A rövidlátás (myopia) nem csupán egy kellemetlen látáshiba, hanem egy globális méretű egészségügyi krízis, amely az előrejelzések szerint 2050-re a világ népességének felét érintheti. A SUNY College of Optometry kutatói most olyan úttörő felfedezést tettek, amely végre megválaszolja: miért vált népbetegséggé a rövidlátás az elmúlt évtizedekben, és miért nem elegendő csupán a genetikát okolni.
A modern életmód sötét oldala
Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a rövidlátás elsősorban örökletes tényezőktől függ. A Jose-Manuel Alonso professzor vezetésével zajló kutatás azonban rámutatott: a környezeti hatások, pontosabban a természetes napfény hiánya legalább annyira kritikus faktor.
A vizsgálatok szerint a modern, „zárt téri” életmód közvetlen okozója a látásromlásnak. Azoknál a gyermekeknél, akik idejük nagy részét négy fal között töltik – legyen szó tanulásról vagy digitális eszközök használatáról –, lényegesen nagyobb eséllyel alakul ki rövidlátás, mint a szabadban aktív társaiknál.
Miért nem elég a lámpa? A napfény biológiai szerepe
A Cell Reports folyóiratban publikált tanulmány tudományos alapossággal tárja fel a napfény és a szem fejlődése közötti szoros kapcsolatot. A kutatók megállapították, hogy a mesterséges világítás – bármilyen intenzív is legyen – képtelen helyettesíteni a napfény komplex spektrumát.
A mechanizmus lényege:
-
A retinában található speciális fotoreceptorok a természetes fény hatására olyan vegyületeket (például dopamint) szabadítanak fel, amelyek szabályozzák a szemgolyó növekedését.
-
Fényhiány esetén: A kontrollmechanizmus sérül, a szemgolyó pedig abnormálisan „megnyúlik”.
-
Következmény: A beeső fény nem a retinán, hanem az előtt fókuszálódik, ami távoli tárgyak esetében homályos képet eredményez.
„Ez a folyamat sajnos visszafordíthatatlan: ha a szemgolyó egyszer megnyúlt, az anatómiai változást nem lehet nem-sebészeti úton korrigálni” – figyelmeztetnek a SUNY szakértői.
A megelőzés az egyetlen hatékony fegyver
Mivel a folyamat nem visszafordítható, Jose-Manuel Alonso professzor szerint a hangsúlynak a prevencióra kell áttevődnie. A kutatók konkrét javaslatokat tettek a „rövidlátás-járvány” megfékezésére:
-
Napi két óra a szabadban: Ez az a kritikus időmennyiség, amely jelentősen csökkenti a myopia kialakulásának kockázatát gyermekkorban.
-
Tudatos szünetek: A pedagógusoknak és szülőknek bátorítaniuk kell a szabadtéri tevékenységeket, kiváltva ezzel a folyamatos közeli fókuszt (képernyők, könyvek).
-
Iskolai reformok: Világszerte egyre több intézmény kísérletezik a szabadtéri tanórákkal vagy a megnövelt udvari szünetekkel.
Van remény a jövőre nézve?
Bár az anatómiai változás nem fordítható vissza, a tudomány gőzerővel dolgozik olyan speciális kontaktlencséken, szemcseppeken és terápiákon, amelyek képesek lassítani a folyamat progresszióját. A legfontosabb azonban továbbra is a természetes fényhez való visszatérés marad.
