. Lakossági ajánlások és várostervezési lépések
A járvány lassításához és az egészségügyi rendszer terhelésének mérsékléséhez a következő közösségi és egyéni lépések ajánlottak:
-
Maszkviselés zárt terekben: különösen tömegközlekedésen, egészségügyi intézményekben és idősotthonok látogatásakor.
-
Rendszeres szellőztetés: oktatási és szociális intézményekben.
-
Kéz- és tárgyfelület-fertőtlenítés: munkahelyeken, éttermekben és közösségi terekben.
-
Digitális kontaktkutatás: okostelefonos applikációk használata a találkozások gyorsabb visszakövetésére.
-
Városi döntéshozói lépések: forgóklínikus tesztállomások kihelyezése, oltási buszok indítása, ingyenes maszkosztás a leginkább érintett városrészekben.
A 2025. év 25. hetében mért emelkedések Debrecenben, Pécsett és Szekszárdon rávilágítanak arra, hogy a járvány nem múlt el nyomtalanul, és a meleg hónapokban sem hagyhatjuk figyelmen kívül a koronavírus-kockázatot. A szennyvízben tapasztalt adatokat korai riasztónak kell tekintenünk, amely lehetőséget ad az időben történő beavatkozásra. A városoknak és lakóiknak egyaránt felelősségteljesen kell reagálniuk: erősíteni az oltási hajlandóságot, fenntartani a higiéniai intézkedéseket és rugalmas egészségügyi stratégiákat alkalmazni a közelgő hullám csillapítására.
Az NNGYK heti riportjait érdemes folyamatosan követni, hiszen a szennyvízmonitorozás nélkülözhetetlen eszköz marad a COVID-19 pandémia következő állomásainak előrejelzésében és kezelésében
