A nyugdíjba vonulás életkora országonként jelentősen eltér az Európai Unióban, és egyre több tagállam készül arra, hogy a társadalmi és demográfiai változások hatására fokozatosan emelje a nyugdíjkorhatárt.
Magyarország jelenlegi rendszere a középmezőnybe tartozik, ám a nemzetközi trendek és a növekvő várható élettartam alapján a szakértők úgy vélik, előbb-utóbb nálunk is napirendre kerülhet a korhatár módosítása.
Hol áll Magyarország?
Magyarországon a jelenleg hatályos szabályozás szerint a nyugdíjkorhatár 65 év, amely azokra vonatkozik, akik 1956. december 31. után születtek.
Ez az érték az Európai Unión belül magasabb, mint tizenegy másik tagállamban, de alacsonyabb, mint a jövőben tervezett korhatárok egyes országokban.
Ez a rendszer stabilnak tekinthető, de a társadalmi változások – például az elöregedő lakosság és a csökkenő születésszám – hosszabb távon kihívást jelenthetnek a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából.
Európai összehasonlítás: folyamatos emelések
Az EU számos országában már döntés született a nyugdíjkorhatár fokozatos emeléséről. Az alábbi példák jól mutatják, hogy sok helyen jóval előre gondolkodnak:
Spanyolországban 2027-től 67 év lesz a hivatalos nyugdíjkorhatár.
Belgiumban 2030-tól ugyanez a korhatár lép életbe.
Németországban pedig 2031-től 67 évre nő a korhatár.
Dániában a kormányzati tervek szerint 2035-től már 69 év lesz a nyugdíjba vonulás alsó határa.
Olaszországban még messzebb tekintenek: 2050-re 69 év 9 hónap lehet a korhatár, ha a tervek megvalósulnak.
Ezek a példák jól mutatják: az EU tagállamai közül sokan hosszú távra terveznek, és előre gondolkodva próbálják elkerülni a nyugdíjrendszer összeomlását.
Miért van szükség emelésre?
Rossz hír minden 1960 után születettnek, senki nem örül majd ennek
A nyugdíjkorhatár emelésének legfőbb oka a demográfiai változás. Az emberek egyre tovább élnek, miközben kevesebb gyermek születik, így a társadalom elöregszik.
Ez azt jelenti, hogy egyre kevesebb aktív dolgozónak kell eltartania egyre több nyugdíjast, ami hosszú távon komoly anyagi terhet ró a nyugdíjrendszerre.
Szakértők szerint Magyarország sincs kivétel: bár jelenleg nem aktuális a korhatár emelése, a jövőben fokozatos lépések szükségessé válhatnak.
A változásokat időben kell bevezetni, hogy a társadalom alkalmazkodni tudjon hozzájuk, és az emberek megfelelően tudjanak tervezni a jövőjükkel.
Magyarországon az elmúlt években többször is napirendre került a kérdés, de a kormány egyelőre nem tervezi a nyugdíjkorhatár módosítását.
Ugyanakkor a Nemzeti Bank, valamint több gazdasági és szociálpolitikai elemző már jelezte: hosszabb távon elkerülhetetlen lehet egy újabb emelés, különösen akkor, ha a társadalom elöregedése folytatódik, és nem sikerül növelni a fiatal, munkaképes korú lakosság arányát.
Egyes javaslatok szerint érdemes lehet bevezetni rugalmas nyugdíjrendszert, ahol az emberek egyéni döntés alapján korábban vagy később is nyugdíjba mehetnek, eltérő ellátási szintekkel.
Ez motiválná a továbbdolgozást, miközben figyelembe venné az egészségi állapotokat és a munkaképességet is.
Magyarország jelenleg 65 éves nyugdíjkorhatárral az EU középmezőnyébe tartozik, de a jövőben – a nemzetközi trendeket figyelembe véve – valószínűleg szükség lesz a korhatár emelésére. A várható élettartam növekedése és a demográfiai kihívások újragondolást igényelnek, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távon is fenntartható maradjon.
