Az elmúlt hetek kemény fagyai és csípős reggelei után sokan már türelmetlenül várják a tavaszt. A februári hidegbetörések ismét megmutatták, hogy a tél még képes meglepetéseket okozni, de a kérdés most az: vajon valóban hamarosan beköszönt a tartós enyhülés, vagy számíthatunk még egy klasszikus, „márciusi télre”, akár havazással?
A bizonytalanság nem véletlen. A globális éghajlati rendszer egyre kiszámíthatatlanabbá válik, és a korábban jól működő előrejelzési modellek ma már gyakrabban tévednek. A változó klíma miatt a szélsőségek gyakoribbá váltak: egyik héten rekordmeleg, a másikon fagy és hó.
Egyre nehezebb pontosan jósolni
Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint a globális felmelegedés hatására az időjárási mintázatok egyre komplexebbé és instabilabbá váltak. A különböző meteorológiai modellek ma már kisebb pontossággal képesek hosszabb távú előrejelzést adni, mint akár egy évtizeddel ezelőtt.
A szakértő szerint az atmoszféra és az óceánok kölcsönhatása megváltozott, a jet stream hullámzása erősebb lett, és ez Európában gyakran hirtelen időjárási váltásokat eredményez. Ennek következtében nem ritka, hogy egy enyhébb periódust hirtelen hidegbetörés követ.
Milyen tavaszra számíthatunk?
A jelenlegi adatok alapján az idei tavasz Magyarországon az elmúlt két év átlagához képest melegebb lehet. A hosszú távú modellek azt mutatják, hogy a márciusi és áprilisi középhőmérséklet az átlag felett alakulhat.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne fordulhatna elő rövidebb hideg periódus vagy akár havazás is. A márciusi havazás továbbra sem kizárt, különösen az északi és magasabban fekvő területeken. A szakértő szerint azonban az ilyen epizódok rövidebb ideig tarthatnak majd.
Ami viszont markánsabb változás lehet: a csapadékmennyiség növekedése. Az előrejelzések szerint a tavasz jóval csapadékosabb lehet a tavalyinál és a tavalyelőttinél. Gyakoribb záporok, intenzív esőzések és akár heves zivatarok is előfordulhatnak.
Ez agrárszempontból kedvező lehet, különösen a tavalyi aszályos időszakok után, ugyanakkor a hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék villámárvizek és belvizes problémák kialakulásához is vezethet.
Mi áll a háttérben?
A globális felmelegedés nem azt jelenti, hogy minden évben egyenletesen melegebb lesz az idő. Inkább azt, hogy a szélsőségek erősödnek. A melegebb légkör több nedvességet képes magában tartani, ami intenzívebb csapadékhullást eredményezhet.
Ezzel párhuzamosan a légköri áramlások instabilabbá válhatnak, ami váratlan lehűlésekhez is vezethet. Ezért fordulhat elő, hogy egy enyhe februárt akár egy hideg március követ.
És mi várható nyáron?
A nyári hónapokra vonatkozóan még nagyobb a bizonytalanság, ugyanakkor a jelenlegi tendenciák meleg időszakot vetítenek előre. A modellek szerint az idei nyár átlag feletti hőmérsékletű lehet, és több hőhullám is kialakulhat.
Az elmúlt évek tapasztalata alapján nem kizárt, hogy több napon keresztül 35 Celsius-fok feletti maximumokat mérjenek, és az éjszakai lehűlés is mérsékeltebb maradjon.
A meleg nyarak mellett a zivatarok intenzitása is növekedhet. A hirtelen érkező viharok, jégesők és erős széllökések gyakorisága az utóbbi években már megfigyelhető trend volt, és ez a jövőben is folytatódhat.
Mire készüljünk?
Az idei év egyik legfontosabb tanulsága az lehet, hogy a szélsőségekre kell felkészülni. A melegebb, de csapadékosabb tavasz után egy forró nyár következhet, ami vízgazdálkodási és egészségügyi szempontból is kihívásokat jelenthet.
A szakértők szerint a klímaváltozás hatásai nemcsak a hőmérsékleti adatokban jelennek meg, hanem az időjárás dinamikájában is. A gyors váltások, a heves zivatarok és a tartós hőhullámok mind azt jelzik, hogy egy új éghajlati korszakba léptünk.
Teljes bizonyossággal kizárni nem lehet, de a jelenlegi modellek alapján kisebb az esélye egy tartós, télies időszaknak márciusban. Rövid hidegbetörések azonban előfordulhatnak, különösen az átmeneti hónapokban.
A legvalószínűbb forgatókönyv tehát egy enyhébb, ugyanakkor csapadékosabb tavasz, amelyet egy kifejezetten meleg nyár követ.
