Komoly etikai és jogi aggályok borzolják a kedélyeket a magyar tőkepiacon. A tőzsdei kisbefektetőket képviselő szövetség hivatalos beadvánnyal fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB), mint felügyeleti szervhez, bennfentes kereskedés gyanúja miatt. A vádak súlyosak: a szövetség azt valószínűsíti, hogy a Mol Nyrt. több felsővezetője olyan információk birtokában vált meg jelentős részvénycsomagjától, amelyek a széles nyilvánosság számára még nem voltak ismertek – írja a 24.hu
Hallgatás a Barátság vezetékről, dübörgő eladások
A gyanú középpontjában az orosz kőolajszállítás áll. Míg a Mol vezetői január vége óta sorra adták el papírjaikat, a piacot csak később érte a hír: leállt az orosz kőolaj szállítása a Barátság vezetéken. Ez a típusú információ tőzsdei körökben „árérzékenynek” minősül, hiszen alapjaiban befolyásolja a vállalat jövőbeli profitabilitását és üzembiztonságát.
A kisbefektetők szerint a vezetők hallgattak a leállásról, miközben kihasználták a részvények történelmi csúcson lévő árfolyamát.
Másfél milliárdos eladási hullám
Bár a Mol a szabályoknak megfelelően közzétette a tőzsde honlapján a vezető tisztségviselők részvényeladásait, az időzítés és az összegek mértéke sokakban keltett gyanút. Négy vezető összesen mintegy másfél milliárd forint értékben értékesített Mol-papírokat január vége és február eleje között.
A pontos számok a közzétételek alapján:
| Név | Beosztás | Eladott mennyiség | Átlagár | Bevétel |
| Ratatics Péter | ügyvezető igazgató | 52 795 db | 3820 Ft | 201,7 millió Ft |
| Székely Ákos | vezérigazgató-helyettes | 29 852 db | 3978 Ft | 118,7 millió Ft |
| Anthony Radev | igazgatósági tag | 160 072 db | 4013 Ft | 642,4 millió Ft |
| Járai Zsigmond | igazgatósági tag | 150 620 db | 4016 Ft | 604,9 millió Ft |
Járai Zsigmond és a történelmi csúcs
Az adatokból jól látszik, hogy az eladók közül Járai Zsigmond volt a „legszerencsésebb” vagy a legügyesebb: ő február 6-án, szinte hajszálpontosan a csúcs közelében vált meg a papíroktól. A Mol-részvények ugyanis idén januárban látványos emelkedésbe kezdtek, és február 4-én 4128 forintos történelmi csúcson tetőztek.
Összehasonlításképpen: az elmúlt öt évben az árfolyam ritkán kúszott 3000 forint fölé, így a vezetők az elmúlt fél évtized legjobb kiszállási pontját találták meg – éppen a Barátság vezeték körüli problémák eszkalálódása előtt.
Mit mond a jog?
A bennfentes kereskedés lényege, hogy valaki olyan nem nyilvános, lényeges információ birtokában kereskedik egy értékpapírral, amelynek közzététele jelentősen befolyásolná az árfolyamot. Ha bebizonyosodik, hogy a vezetők tudtak a szállítási leállásról, és ez motiválta az eladásokat, mielőtt a hírt a befektetőkkel megosztották volna, súlyos bírságokra, sőt büntetőjogi következményekre is számíthatnak.
A jegybank vizsgálata most azt hivatott tisztázni, hogy mikor keletkezett az információ a szállítási zavarról, és ez időben hogyan viszonyul az említett tranzakciókhoz.
