Újabb fontos fordulat történt a köztársaságielnök-választás ügyében. A Tisza Párt parlamenti frakciója azt kezdeményezte, hogy az Országgyűlés a 2026. augusztus 10–11-re összehívott rendkívüli ülésén, augusztus 11-én válassza meg Magyarország új államfőjét. A rendelkezésre bocsátott parlamenti beszámoló szerint az indítványt Bujdosó Andrea Anna, a Tisza frakcióvezetője nyújtotta be a rendkívüli ülés napirendjének kiegészítéseként – írja a Blikk.
A javaslatot Magyar Péter miniszterelnök mellett további 42 kormánypárti országgyűlési képviselő is aláírta. Ez politikailag azért lényeges, mert a hatályos szabályok alapján egy köztársaságielnök-jelölt állításához legalább 40 képviselő írásbeli ajánlására van szükség. A Tisza-frakció tehát önállóan is képes lehet jelöltet állítani, a választás eredményéhez azonban nemcsak a jelölés, hanem a titkos parlamenti szavazáson elért megfelelő többség is szükséges.
A köztársasági elnöki tisztség azután üresedett meg, hogy Sulyok Tamás megbízatása 2026. július 20-án megszűnt. A Sándor-palota hivatalos tájékoztatása szerint az új államfő hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Az új köztársasági elnököt a korábbi államfő megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül kell megválasztani.
Az augusztus 11-i dátum nem véletlen
Az államfőválasztás tervezett időpontja szorosan összefügg az Alaptörvényben meghatározott határidővel. Sulyok Tamás megbízatása július 20-án szűnt meg, így az Országgyűlésnek legkésőbb augusztus második felében meg kell választania az utódját. A Sándor-palota közlése szerint erre a megszűnéstől számított harminc nap áll rendelkezésre.
Az augusztus 11-i választás ezért még kényelmesen a határidőn belül lenne. A rendelkezésre bocsátott indoklás szerint a Tisza-frakció éppen arra hivatkozott, hogy a parlamentnek időben eleget kell tennie alkotmányos kötelezettségének.
A megválasztott köztársasági elnök nem azonnal foglalja el hivatalát. A hatályos szabály szerint a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. Ha tehát az Országgyűlés valóban augusztus 11-én választana új államfőt, az új köztársasági elnök várhatóan augusztus 19-én kezdhetné meg a munkáját. Addig az Országgyűlés elnöke látná el az államfői feladatokat.
Rendkívüli parlamenti ülésen dönthetnek
A kezdeményezés a 2026. augusztus 10–11-re összehívott rendkívüli ülés napirendjének kiegészítésére irányul. Ez azt jelenti, hogy az államfőválasztás eredetileg nem feltétlenül szerepelt a kétnapos ülés elfogadott programjában, a Tisza-frakció azonban azt szeretné, ha a képviselők már ezen az ülésen döntést hoznának.
A napirend kiegészítése önmagában még nem jelenti azt, hogy a választást biztosan megtartják. A parlamentnek előbb el kell fogadnia a napirendet, illetve a köztársaságielnök-választáshoz szükséges eljárási lépéseket is megfelelően le kell folytatni. Ide tartozik a jelöltállítás, a jelölések ellenőrzése, a titkos szavazás megszervezése és az eredmény kihirdetése.
Az indítvány pontos, hivatalos parlamenti adatlapját a cikk készítésekor nem találtuk meg az Országgyűlés nyilvánosan kereshető felületén, ezért az augusztus 11-i kezdeményezés részleteit a rendelkezésre bocsátott sajtóanyag alapján ismertetjük. Az államfői tisztség megüresedését és a harmincnapos választási határidőt ugyanakkor a Sándor-palota hivatalos közleménye is megerősíti.
Magyar Péter már korábban megkezdte a jelöltkeresést
Magyar Péter korábban nyilvánosan arra kérte a magyarokat, hogy tegyenek javaslatot olyan személyekre, akik szerintük alkalmasak lehetnek a köztársasági elnöki tisztség betöltésére. A kormányfő azt hangsúlyozta, hogy olyan, pártpolitikától független és széles körben tisztelt közéleti szereplőt keresnek, aki képes lehet kifejezni a nemzet egységét.
Nem sokkal később Polgár Judit neve került előtérbe. A világhírű sakknagymestert a Tisza-frakció alkalmasnak tartotta az államfői tisztségre, ő azonban végül nem vállalta a jelölést. A visszautasítást követően Bujdosó Andrea Anna frakcióvezető azt közölte, hogy a Tisza tovább folytatja a jelöltkeresést és az egyeztetéseket.
A frakció álláspontja szerint olyan személyt szeretnének államfőjelöltként támogatni, aki saját teljesítményével szerzett tekintélyt, nem kötődik közvetlenül pártpolitikai szerephez, és személyével képes lehet a politikai táborokon túlmutató bizalmat kialakítani.
Polgár Judit visszautasítása után új nevek kerültek elő
A Polgár Judittal kapcsolatos kezdeményezés komoly közéleti vitát váltott ki. Sokan támogatták volna a világszerte elismert sakkozó jelölését, mások viszont azt kifogásolták, hogy a neve már azelőtt nyilvánosságra került, hogy véglegesen elfogadta volna a felkérést.
Polgár Judit végül nem vállalta a jelöltséget, a Tisza-frakció pedig közölte, hogy tiszteletben tartja a döntését. A párt ugyanakkor továbbra is olyan jelöltet keres, aki nem aktív pártpolitikus, és akinek szakmai, erkölcsi vagy közéleti tekintélye alkalmas lehet az államfői szerepre.
A rendelkezésre bocsátott információk szerint Magyar Péter ezt követően több ismert közéleti szereplővel is találkozott. Az egyeztetőpartnerek között szerepelt Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, a Vidéki prókátor néven ismert Fülöp Botond ügyvéd, valamint Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke.
Ezekből a találkozókból azonban önmagában nem következik, hogy az érintetteket hivatalosan felkérték volna a jelöltségre. A megbeszélések tartalmáról nem hoztak nyilvánosságra részletes információkat, ezért egyelőre csak találgatni lehet arról, hogy a Tisza végül közülük választ-e jelöltet, vagy teljesen más személy neve kerül a parlament elé.
Ki lehet köztársasági elnök?
A köztársasági elnök Magyarország államfője, akinek egyik legfontosabb alkotmányos szerepe a nemzet egységének kifejezése. A tisztséget nem közvetlenül a választópolgárok, hanem az országgyűlési képviselők választják meg.
A jelöltnek magyar állampolgárnak kell lennie, rendelkeznie kell választójoggal, és a választás napjáig be kell töltenie a jogszabályban meghatározott életkort. A jelöléshez legalább 40 országgyűlési képviselő írásbeli ajánlása szükséges. Egy képviselő csak egy jelöltet támogathat érvényesen.
A választás titkos szavazással történik. Ez fontos garancia, mert a képviselők szavazata nem válik nyilvánossá, így elméletileg eltérhetnek a frakciójuk hivatalos álláspontjától is.
A köztársasági elnököt öt évre választják. Ugyanaz a személy legfeljebb egy alkalommal választható újra, vagyis összesen legfeljebb két cikluson keresztül töltheti be a tisztséget.
Hogyan zajlik az államfőválasztás?
A köztársaságielnök-választás többfordulós lehet. Az első szavazási fordulóban a megválasztáshoz minősített többség szükséges. Ha egyik jelölt sem szerzi meg az előírt számú szavazatot, második fordulót tartanak.
A második fordulóban rendszerint az első szavazás két legtöbb voksot kapott jelöltje vehet részt. Ekkor már az a jelölt válik köztársasági elnökké, aki több érvényes szavazatot kap.
A titkos szavazás miatt a parlamenti matematika nem minden esetben teljesen kiszámítható. Még akkor is előfordulhat eltérés a várakozásokhoz képest, ha egy párt vagy pártszövetség papíron elegendő mandátummal rendelkezik.
A jelenlegi erőviszonyok alapján a Tisza Párt képes önállóan jelöltet állítani. A rendelkezésre bocsátott adatok szerint a 44 fős Fidesz-frakció szintén meg tudná tenni ugyanezt, míg a KDNP és a Mi Hazánk önmagában nem rendelkezik a jelöléshez szükséges 40 képviselővel.
A Fidesz és a KDNP bojkottot helyezett kilátásba
A Fidesz és a KDNP korábban jelezte, hogy nem kíván részt venni az új államfő megválasztásában. Álláspontjuk szerint Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetése illegitim volt, ezért az erre épülő választási eljárást sem tekintik elfogadhatónak.
A Fidesz egyik korábbi parlamenti felszólalásában azt közölte, hogy nem kíván „asszisztálni” az új köztársasági elnök megválasztásához. A párt politikusai szerint az előző államfő eltávolítása alkotmányos és politikai szempontból is vitatható.
A Sándor-palota korábbi nyilatkozatai szintén súlyos alkotmányos konfliktusról beszéltek. Sulyok Tamás júliusban úgy fogalmazott, hogy a köztársasági elnöki intézményt érintő változtatások szerinte példátlan és jogállami szempontból aggályos helyzetet teremtettek.
A bojkott ugyanakkor nem feltétlenül akadályozza meg a választást. Ennek megítélése attól függ, hogy hány képviselő vesz részt az ülésen, hány érvényes szavazatot adnak le, és az adott fordulóban milyen többségi szabály alkalmazandó.
A Mi Hazánk saját jelöltet állított
A rendelkezésre bocsátott beszámoló szerint a Mi Hazánk Tóth Máté energiajogászt jelölte a köztársasági elnöki tisztségre. A párt azonban önállóan nem rendelkezik a jelöléshez szükséges 40 képviselővel, ezért más frakciók vagy független képviselők támogatására lenne szüksége ahhoz, hogy a jelölés hivatalosan érvényessé váljon.
A jelölésnek ettől függetlenül politikai jelentősége lehet. A Mi Hazánk ezzel jelezheti, hogy nem támogatja automatikusan a Tisza jelöltjét, és saját elképzelése van arról, milyen szakmai és közéleti háttérrel rendelkező személynek kellene betöltenie a tisztséget.
Amennyiben több érvényes jelölt kerül a szavazólapra, az első forduló eredménye könnyebben válhat bizonytalanná. Ebben az esetben a második fordulóban már a két legtöbb szavazatot szerző jelölt közül választhatnak a képviselők.
A Tisza még nem nevezte meg a végleges jelöltet
A legfontosabb nyitott kérdés továbbra is az, hogy kit jelöl a Tisza Párt. Bár az augusztus 11-i választás kezdeményezése arra utal, hogy a jelöltkeresés már előrehaladott állapotban lehet, hivatalos bejelentés a rendelkezésre álló információk szerint még nem történt.
A jelölt személyének kiválasztása azért különösen érzékeny kérdés, mert a Tisza korábban pártpolitikától távol álló, széles körben elfogadható államfőt ígért. Egy erősen politikai kötődésű jelölt könnyen ellentmondásba kerülhetne ezzel a vállalással.
A Polgár Judit körül kialakult vita után valószínű, hogy a párt most óvatosabban kezeli a tárgyalásokat. Elképzelhető, hogy csak akkor jelentik be a nevet, amikor a kiválasztott személy már biztosan elfogadta a felkérést, és rendelkezésre áll a szükséges számú képviselői ajánlás.
Miért fontos a köztársasági elnök személye?
A köztársasági elnök szerepe a mindennapi kormányzati döntéshozatalban korlátozottabb, mint a miniszterelnöké, az államfőnek azonban több fontos alkotmányos feladata van. Aláírja és kihirdeti a parlament által elfogadott törvényeket, bizonyos esetekben pedig megfontolásra visszaküldheti azokat az Országgyűlésnek vagy előzetes normakontrollt kérhet.
Az államfő nevezi ki többek között a minisztereket, államtitkárokat, bírákat, egyetemi tanárokat és más magas rangú tisztségviselőket a vonatkozó szabályok szerint. Képviseli Magyarországot, nagyköveteket fogad és bíz meg, kitüntetéseket adományoz, valamint egyéni kegyelmi ügyekben is dönthet.
A köztársasági elnök szimbolikus szerepe legalább ilyen jelentős. Az Alaptörvény szerint az államfő kifejezi a nemzet egységét, ezért elvárás vele szemben, hogy lehetőség szerint ne kizárólag egy politikai tábor érdekeit képviselje.
Éppen ezért minden államfőválasztás során központi kérdéssé válik, hogy a jelölt mennyire független a kormányzó többségtől, milyen szakmai és erkölcsi tekintéllyel rendelkezik, illetve képes-e megszólítani az ellenzéki választókat is.
Átmeneti államfőt kereshet a Tisza
A Tisza-frakció korábbi nyilatkozatai alapján az új köztársasági elnök megbízatása politikai értelemben átmeneti időszakra is szólhat. Bujdosó Andrea Anna korábban arról beszélt, hogy a párt az alkotmányozási folyamat lezárásáig keres államfőjelöltet.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a megválasztott elnök jogilag rövidebb időre kapna mandátumot, hiszen az államfő megbízatásának időtartamát az Alaptörvény szabályozza. Politikai értelemben azonban a Tisza olyan személyt kereshet, aki az átmeneti alkotmányos időszakban biztosítja az állami működés folytonosságát és a közjogi intézmények közötti egyensúlyt.
Ez a megközelítés ugyanakkor újabb vitákat válthat ki. Az ellenzék azt kifogásolhatja, hogy az államfői tisztséget nem szabad egy politikai átalakulási folyamat ideiglenes eszközeként kezelni. A Tisza ezzel szemben arra hivatkozhat, hogy széles társadalmi elfogadottságú, pártpolitikán kívül álló személy megválasztására törekszik.
Mi történik az új elnök hivatalba lépéséig?
Sulyok Tamás megbízatásának megszűnését követően nem maradt ellátatlanul az államfői tisztség. Az Alaptörvény alapján az új elnök hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke gyakorolja a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit. A Sándor-palota szerint ez teljes jogkörű helyettesítést jelent.
Az ideiglenes államfői feladatellátás biztosítja, hogy továbbra is alá lehessen írni a törvényeket, megtörténhessenek a szükséges kinevezések, és ne álljon le az államszervezet működése.
Az Országgyűlés elnöke azonban ebben az időszakban nem pusztán házelnökként jár el, hanem az államfői hatáskörök gyakorlójaként. A két tisztség közötti esetleges összeférhetetlenségeket és helyettesítési szabályokat az Alaptörvény rendezi.
Augusztus 11-én eldőlhet, ki költözik a Sándor-palotába
Amennyiben a parlament elfogadja a napirend kiegészítését, és időben lezárul a jelöltállítás, augusztus 11-én megtarthatják a köztársaságielnök-választást. Az esemény nemcsak közjogi, hanem komoly politikai jelentőséggel is bír majd.
A figyelem középpontjában elsősorban a Tisza jelöltje állhat. A kormánypártnak olyan személyt kell találnia, aki vállalja a felkérést, megfelel a jogszabályi követelményeknek, és a nyilvánosság előtt is hitelesen képviselhető.
Kérdés az is, hogy a Fidesz és a KDNP valóban távol marad-e a választástól, állít-e saját jelöltet a Fidesz, illetve sikerül-e a Mi Hazánknak megszereznie a saját jelöltje hivatalos indulásához szükséges további ajánlásokat.
A titkos szavazás miatt még a választás napján sem feltétlenül lehet teljes bizonyossággal megjósolni az eredményt. Ha azonban a kormányoldal egységes marad, és nem történik váratlan átszavazás, a Tisza által támogatott jelölt jó eséllyel válhat Magyarország következő köztársasági elnökévé.
A jelölt neve lehet a következő nagy bejelentés
Az augusztus 11-i választási kezdeményezés alapján egyre sürgetőbbé válik a jelölt személyének nyilvánosságra hozatala. A képviselőknek és a választóknak is tudniuk kell, ki az a személy, akit a kormánypárt Magyarország legmagasabb közjogi tisztségére javasol.
A következő napokban ezért várhatóan felgyorsulnak az egyeztetések. A Tisza-frakciónak nemcsak a jelölt beleegyezését kell megszereznie, hanem össze kell gyűjtenie és hivatalosan be kell nyújtania a szükséges képviselői ajánlásokat is.
A legnagyobb kérdés az, hogy a párt egy jogászi, tudományos vagy kulturális háttérrel rendelkező közéleti személyiséget választ-e. Romsics Ignác, Fülöp Botond és Baka András neve a találkozók miatt felmerült a nyilvánosságban, de hivatalos jelöltségről egyikük esetében sincs megerősített információ.
Történelmi jelentőségű választás előtt állhat az Országgyűlés
A mostani államfőválasztás nem szokványos politikai helyzetben történik. Sulyok Tamás távozását súlyos alkotmányos és pártpolitikai konfliktus előzte meg, az ellenzéki pártok egy része pedig már előre vitatja az új elnök megválasztásának legitimitását.
A Tisza számára ezért nem elegendő pusztán olyan jelöltet találni, akit a saját képviselői megválasztanak. Az új államfő hosszabb távú tekintélyét nagymértékben befolyásolhatja, hogy személyét mennyire fogadja el a társadalom, a szakmai közvélemény és a politikai ellenzék.
Egy széles körben tisztelt, pártoktól távol álló elnök enyhíthetné a közjogi konfliktusokat. Egy megosztó vagy egyértelműen kormányközelinek tartott jelölt viszont tovább mélyíthetné a politikai törésvonalakat.
Augusztus 11-e ezért jóval többről szólhat, mint egy tisztségviselő megválasztásáról. Az is eldőlhet, hogy az új politikai korszakban milyen szerepet szánnak a köztársasági elnöknek, és képes lesz-e az államfő valóban a nemzet egységének megjelenítésére.
